2022
Az MNB döntése alapján a jegybanki alapkamat 5,9%-ról 7,75%-ra emelkedett június 29-ei hatállyal.
Ettől az időponttól minden olyan számítás során, amelynek az alapja az aktuális jegybanki alapkamat, már a 7,75 %-os mértékkel kell számolni.
Miként hat az adózásra az alapkamat növekedése?
A magánszemélyeknek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, ha a munkáltatótól kapott kölcsön után nem fizetnek kamatot, vagy a kamat mértéke kevesebb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Az alapkamat változásával így akkor beszélhetünk kamatkedvezményből származó jövedelemről, ha a kölcsön kamat mértéke nem éri el a 12,75 %-ot.
Ha a vállalkozás tulajdonosa olyan osztalékban részesült, ami nem illette volna meg (pl. az osztalékelőleg nagyobb volt, mint a jóváhagyott osztalék), úgy a ki- és visszafizetés közötti időszakra kamatot kell fizetnie a cégnek, melynek mértéke a jegybanki alapkamat + 5%. Ellenkező esetben kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik a magánszemély tulajdonosnak.
Az adóalany önellenőrzési pótlékot köteles fizetni, amennyiben kevesebb adót vallott be és fizetett meg, mint amire kötelezett lett volna. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden késedelmes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része (ezután a napi kamat 7,75 % / 365).
A késedelmi pótlék mértéke is függ a jegybanki alapkamattól, mivel összege a mindenkori jegybanki alapkamat 5%-ponttal növelt összege (7,75 % + 5 % = 12,75 %), míg kockázatos adózók esetében ennek a másfélszerese (12,75 % * 1,5 = 19,125 %).
