A törzsrészvény a részvénytársaság által kibocsátott részvények egyik fajtája. A törzsrészvény tulajdonosa szavazati joggal rendelkezik és osztalékra is jogosult, továbbá a cég jogutód nélküli megszűnése esetén jogosult a likvidációs hányadra.
(A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megmaradt vagyont a részvényesek között a teljesített vagyoni betétek arányában kell visszafizetni.) A törzsrészvény azonban nem kamatozik, nem biztosít a tulajdonosának a többi részvényeshez képest plusz jogokat (például osztalék elsőbbséget), ezenfelül nem váltható vissza.
A törvény előírja, hogy a részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének mindig (tehát nem csak az alapításkor) meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét.
A részvénytársaság a törzsrészvényen kívül elsősorban az alábbi részvénytípusokat bocsáthatja ki:
- elsőbbségi részvény
- dolgozói részvény
- kamatozó részvény
- visszaváltható részvény