Bármikor, ha úgy ítélem meg, hogy a követelés ellenértéke nem fog befolyni.
Arra azonban figyelni kell, hogy a leírt követelés a társasági adóban (TAO) adóalap növelő tétel lesz (tehát nem számít elismert költségnek), hacsak nem minősítik a követelést a TAO törvény szerint behajthatatlannak. Ez utóbbi esetben a követelés leírása elismert költségnek számít, a behajthatatlanság tényét azonban igazolni kell.
A TAO törvény szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely a számviteli törvény szerint behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
Számviteli törvény szerint behajthatatlan a követelés:
- amelyre az adós elleni végrehajtás során kiderül, hogy nincs fedezet, vagy a talált fedezet csak részben fedezi a követelést
- amelyet a hitelező egyezségi megállapodás keretében elengedte a követelést a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az adósságrendezési eljárás során
- amelyről a felszámoló írásban igazolja, hogy nincs fedezet
- amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet
- amelyet nem lehet eredményesen érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem található a megadott címen, s nem járt eredménnyel a felkeresése
- amelyet bíróság előtt nem lehet érvényesíteni
- amely elévült
Az utolsó két pontban szereplő tételek esetében tehát nem beszélhetünk a TAO törvény szerint elismert költségről.
