Hogyan adózik 2019-től a vállalkozás által a magánszemélynek fizetett kamat?

Az EHO törvény 2019. évi hatályon kívül helyezésével módosult a magánszemély – nem banktól – kapott kamatjövedelmének az adózása, bár az adó mértéke változatlan maradt.

Amikor a kamat adózásáról beszélünk, különbséget kell tennünk a pénzintézettől / hitelintézettől / banktól kapott hozam és a vállalkozásnak folyósított kölcsön után kapott kamat között:

• az első esetben, ha a magánszemélynek befektetésből, megtakarításból származik bevétele, tőkejövedelem után jár a hozam
• míg a második esetben, a természetes személy által vállalkozásnak nyújtott hitel után kapott kamata adóköteles bevételnek minősül

Az SZJA tv. rendelkezései alapján az adó mértékének a megállapítását a felek között fennálló jogviszony határozza meg:

I.

Amennyiben a társaság és a kamatra jogosult független felek, úgy a kapott kamat a magánszemély egyéb jövedelmeként lesz adóköteles.

A kamat után a magánszemélyeknek 15%-os SZJA, a kifizetőknek 19,5%-os SZOCHO, illetve adózási formától függően 13%-os KIVA fizetési kötelezettsége keletkezik.

II.

Ha a cég és a természetes személy között már létrejött egy korábbi jogviszony (pl. munkaviszony, társas vállalkozói jogviszony), úgy a kamatjövedelem ez alapján fog adózni.

Munkaviszony, illetve társas vállalkozói jogviszony esetén a kifizetőnek a fizetendő szociális hozzájárulási adóval (19,5%), vagy adózási formájától függően a kisvállalati adóval (13%) is számolnia kell.

Az adókat és járulékokat mindkét esetben a vállalkozás köteles a bruttó kamatból levonni, bevallani és megfizetni az adóhatóság felé, így a magánszemély részére már csak a nettó kamat kerül kifizetésre. Amennyiben ezeknek a kötelezettségeknek nem, vagy nem teljes egészében tesz eleget a társaság, úgy az adóhatóság adóhiányt és azután késedelmi pótlékot állapíthat meg.