Az illetékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a vagyonszerzés ténylegesen megvalósul.
Kétféle eset lehetséges:
1. Azonnali (feltétlen) tulajdonátruházás
Ha az életjáradéki vagy tartási szerződés alapján az ingatlan tulajdonjoga már a szerződés aláírásakor átszáll a jogosultra (eltartóra vagy a járadékfizetőre), akkor:
– az illetékfizetési kötelezettség a szerződés aláírásával egyidejűleg keletkezik
– az alapdokumentum az életjáradéki vagy tartási szerződés – ezt be kell nyújtani a földhivatalhoz a tulajdonjog-bejegyzéshez
Ebben az esetben a szerződés általában tartalmazza az ingatlan értékét, ez azonban csak tájékoztató jellegű, nem köti a NAV-ot.
A NAV-hoz a B400-as nyomtatványon kell bejelenteni az illetékkötelezettséget, majd az illetéket a NAV határozata alapján kell megfizetni.
2. Haláleseti hatályú (feltételes) tulajdonszerzés
Ha a szerződés kiköti, hogy a tulajdonjog csak a szerződő (tartás vagy járadék jogosultja) halála után száll át a másik félre (mint egy öröklési szerződésnél), akkor:
– az illetékfizetési kötelezettség a halál időpontjában keletkezik
– az alapdokumentum a halotti anyakönyvi kivonat és az eredeti életjáradéki szerződés – ezek szükségesek a földhivatalhoz való benyújtáshoz a tulajdonjog átvezetéséhez
A szerződés itt is tartalmazza az ellenszolgáltatás formáját (pl. havi járadék, tartás, ellátás), de a tulajdonjog csak halál után száll át, tehát a szerződésben szereplő ingatlan érték ebben az esetben nem irányadó.
Ebben az esetben a NAV kizárólagosan állapítja meg az illetékalapot, mégpedig a halál napján érvényes forgalmi érték alapján. A NAV nem azt nézi, hogy mennyi járadékot fizettek addig, hanem hogy mekkora vagyont szerzett meg az új tulajdonos.
NAV-os tapasztalat:
– A NAV saját adatbázisból, összehasonlító adatokkal becsüli meg az ingatlan forgalmi értékét.
– Ha a NAV szerinti érték meglátásunk szerint eltér a szokásos piaci értéktől, akkor lehetőség van ellenbizonyításra, például független értékbecslői szakvéleménnyel, vagy igazságügyi szakértő bevonásával.
