A fejlesztési tartalék képzés az egyik leggyakrabban alkalmazott adóalap „csökkentő” tétel, de ennek szabályaival tapasztalatunk alapján a könyvelők többsége sincs tisztában.
Lássuk hát, mire kell figyelni.
Először is le kell szögezni, hogy a fejlesztési tartalék képzés nem is igazi adóalap csökkentő tétel, hiszen általa csak adót halasztunk, bár tény, hogy a képzésének évében adóalapot csökkent.
A fejlesztési tartalék a vállalkozások számára azt biztosítja, hogy a jövőbeli beruházásokra elkülönített nyereségrészt ideiglenesen mentesíthetik a társasági adó alól.
Ezt a COVID óta már megtehetjük az eredményünk 100%-ra, azaz a fejlesztési tartalék képzéssel akár le tudjuk nullázni a társasági adó fizetési kötelezettségünket. Ehhez nem kell mást tennünk, mint hogy az eredménytartalék terhére fejlesztési tartalékot képzünk az adóév utolsó napján.
Mire fordíthatom a fejlesztési tartalékot?
A témát úgy érdemes megközelíteni, hogy mire nem. Nem használhatom fel a fejlesztési tartalékot:
- másik cégbe bevitt apportként
- nem vihető be tőkeemeléssel másik vállalkozásba
- ingyenesen átvett eszközre értelemszerűen
- továbbá olyan eszközre, ami nem amortizálható, tehát aminek nem csökken az értéke (pl. műalkotás, építési telek), kivéve a műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építmény
Meddig kell a beruházást megejteni a képzett fejlesztési tartalékból?
Négy éven belül teheti ezt meg az adózó, tehát egy 2025-ben képzett fejlesztési tartalékot 2029.12.31-ig kell elkölteni a feltételeknek megfelelő beruházásra.
Mi történik akkor, ha az adózó nem tudja a fejlesztési tartalékot 4 éven belül felhasználni, vagy egyszerűen a beruházási döntését megváltoztatja?
A fenti példánál maradva, ha a 2025.12.31-vel képzett fejlesztési tartalékot nem sikerül beruházásra elkölteni 2029.12.31-ig, úgy meg kell állapítani, mekkora beruházást nem sikerült eszközölni. Tehát ha 50M Ft volt a fejlesztési tartalék képzés, de mi 40 M Ft összegű beruházást hajtottunk csak végre, úgy a fel nem használt 10M Ft adóalap után kell kiszámolnunk és megfizetnünk 2030. január 31-ig az adót és a késedelmi pótlékot. A késedelmi pótlékot ez esetben 2026.06.01-től 2030.01.31-ig terjedő időszakra kell kiszámítani.
Abban az esetben pedig, ha az adózó a döntését módosítja, pl. 2026.11.30-val úgy dönt, hogy mégsem hajt végre beruházást, úgy 2026.06.01-től, azaz az eredeti adófizetési határidőt követő naptól számítva kell megfizetnie a késedelmi pótlékot – és persze a társasági adót is – a döntés meghozatalát követő harmincadik napig, azaz esetünkben 2026.12.30-ig. Ez a nap a társasági adó és a késedelmi pótlék fizetésének határideje is egyben.
Mindkét esetben az adatszolgáltatást a soron következő társasági adó bevallásban kell megtenni.
Amikor a beruházást megejtjük, vagy úgy döntünk, hogy nem hajtunk végre beruházást, vagy a 4. év utolsó napján, ha nem tudtuk a beruházást megvalósítani, a fejlesztési tartalékot fel kell oldani, azaz a lekötött tartalékból az eredménytartalékba vissza kell vezetni.
Miért nem igazi adócsökkentő tétel a fejlesztési tartalék képzés?
A fejlesztési tartalék képzés gyakorlatilag egy előre hozott amortizáció. Tehát ha 10M Ft fejlesztési tartalékból vásárolunk egy 10M Ft értékű autót, úgy arra a gépjárműre már nem fogunk tudni elszámolni társasági adó törvény szerinti értékcsökkenést.
Eladható-e a fejlesztési tartalékból vásárolt beruházás öt éven belül?
Erre nincs korlát az adótörvényben, de nézzünk egy egyszerű példát:
- Az előző példában 10 M Ft-os fejlesztési tartalékból vásárolt autónkat a vásárlást követő évben eladjuk.
- Az autó könyv szerinti értéke 7M Ft, az eladási ár 8M Ft. Mekkora eredményünk keletkezik, ami után adót kell fizetnünk?
- Az eredmény 8M Ft, hiszen a 10M Ft-os autót 100%-ban fejlesztési tartalékból vásároltuk, annak társasági adó törvény szerinti maradványértéke 0Ft, míg a számviteli törvény szerinti 7M Ft-os könyv szerinti érték az adózásunkat nem befolyásolja.
Mi van abban az esetben, ha a beruházás nagyobb, mint a fejlesztési tartalék összege?
- Maradjunk a 10M Ft-os autó példájánál, de csak 4M Ft-os fejlesztési tartalékkal számoljunk.
- A társasági adó törvény évi 20%-os, azaz példánkban 2M Ft-os amortizációt ír elő.
- Ez évente 2-2-2-2-2 M Ft társasági adó törvény szerinti amortizációt eredményezne, de mivel felhasználtunk 4M Ft fejlesztési tartalékot, így fog alakulni a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenésünk: 2-2-2-0-0, tehát az első három évben változatlanul elszámoljuk az értékcsökkenést, míg le nem írtuk az eszközt nullára.
