2018
Cégalapításkor a tulajdonosoknak van lehetőségük a cég tevékenységét szolgáló eszközöket, vagyoni értékű jogokat a vállalkozás rendelkezésére bocsátani jegyzett tőkeként.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tagok az alapító okirat alapján átadnak a társaságnak autót, ingatlant, számítógépet, vagy bármilyen egyéb eszközt. Ezt nevezzük nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak, más néven apportnak.
Bizonyára sok vállalkozóban felmerült már a kérdés, hogy a pénzbeli vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással jár-e jobban vállalkozása. Elsőre talán úgy tűnhet, egyszerűbb egy már meglévő eszközt a társaság rendelkezésére bocsátani, mint előteremteni a szükséges pénzt. Azonban van néhány dolog, amivel számolni kell apport esetén.
Amennyiben egy részvénytársaság alaptőkéje tartalmaz nem pénzbeli hozzájárulást, akkor ennek értékét, leírását könyvvizsgálói jelentéssel kell alátámasztani. Kft. esetében ez a feltétel nem áll fenn, de ebben az esetben a tagok felelőssége, hogy az átadott eszköz értéke nem kevesebb, mint az azokkal kiváltott jegyzett tőke.
Emellett a változó érték (hiszen az apportként kapott eszköz után ugyanúgy el kell számolni értékcsökkenést, esetlegesen értékvesztést) vagy az eszköz oszthatatlansága megbonyolítja a tulajdoni hányadok adásvételének folyamatát. Amennyiben értékhelyesbítésre kerülne sor, úgy azt könyvvizsgáló kell, hogy ellenőrizze, és a megtörténtét követően minden évben szükséges a megismétlése. Ez is extra költségeket jelenthet egy cégnek, amely amúgy nem lenne kötelezett a könyvvizsgálatra.
Ráadásul az apportálás értékesítésnek minősül, így a tulajdonos esetében számolni kell
- az eszköz apportálása során esetlegesen keletkező nyereségadóval, személyi jövedelemadóval, ha az apport elfogadott értéke magasabb, mint annak bekerülési költsége
- tulajdonszerzési illetékkel, ha az adásvétel egyéb esetben is illetékköteles (kivételt képezhet ez alól a kedvezményezett eszközátruházás)
- gépjármű esetében további (törzskönyv, forgalmi engedély díja, eredetvizsgálat) költségekkel
Összefoglalva: a jegyzett tőke apportként történő rendelkezésre bocsátása mellett ritkán tudunk érvet felhozni, főleg ha figyelembe vesszük, hogy amennyiben készpénz a jegyzett tőke, ami a társaság házipénztárába is befizethető és akár az alapítás napján megvásárolhatók a kívánt eszközök – az alapítóktól is –, úgy tényleges pénzmozgás nélkül tudunk eszközöket a vállalkozás rendelkezésére bocsátani, kikerülve a körülményes apportálást.
