Bár egy vállalkozás működéséhez szervesen kapcsolódik az üzleti vendéglátás, közismert nevén reprezentáció, mégis sokan mellőzik annak elszámolását mind az adminisztráció, mind a járulékos költségek okán. Összefoglalónk megmutatja, mibe is kerül valójában a repi.
A reprezentációs költségek után a társaságnak 15 %-os személyi jövedelemadó és 19,5 %-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik, a közteher alapja a kiadás értékének 1,18-szorosa. Az adókat a tárgyhót követő 12-ig kell a 08-as bevallásban szerepeltetni és megfizetni a NAV felé. A KIVA-alany vállalatok mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ugyanakkor a 13 %-os kisvállalati adót meg kell fizetniük a megnövelt adóalap után. A KIVA-t a tárgynegyedévet követő hó 20-ig kell bevallani és megfizetni.
Ezen költségeket ugyanúgy a cég nevére szóló számlával kell igazolni, mint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült minden más ráfordítást, azonban a bankkártyával fizetett éttermi fogyasztásnál nyugta ellenében is elszámolható a költség. Amíg egy üzleti vacsora esetén elég a résztvevők nevét felsorolni, addig egy nagyobb céges rendezvény elszámolásához csatolni kell a teljes forgatókönyvet, névsort, programtervezetet, mivel egy esetleges ellenőrzés során tudni kell bizonyítani a reprezentáció jogosságát. Fontos megjegyezni, hogy a reprezentációs kiadások áfatartalma nem vonható le, azok bruttó összegben kerülnek elszámolásra.
Például:
a cég nevére szóló számlán éttermi vendéglátás szerepel bruttó 10 000 Ft értékben
SZJA: 10 000 Ft x 1,18 x 15% = 1 770 Ft
társasági adóalanyok, egyéni vállalkozások esetében: SZOCHO: 10 000 Ft x 1,18 x 19,5% = 2 301 Ft
kisvállalati adóalanyok esetén: KIVA: 10 000 Ft x 1,18 x 13% = 1 534 Ft
