Praxisunkban rendre előfordul, hogy új gazdasági társaság létrehozásakor a magánszemély úgy gondolja, nem pénzt vagy valamilyen eszközt, hanem szellemi terméket bocsát a vállalkozás rendelkezésére.
Bár ez járható út, de tekintettel a kedvezőtlen, azaz magas adóvonzatára, jellemzően elvetésre került ennek a lehetőségnek az alkalmazása.
2025-től azonban kedvezően változott e tekintetben a személyi jövedelemadó törvény, ugyanis a szellemi termék apportja adómentes lett. Ez az intézkedés azonban nem fogja számottevően rontani az államháztartás egyenlegét, hiszen ez nem mást jelent, hogy az apportálás időpontjában nem keletkezik adófizetési kötelezettség, de természetesen akkor igen, ha a vállalkozásban lévő üzletrészünket értékesítjük.
Vegyünk egy példát:
Készítünk egy szoftvert, mely piaci értéke 5 M Ft. Ezt a szoftvert fogjuk az új vállalkozásunk rendelkezésére bocsátani, tehát nem pénz lesz a jegyzett tőke, hanem 5 M Ft értékű szellemi termék apport.
Egy év múlva eladjuk a vállalkozásunk felét 5 M Ft-ért. Tételezzük fel, hogy az apportált szoftverünknek nincs igazolható bekerülési költsége.
Ez esetben bár az üzletrészünk felére 2,5 M Ft jegyzett tőke jut, mégis 5 M Ft után keletkezik adófizetési kötelezettségünk, tekintettel arra, hogy a szellemi termékünknek nincs igazolt bekerülési költsége.
Összegezve, míg korábban az apport alkalmával fizettünk volna 2,5 M Ft jövedelem után adót, majd az értékesítés alkalmával újra (5-2,5=2,5) 2,5 M Ft után adóztunk volna, úgy a jövőben az 5 M Ft jövedelem után csak az értékesítés alkalmával kell adót fizetnünk.
És valljuk be, ez így az igazságos, hiszen ha a szoftverünket betesszük egy gazdasági társaságba jegyzett tőke gyanánt, akkor a vagyonunkat csak az egyik zsebünkből rakjuk a másikba, mely megadóztatása eddig a többséget megbotránkoztatta.
De nézzük, mi tartozik az adómentesen apportálható szellemi termékek közé:
• találmány
• iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy
• szerzői jogvédelemben részesülő dolog
• szoftvertermék
• egyéb szellemi alkotások (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.)
• a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás
Joggal merül fel a kérdés, hogy egy üzleti terv vagy egy honlap is lehet apport? A válasz igen, de ügyeljünk az apport értékének megfelelő alátámasztására.