Amennyiben egy meghiúsult ügylet foglalóval vagy előleggel biztosított volt, az átadott foglalóról, illetve előlegről kiállított számlát csak helyesbíteni szabad, sztornírozni nem!
Ennek oka az, hogy a teljesítés – azaz a foglaló, illetve az előleg tényleges átvétele – már fizikailag megtörtént, ez által nem lehet utólagosan semmissé tenni.
A helyesbítő számlát – a foglalót, illetve az előleget tartalmazó számlához hasonlóan – áfásan kell kiállítani, teljesítése pedig az eredeti számla teljesítési időpontja lesz. A helyesbítő számlán negatív előjellel kell szerepeltetni az eredeti számlákon szereplő átadott összeget, valamint az áfatartalmat.
Ez az eladó oldalán levonható áfát, a vevő oldalán pedig fizetendő áfát eredményez, melyet a számla rendelkezésre állásának időszakában kell az adóhatóság felé bevallani.
Az ügylet meghiúsulásakor a foglaló és az előleg sorsa a következőképpen alakulhat:
1. Ha a szerződés meghiúsulásáért egyik fél sem felelős,
mind a foglaló, mind az előleg összege visszajár a vevőnek. Ebben az esetben egyik félnek sem keletkezik sem nyeresége, sem vesztesége az ügyleten.
2. Ha az ügylet az eladó hibájából hiúsul meg:
a) A foglaló összegének kétszerese jár vissza a vevőnek. A foglaló bruttó összege az eladó oldalán veszteség, míg a vevő oldalán nyereség lesz.
b) Az előleg ebben az esetben is visszajár a vevőnek, de nem kétszeresen! Ez sem nyereséget, sem veszteséget nem keletkeztet egyik félnél sem.
3. Ha az ügylet a vevő hibájából hiúsul meg:
a) A foglalót ez eladó megtartja, a vevő pedig elveszíti. A foglaló bruttó összege ebben az esetben a vevő oldalán veszteség, míg az eladó oldalán nyereség lesz.
b) Az előleg azonban ebben az esetben is visszajár a vevőnek, az sem nyereséget, sem veszteséget nem keletkeztet egyik félnél sem.
