A jegybanki alapkamat 0,15 százalékponttal, 0,9%-ról 0,75%-ra csökkent 2020. június 24-től.
Milyen hatása van ennek az adózásra?
- A magánszemélyeknek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, amennyiben a munkáltatótól kapott kölcsön után nem fizetnek kamatot, vagy a kamat mértéke kevesebb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Tehát ezután akkor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, ha a kamat mértéke nem éri el az 5,75%-ot (eddig ez 5,9% volt).
- A 2020. március 19-től 2020.12.31-ig megkötött szerződés alapján felvett fogyasztói hitelek (kivéve a zálogjoggal rendelkező szerződések) esetén a teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét, ami most 5,75%-ra csökkent.
- Ha a tulajdonos olyan osztalékban részesül, ami nem illette volna meg (pl. az osztalékelőleg nagyobb volt, mint a jóváhagyott osztalék), úgy a ki- és visszafizetés közötti időszakra jegybanki alapkamat + 5% kamatot kell fizetnie a vállalkozásnak, ellenben kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik.
- Önellenőrzési pótlékot köteles fizetni az adóalany, ha kevesebb adót vallott be és fizetett meg, mint amire kötelezett lett volna. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden késedelmes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része (ezután tehát a napi kamat 0,75% / 365).
- A késedelmi pótlék mértéke szintén függ a jegybanki alapkamattól, ugyanis ennek összege a mindenkori jegybanki alapkamat 5%-kal növelt összege (0,75% + 5% = 5,75%), míg kockázatos adózók esetében ennek a másfélszerese (5,75% * 1,5 = 8,625%).
