Tollunkból

A 2014.01.23-án kelt ügyféltájékoztatónkban nevesítettük a munkavállalóknak adható adómentes juttatásokat – Ezen juttatások két legjelentősebb elemét részletezzük ki a továbbiakban:

• Lakásszerzési támogatás. Öt éven belül maximum 5 millió Ft juttatás adható ingatlan vásárlására, ha az ingatlan megfelel a méltányolható lakásigényről szóló kormányrendeletnek.

• Lakáshitel törlesztési támogatás. A fenti ötmilliós keret terhére, tehát öt év alatt összesen öt millió Ft összegben adhat a munkáltató a munkavállalónak támogatást hiteltörlesztéshez, amennyiben az ingatlan megfelel a méltányolható lakásigényről szóló kormányrendeletnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatói támogatás juttatásának nagyon összetett feltételrendszere van, ezért ha a tájékoztatóból az derül ki, hogy a juttatás nyújtható a munkavállalónak, és ilyen munkaadói cél van, úgy a pontos feltételek tisztázása érdekében keresse munkatársainkat.

 

 A munkáltató által a munkavállaló részére nyújtott lakáscélú támogatás az alábbi feltételek alapján adómentes:

• A munkáltató a támogatást hitelintézeten, vagy a Magyar Államkincstáron keresztül, annak igazolása alapján nyújtja. (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét)
• A támogatás maximális összege az ingatlan vételárának 30%-a lehet.
• A támogatás öt év alatt maximum 5 millió Ft értékben adható egy magánszemélynek (több munkahely esetén is összesen 5 millió Ft a határ).
• A lakás szobaszáma nem haladhatja meg a „méltányolható lakásigényt”.

 

Méltányolható lakásigény:

Egyrészt függ az igénylő és a vele együtt költöző családtagok számától (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a jogszabályban meghatározott családtagok):

• egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
• három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
• négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
• Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa.
• Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.

(Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. Fél szoba az a lakószoba, amelynek alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. A szoba hasznos területe 12-30 m² között van, amennyiben ennél nagyobb, azt két szobának kell számítani. Amennyiben a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 m2-t, úgy azt 2 szobaként kell figyelembe venni.)

• Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

• Fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

 

Másrészt függ a lakásépítés/lakásvásárlás telekárat nem tartalmazó átlagárától, mely az alábbi értéket nem haladhatja meg:

 

 A lakáscélú felhasználásnak minősítés:

• belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez,
• belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez,
• belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez,
• a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szerint meghatározott korszerűsítéshez,
• munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén,
• lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (pl. kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez kapott támogatás minősíthető lakáscélú felhasználásnak.

 

 A foglalkoztatási formával kapcsolatos kitételek

• Az adómentes támogatást akkor is nyújthatja a munkáltató, ha részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, viszont nem tekinthető adómentesnek a támogatás, ha a foglalkoztatás nem munkaviszonyban történik (például: személyes közreműködés).

 

  Jogszabályhivatkozások:

• ) 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról
• ) 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól
• )1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,

1. melléklet

2.7.  a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá

 

---

A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ célja, hogy az adott témakör(ök)ben általános tájékoztatásul szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében, a megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási, illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak.

Cégünk és munkatársaink arra törekszenek, hogy a legkiválóbb számviteli, adózási, vezetési, pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsuk ügyfeleinknek, ugyanakkor az általunk nyújtott szolgáltatás egyedi, így jelen dokumentum és a benne foglalt információk tájékoztató jellegűek, nem szolgálnak az Írisz Office Kft. által tett jognyilatkozatként és társaságunk nem vállal felelősséget sem a jelen dokumentummal, sem a benne foglalt információkkal, illetőleg semminemű teljesítési vagy minőségi megfeleléssel kapcsolatban.

Ügyfelünk a jelen dokumentumot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért.

Az Írisz Office Kft. nem vonható felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő sem közvetlen, sem közvetett károkért, egyéb veszteségekért.

Jelen tájékoztatóban leírt adatok és információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját, így ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntés szerint történő lépés megtétele előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét ismert elérhetőségeinken.