A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 1,8%-ról 30 bázisponttal, 2,1%-ra emelte a jegybanki alapkamat mértékét 2021. november 17-ai hatállyal.
Ettől az időponttól minden olyan számítás során, amelynek az alapja az aktuális jegybanki alapkamat, már az 2,1%-os mértékkel kell számolni.
Miként hat az adózásra az alapkamat növekedése?
A magánszemélyeknek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, ha a munkáltatótól kapott kölcsön után nem fizetnek kamatot, vagy a kamat mértéke kevesebb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Az alapkamat változásával így akkor beszélhetünk kamatkedvezményből származó jövedelemről, ha a kölcsön kamat mértéke nem éri el a 7,1%-ot.
Ha a vállalkozás tulajdonosa olyan osztalékban részesült, ami nem illette volna meg (pl. az osztalékelőleg nagyobb volt, mint a jóváhagyott osztalék), úgy a ki- és visszafizetés közötti időszakra kamatot kell fizetnie a cégnek, melynek mértéke a jegybanki alapkamat + 5%. Ellenkező esetben kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik a magánszemély tulajdonosnak.
Az adóalany önellenőrzési pótlékot köteles fizetni, amennyiben kevesebb adót vallott be és fizetett meg, mint amire kötelezett lett volna. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden késedelmes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része (ezután a napi kamat 2,1% / 365).
A késedelmi pótlék mértéke is függ a jegybanki alapkamattól, mivel összege a mindenkori jegybanki alapkamat 5%-kal növelt összege (2,1% + 5% = 7,1%), míg kockázatos adózók esetében ennek a másfélszerese (7,1% * 1,5 = 10,65%).
