Bevételnek az számít, ha kriptovalutáért cserébe fiatpénzt (valamely ország törvényes fizetőeszközét) kapunk. Annak nincs jelentősége, hogy azt bányásztuk, azaz relatíve mi állítottuk elő, vagy korábban megvásárolt kriptovalutát adtunk el fiatpénzért.
Fontos, ha kriptovalutáért másik kriptovalutát vásárolok, az adósemleges, tehát adózási szempontból (megánszemélyek esetében) gyakorlatilag semmi nem történt.
Költségnek pedig az alábbiak minősülnek:
a) a vásárlásra fordított fiatpénz összeg,
b) a bányászat igazolt költsége (eszközérték, energiahordozó költsége, üzemeltetési költségek),
c) fizikai eszköz (a lényeg, hogy nem kripto) eladása ellenében kapott kriptovaluta,
d) kriptovalutában kapott jövedelem,
e) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként kapott kriptovaluta.
Fontos!
A c), d), e) pontokban nevesített költség azért költség, mert úgy kell tekinteni rá, hogy egy termék, egy szolgáltatás vagy éppen a jövedelmem ellenértékét megkaptam fiatpénzben, és azon nyomban vásároltam érte kriptovalutát. Tehát ha valaki 200 000 Ft-nak megfelelő kriptovalutáért adja bérbe az ingatlanát, úgy a 200 000Ft bevétel után neki adóznia kell, függetlenül attól, hogy a kriptovalutát átváltotta-e fiatpénzre. Ellenben a kriptovaluta után csak akkor adózik, ha azt eladta.
A példánál maradva, ha magánszemélyként ingatlant adok bérbe havi 200 000 Ft-ért, úgy éves szinten 12*200 000= 2 400 000 Ft bevételem keletkezik, mely után (a bérbeadáshoz tartozó költségek levonása után) adóznom kell.
Ha a kriptovalutát nem váltom át (tehát a bérbeadás adózását más bevételből finanszírozom), úgy annak minősül, mintha 2,4 M Ft értékben azt megvásároltam, és ha más ügyletet nem végeztem, akkor 2,4 M Ft kripto veszteséget be kell vallanom annak érdekében, hogy eladáskor csökkentse az adóalapomat. Következő évben, ha eladom a kriptovalutámat 3 M Ft-ért, akkor a bevételt csökkenthetem a 2,4 M Ft korábban bevallott veszteséggel, és csak a különbözet után fizetem meg a 15% SZJA-t.
