2004. májusban életbe lépő számlázást érintő jogszabályok óta az előlegszámla, mint olyan, megszűnt, ma már csak fogalomként használatos kifejezés.
Az előlegszámla így nem más, mint egy teljesen hagyományos számla, az előleg kifejezés nem keresendő a számla fejlécében, csupán a számlán található tételsorban, valamint a megjegyzésben szerepel. Ezzel van összhangban a NAV adatszolgáltatás is, ahol szintén nem maga a számla van jelölve előlegként, hanem a számla egy adott tétele.
Előleget akkor számlázunk, ha az adott értékesítésben a teljesítésre még nem került sor, de a vevő pénzügyileg rendezi a vételár egy részét vagy egészét. A kapott összegről kell számlát kiállítani, függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés készpénzben vagy átutalással valósult-e meg. A kapott összeg a számla bruttó értéke lesz. Csak pénzügyi rendezés után van jogunk az előlegről kiállítani a bizonylatot!
Az előleg befogadásával egyben áfafizetési kötelezettség is keletkezik.