Praxisunk során egyre gyakrabban találkozunk olyan befektetési célú árubeszerzésekkel, amik elgondolkodtatóak, legyen szó drága karórákról, Lego játékokról, drága hifiberendezésekről vagy bármi egyéb, elsőre szokatlan céges költésekről.
Rögtönk két kérdéskört kell vizsgálnunk.
Elszámolhatóak-e a fentiek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként?
Levonásba helyezhetjük-e az áfát?
Abban az esetben, ha a fenti darabok befektetési célú termékek, tehát azokat a jövőben értékesíteni kívánjuk, úgy az eszközök áfatartalma levonásba helyezhető, még akkor is, ha az értékesítésre csak pl. öt éven túl kerül sor.
Természetesen itt valóságos befektetési eszközökről beszélünk, nem azokról a cégvezető vagy munkavállalók által használt termékekről, amiről számlát kérnek az üzletben. Utóbbi esetben természetesen nem a vállalkozás érdekében felmerült költésről van szó, tehát sem költségként nem számolható el, sem a beszerzés áfatartalma nem helyezhető levonásba.
Az áfa levonást az alapozza meg, hogy a fenti beszerzések a vállalkozás érdekében történtek, azok valójában készletre kerülnek, a beszerzés célja továbbértékesítés, amit nem befolyásol az, hogy az hosszú távon történik. Természetesen a termékek meglétét a NAV-nak bármikor joga van ellenőrizni.
A tárgyalt esetekben azonban a beszerzés eredménysemleges, hiszen az áru készletre kerül, tehát költséget nem generál, illetve majd csak akkor, ha a termék értékesítésre kerül, ilyenkor ugyanis a készletről ELABÉ-ra (eladott áruk beszerzési értékére) könyveljük át a árut, így az eredményünk a beszerzési ár és az eladási ár közötti különbözet lesz, függetlenül a beszerzés és eladás időbeli eltérésétől.