Tollunkból

A világ az elmúlt évek alatt egyre több terrorizmussal és a pénzmosással kapcsolatos rémtettet, válságot és botrányt tapasztalt.

A világ vezető országai erre a tendenciára szigorú lépésekkel reagálnak. Ennek keretében a 2017. június 26-tól hatályos vonatkozó jogszabályokban a magyar Országgyűlés is a korábbiaktól eltérő módon értelmezi át a terrorizmus és a pénzmosás finanszírozására adott válaszokat és immár szervezeti, valamint kockázatkezelési alapon határozta meg a kapcsolódó kötelezettségek, illetve a megelőzésben aktívan részt vevő érintettek feladatait.

A szolgáltató

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséhez és megakadályozásához kapcsolódóan a következő érintetteknek vannak kötelező feladataik:

• hitelintézetek
• pénzügyi szolgáltatók
• foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények
• önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak
• nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők
• ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők – olyan személyek vagy szervezetek, akik ingatlan tulajdonjogának átruházásával, bérleti jogának üzletszerű közvetítésével, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvételével foglalkoznak
• könyvvizsgálói tevékenységet végzők
• könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők
• játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők
• nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők
• árukereskedők, amennyiben tevékenységük folytatása során 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el
• ügyvédek, közjegyzők
• bizalmi vagyonkezelők

A fenti érintetteket összefoglalóan szolgáltatóknak nevezzük.

Az ügyfél-átvilágítás

A szolgáltató a következő esetekben ügyfél-átvilágítási feladatokat köteles végrehajtani:

• az üzleti kapcsolat létesítésekor
• a 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor – ügyleti megbízásnak olyan ügylet minősül, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony
• árukereskedő esetében a 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor
• 300 ezer forintot meghaladó összegű pénzátutalás teljesítésekor
• a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor
• pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, feltéve, hogy ügyfél-átvilágításra még nem került sor
• ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel

Az ügyfél-átvilágítás keretében a szolgáltató köteles elvégezni az ügyfél, meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá képviselő azonosítását, személyazonosságának ellenőrzését.

A szolgáltató ennek keretében, előzetesen írásban rögzített szabályzat alapján belső kockázatértékelést is köteles végezni, amely során értékeli az ügyféllel kapcsolatosan megjelenő kockázatokat, azok hatásait, valamint a kockázatok elkerülésének, csökkentésének leghatékonyabb módszereit. Ennek során figyelembe kell venni az üzleti kapcsolat jellegét, összegét és az ügyfél, illetve a szolgáltató jellemzőit, méreteit is.

Az ügyfél-átvilágítás keretében a szolgáltató az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

• a természetes személy
  • családi és utónevét
  • születési családi és utónevét
  • állampolgárságát
  • születési helyét, idejét
  • anyja születési nevét
  • lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét
  • azonosító okmányának típusát és számát;
• a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
  • nevét, rövidített nevét
  • székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét
  • főtevékenységét
  • képviseletére jogosultak nevét és beosztását
  • kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait
  • cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát
  • adószámát

A fenti adatok ellenőrzése és rögzítése érdekében a szolgáltató hiteles dokumentumok, iratok, igazolványok bemutatását köteles megkövetelni.

Amennyiben az ügyfél tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, a szolgáltató köteles elkérni a tényleges tulajdonos

• családi és utónevét,
• születési családi és utónevét,
• állampolgárságát,
• születési helyét, idejét,
• lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
• arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.

Az ily módon rögzített adatokat a szolgálató haladéktalanul köteles továbbítani az erre a célra létrehozott központi nyilvántartás számára.

A kijelölt személy és feladatai

A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén köteles az előzetesen erre a célra kötelezően kijelölt személynek bejelenteni és rendelkezésre bocsátani

• a szolgáltató által az ügyfélről rögzített adatokat,
• a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és
• a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó rendelkezésre álló dokumentumokat.

A kijelölt személy csak a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet. A szolgáltató a kijelölt személy nevét, beosztását és elérhetőségét a tevékenysége megkezdése napjától, illetve a kijelölt személy bármely adatában bekövetkezett változásról a változást követő öt munkanapon belül az erre a célra rendszersített nyomtatvány benyújtásával köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.

A kijelölt személy haladéktalanul köteles a hozzá érkezett bejelentést a szintén erre a célra rendszeresített, titkosítással ellátott nyomtatványon továbbítani a NAV felé. Amennyiben a szolgáltató tudomására jut, hogy az ügyfél Magyarország területén olyan pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt áll, haladéktalanul köteles ezt a kijelölt személynek bejelenteni. A kijelölt személy az ügyfél adatait, a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és dokumentumait késedelem nélkül továbbítja a NAV felé. A szolgáltató a bejelentést követő 4 munkanap alatt nem teljesíthet olyan ügyletet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt álló vagyont érinthet.

Vonatkozó jogszabályok

• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
• 2017. évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról