A számviteli törvény egyik alapvető előírása az, hogy a gazdálkodó egységek üzleti évükről számviteli beszámolót kötelesek készíteni, valamint közzétenni azt az üzleti év (ami általában egybeesik a naptári évvel) fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig.
Ez a beszámoló alapvetően három fő részből tevődik összeg:
- Mérleg: adott időpontra vonatkozóan mutatja a vállalkozás eszközeit, illetve azok forrásait.
- Eredménykimutatás: adott időszakra (üzleti évre) vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás bevételeit, költségeit és ráfordításait, vagyis a kigazdálkodott nyereséget vagy veszteséget.
- Kiegészítő melléklet: szöveges magyarázatokkal egészíti ki a mérleget és az eredménykimutatást.
A beszámoló elkészítését hosszas munkafolyamat előzi meg: egyeztetéseket kell végezni, különböző adózással kapcsolatos elszámolásokat kell eszközölni, értékelni kell a különböző vagyonelemeket. Már ebből a felsorolásból is érzékelhető az, hogy ez nem egy egyszerű tevékenység.
A számviteli törvény rendelkezik azokról az esetekről, amikor a vállalkozónak a „kötelező” beszámolón túl, úgynevezett közbenső mérleget kell készítenie.
Ezt a beszámolót a legutolsó, beszámolóval lezárt üzleti év fordulónapja és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszakra kell elkészíteni. Tehát például a tárgyév augusztus 1-jére elkészített közbenső mérlegnek az előző év december 31-e és a tárgyév augusztus 1-je közötti vagyonmozgásokat kell tartalmaznia. A közbenső mérleget is leltárral kell alátámasztani, valamint könyvvizsgáló által kell hitelesíteni, amennyiben a cég könyvvizsgálatra kötelezett.
Rossz hír lehet ilyenkor, hogy a közbenső mérleg elkészítésekor ugyanazokat a folyamatokat kell végigjátszani, mint a „kötelező”, üzleti év végén készítendő beszámoló mérlegénél. Az elkészítést tovább nehezíti, hogy a könyvelőprogramban a nyitott üzleti év lezárása nélkül kell az adatokat szolgáltatni. Gyakran egy évközi leltározás sem kivitelezhető egyszerűen, ekkor becsléseket, matematikai számításokat kell végezni a különböző vagyonelemek értékének meghatározására.
De milyen esetekben szükséges közbenső mérleget készíteni?
- Osztalékelőleg-fizetés:
A gazdálkodó egységnek osztalékelőleg-fizetési szándékát közbenső mérleggel kell alátámasztania. A közbenső mérlegben található saját tőke elemek mutatják azt, hogy a cégben megvalósítható-e az osztalékfizetés, és ha igen, akkor milyen összegben. Az erre vonatkozó szabályokat a számviteli törvény tartalmazza. - Saját részvények és üzletrészek visszavásárlása:
A vállalkozó saját részvények, saját üzletrészek visszavásárlásakor közbenső mérleget köteles készíteni a szükséges fedezet alátámasztásához, de csak abban az esetben, ha a legutolsó beszámoló fordulónapját követő 6. hónap már eltelt. - Jegyzett tőke emelése jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére:
Ebben az esetben is csak akkor kötelező a közbenső mérleg készítése, ha a legutolsó beszámoló mérlegfordulónapját követő 6.hónap már eltelt. A tőkeemeléssel kapcsolatos feltételeket a számviteli törvény tartalmazza.
Bár sem a számviteli törvény, sem a Ptk. nem ír elő közbenső mérlegkészítési kötelezettséget a tőkekivonással járó tőkeleszállításra, valamint a tulajdonosi kilépésre, azt mégis célszerű elkészíteni, hiszen a közbenső mérlegben megállapított tőketartalékból és eredménytartalékból állapítható meg az, hogy a kivonás összege a valóságnak megfelelően, arányosan történt-e meg.
Az adózási mód változtatása (pl. társasági adóalany áttér a KIVA-ra) üzleti év zárást eredményez, tehát ilyen esetekben nem közbenső, hanem „normál” beszámoló elkészítése szükséges.
A fent leírtakból egyértelműen látható az, hogy egy közbenső mérleg elkészítése semmivel sem egyszerűbb folyamat, mint egy teljes üzleti évet lezáró beszámoló mérlegének összeállítása. Sőt…
