Korábban (2023.09.12. előtt), ha bizalmi vagyonkezelésbe adott egy vagyonelemet a vagyonrendelő, akkor nem keletkezett jövedelme, azaz adófizetési kötelezettsége. Amennyiben azonban a vagyonelemet előtte felértékelte, és úgy rendelte a vagyont, azaz piaci áron történt a vagyonrendelés, úgy utólag ez jelentette a bekerülési értéket, és csak akkor kell(ett) utána adót fizetni, ha magasabb áron lett értékesítve a vagyonelem, mint a felértékelési érték. Ezzel a technikával a vagyon értéknövekedésének realizálásával meg lehetett úszni a vagyon bekerülési és eladási ára közötti jövedelem adózását.
Ez az adózási lehetőség megszűnt 2023.09.12-vel, ami azonban bennfentes körökben is nemtetszést váltott ki, ezért 2023.12.01-vel máris módosították a jogszabályt, mely visszamenőleges hatállyal (2023.09.12-ig) is alkalmazható.
A jogszabály módosítása alapján pedig a vagyon felértékelése után a vagyonrendelőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége azonnal, hanem csak halasztva. A felértékelés alkalmával csak nem realizált eszközérték-növekményt kell megállapítani.
A vagyonrendelés után pedig a vagyonkezelő nyilvántartásba veszi az eszköz értékét, a bekerülési értéket és az eszközérték-növekményt.
Ha a vagyoni érték kiadásra kerül (annak nincs jelentősége, hogy pénzeszköz vagy fizikai eszköz formájában), úgy az eszközérték növekmény kiadása adózik, mely adó összege az osztalékadó összegével azonos, hiszen gyakorlatilag osztalék kerül kifizetésre.
Adómentes ugyanakkor a vagyonérték-növekmény kiadása, ha a vagyonrendeléstől számítva eltelt öt év.
Összegezve, a korábbi szélsőségesen kedvező adózási módszer nem szűnt meg, csupán egy észszerű öt éves tartási időhöz lett kötve.
Ugyanakkor öt éven belül sem kell megfizetni a vagyonérték-növekmény adóját, ha azt a kedvezményezett a vagyonrendelő halálát követően szerzi meg.