Amennyiben a taggyűlés/közgyűlés elfogadta a beszámolót, melyet azt követően tettek közzé, úgy azt javítani/cserélni akkor sem lehet, ha utólag bebizonyosodik, hogy helytelen adatokat tartalmaz.
Ebben az esetben a vállalkozásról közzétett adatok egy évig nem a valós képet fogják mutatni, melynek a vállalkozás lehet éppúgy vesztese, mint haszonélvezője. A helyesbítést így a következő beszámoló tartalmazza majd (ez az ún. háromoszlopos beszámoló).
Figyelem, mindez nem jelenti azt, hogy a hibásan beküldött társasági adó bevallást ne kellene haladéktalanul javítani!
Van lehetőség azonban a beszámoló cseréjére vagy visszavonására, de csak speciális esetekben:
- Ha a vállalkozás olyan beszámolót tesz közzé, amit a legfőbb szerv nem fogadott el. Ilyen eset pl. akkor fordulhat elő, ha a könyvelő korábban tölt fel adatot, mintsem azt a taggyűlés/közgyűlés elfogadta volna. Ekkor a helyes beszámolóval felülírhatjuk a régi beszámolót, így a régi beszámoló passzív státuszban ugyan, de látható marad. Fontos tudni, hogy csak akkor tudjuk a helytelen adatszolgáltatást passziváltatni, ha a helyes, elfogadott beszámoló már rendelkezésre áll.
- Ha a vállalkozás nem a saját adatait teszi közzé. Ilyen eset lehet, amikor a könyvelő nem a vállalkozás adataival tölti fel a mérleget, eredménykimutatást, vagy egy másik vállalkozás kiegészítő mellékletét vagy könyvvizsgálati jelentését teszi közzé. Ekkor a Céginformációs Szolgálatnak írt szabad szöveges levélben – melyet elektronikus aláírással kell ellátni – lehet kérni a valótlan beszámoló eltávolítását. Ilyenkor a fals beszámoló végérvényesen törlődik a közzétett beszámolók nyilvántartásából.
Fontos azzal is számolni, hogy ha a helyes beszámolót csak utólag tesszük közzé – mert pl. május 20-án ugyan közzétettük a beszámolót, de azt csak december 10-én cseréltük le a helyesre –, úgy a késedelmes helyes közzététel miatt mulasztási bírságot szabhatnak ki ránk.
Lényeges azt is tudni, hogy a hitelezői érdekeket sértő, jogszabályellenes közzététel miatt nyomozás indulhat.
