Munkabérből levonni csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján lehet.
Ezen kívül a munkáltató a munkavállalóval szemben fennálló követelését a munkabérből csak a munkavállaló hozzájárulása alapján (a levonásmentes munkabérrészig), vagy előlegnyújtásból eredő tartozás esetén vonhatja le.
Munkaviszonyból származó munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni általános esetben, azonban vannak követelések, amelyek miatt a levonás 50%-ig kiterjedhet.
Ezek az alábbiak:
– tartásdíj
– az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés
– jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás
– illetve több letiltás esetén is felmehet az összeg a munkabér feléig
A levonást minden esetben maximum a levonásmentes munkabérrészig lehet elszámolni, azaz az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő részig, ami jelenleg 28.500 Ft.
Ha a végrehajtás során befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést (ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha az adós munkavállaló bérét egyszerre több letiltás is terheli), akkor a követélés-típusok szerint a levonási sorrend az alábbiak szerint alakul:
1. gyermektartásdíj
2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj
3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság
4. a büntető- és a büntetés végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével)
5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás
6. egyéb követelés
7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság
A munkáltató köteles a letiltás átvételét követő munkanapon értesíteni az adóst a letiltásról, valamint intézkedni a munkabér kifizetésének napján (a munkabérfizetés esedékességekor) a letiltott összeg levonására és a végrehajtást kérő felé történő kifizetésére. Ha a letiltásnak akadálya van, akkor munkáltató köteles arról értesíteni a letiltást kibocsátó szervet.
