2022. február 23-i hatállyal ismételten változott a jegybanki alapkamat mértéke: 2,90 %-ról 50 bázisponttal 3,4 %-ra emelkedett.
Ettől az időponttól minden olyan számítás során, amelynek az alapja az aktuális jegybanki alapkamat, már az 3,4 %-os mértékkel kell számolni.
Miként hat az adózásra az alapkamat növekedése?
A magánszemélyeknek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, ha a munkáltatótól kapott kölcsön után nem fizetnek kamatot, vagy a kamat mértéke kevesebb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Az alapkamat változásával így akkor beszélhetünk kamatkedvezményből származó jövedelemről, ha a kölcsön kamat mértéke nem éri el a 8,4 %-ot.
Ha a vállalkozás tulajdonosa olyan osztalékban részesült, ami nem illette volna meg (pl. az osztalékelőleg nagyobb volt, mint a jóváhagyott osztalék), úgy a ki- és visszafizetés közötti időszakra kamatot kell fizetnie a cégnek, melynek mértéke a jegybanki alapkamat + 5%. Ellenkező esetben kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik a magánszemély tulajdonosnak.
Az adóalany önellenőrzési pótlékot köteles fizetni, amennyiben kevesebb adót vallott be és fizetett meg, mint amire kötelezett lett volna. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden késedelmes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része (ezután a napi kamat 3,4 % / 365).
A késedelmi pótlék mértéke is függ a jegybanki alapkamattól, mivel összege a mindenkori jegybanki alapkamat 5%-ponttal növelt összege (3,4 % + 5 % = 8,4 %), míg kockázatos adózók esetében ennek a másfélszerese (8,4 % * 1,5 = 12,6 %).
