Egy áfakörös vállalkozás adólevonásra jogosító – áfás – (pl. Dohány/ Italkereskedelem) és adólevonásra nem jogosító -áfamentes – tevékenységet (pl. szerencsejáték) is végez. Ilyen esetekben a felmerülő költségek áfatartamának elszámolásakor el kell tudnunk dönteni, hogy milyen mértékben helyezhető levonásba. Az elszámolhatóság mértéke attól függ, hogy a beszerzések, szolgáltatások igénybevétele melyik tevékenység érdekében merült fel. A adólevonásra jogosító tevékenység érdekében felmerült költségek áfája teljes egészében levonásba helyezhető, míg az adólevonásra nem jogosító tevékenység esetében, egyáltalán nem. Vagyis az adó olyan arányban kerül elszámolásra, amilyen arányban a tevékenységet szolgálja (Áfa tv. 120. §)
De mi a helyzet azokkal a bejövő számlákkal (pl. könyvelési díj), amelyekről nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy melyik tevékenységgel kapcsolatban merültek fel?
-Az érintett bizonylatok áfatartamát arányosítani szükséges (Áfa tv. 123.§).
Ez azt jelenti, hogy a számla áfatartama olyan arányban számolható el, amilyen arányban az áfás tevékenységből származó bevételek aránya az összes bevételből.
pl.
Könyvelési díj (Áfa 27%) : 127 000 Ft > Ebből áfa ( 127 000/ 1,27*0,27 =27 000 Ft)
Összes bevétel: 1 000 000 Ft
– Ebből áfás tevékenységből származó bevétel 750 000 Ft
( Arány: 750 000/1 000 000*100 = 75%) > 75%-ban szolgálja az áfás tevékenységet > 27 000*0,75 = 20 250 Ft
– Ebből nem áfás tevékenységből származó bevétel 250 000 Ft
(Arány: 250 000/1 000 000*100 = 25%) > 25%-ban szolgálja a nem áfás tevékenyéget> 27 000*0,25= 6 750 Ft
Azaz a könyvelési díj áfatartamának a 75%-a, 20 250 Ft helyezhető levonásba.