2016 márciusában az országgyűlés a Ptk-ból kiemelte a behajtási költségátalányra vonatkozó részeket és külön törvénybe foglalta a szabályokat.
A cél az volt, hogy a korábban jelentős adminisztrációt és folyamatosan kérdést felvető törvényi előírásokat egyértelműsítsék / egyszerűsítsék és a kérdéseket tisztázzák.
Ennek megfelelően a szabályozás legfontosabb változásai:
- korábban egyfajta kötelezettségként szerepelt az átalány, most a törvény már lehetőségként aposztrofálja: „a jogosult tarthat arra igényt”;
- önkéntes teljesítés hiányában fizetési felszólítással kell érvényesíteni a behajtási költségátalányt, amire csak egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetőség;
- ebből az is következik, hogy nem kell majd külön lemondani a költségátalányról: ha egy éven belül nem érvényesítik a behajtási költségátalányt, a kötelezett mentesül e szankció alól. – azaz az 1 év lejártával nem kell „lemondó” nyilatkozatokat sem kérni, sem adni, hiszen a határidő jogvesztő (a mérlegben az egyéb bevételekkel szemben meg is kell szüntetni);
- a törvény a kihirdetéstől számított 1 éven belül visszamenőleges hatályú. Ahol ez a kérdés felmerül, ott érdemes felülvizsgálni az esetlegesen járó, de mindeddig nem követelt összegeket – és ha az szükséges, érvényesíteni, amíg van erre mód.