Tollunkból

 

Szokásunkhoz híven idén is közzéteszünk egy összefoglalót, mely a KATA adóalanyisággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és legáltalánosabb kérdéseket tartalmazza.

 

Olvassa el 2020-as KATA összefoglalónkat!

 

Mi a KATA adóalanyiság lényege?

Fix adózás mellett realizálható akár évi 12 millió Ft.

Kinek ajánlott a KATA alanyiság?

Elsősorban annak, aki több helyről szerez bevételt és annak együttes összege évente a 12 millió Ft-ot nem haladja meg, illetve egy adózótól származó éves árbevétele nem több mint évi 1 millió Ft. Ha egy kifizetőtől több mint 1M Ft éves bevételünk van az nem kizáró ok, de ebben az esetben fel kell készülni az adóhatósági ellenőrzésre, mely alkalmával az adózón van a bizonyítási kötelem arra nézve, hogy a létrejött szerződés nem színlelt munkaviszony takar.

Kinek NEM ajánlott a KATA alanyiság?

Ha valaki a munkaviszonya helyett KATA alvállalkozói szerződést köt, abból a megfontolásból, hogy így kevesebb a közteher, úgy annak számolnia kell azzal, hogy az így létrejött szerződést a NAV színleltnek minősíti, ami a kifizető szankcionálásával jár. Ha átminősíti az adóhatóság a szerződést munkaszerződéssé, akkor az azt jelenti, hogy a kapott alvállalkozói díjat fogják nettó bérjövedelemnek tekinteni, ami alapján visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettséget állapít meg az adóhivatal, amire késedelmi pótlékot is kell fizetni, és természetesen a bírság sem maradhat el.

Ki lehet KATA adóalany?

• egyéni vállalkozó
• egyéni cég
• betéti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
• közkereseti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
• ügyvédi iroda

Ki NEM lehet KATA adóalany?

A fent felsoroltak közül az,

• akinek a bejelentés évében vagy az azt megelőző naptári évben az adószáma törölve lett
• aki saját tulajdonú ingatlant ad bérbe
• aki felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll
• akinek a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a KATA alanyisága

Milyen adófizetési kötelezettségeim merülnek fel?

Mindössze három adónemről beszélhetünk:

1. KATA tételes adó, mely a tárgyhónapot követő hónap 12-vel fizetendő
2. Iparűzési adó, mely teljes naptári év esetén március 15-vel és szeptember 15-vel esedékes, míg ha 12 hónapnál rövidebb a KATA hatálya (pl. szüneteltetés, év közbeni alakulás esetén), akkor az (időarányos) adót két egyenlő részletben, a tárgyévi adóalanyiság első és utolsó hónapját követő hó 15. napjáig kell megfizetni.
3. Kamarai regisztrációs díjat évente 03.31-ig kell teljesíteni.

Mekkora az adók mértéke?

A KATA mértéke 50 000 vagy 25 000 Ft, attól függően, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e vagy sem, illetve 75 000 Ft választás alapján annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő.

Az iparűzési adó összege, ha az adózó él a választási jogával, akkor évente (2%-os adókulcs mellett) 2×25 000 Ft. Amennyiben nem él a választás jogával, úgy normál iparűzési adót fizet, ami rendszerint magasabb összeg, mint a 2×25 000 Ft.

Továbbá évente egyszer fizetendő a kamarai regisztrációs díj, ami 5 000 Ft.

Hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi adót fizet?

Az adózónak akkor is meg kell fizetnie a teljes tételes havi adót, ha az adott hónapban csak egy napot élt a vállalkozása.

Hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi árbevételt realizálhat?

Tört hónapban létrejött vállalkozás is teljes havi árbevétellel számolhat, ami idén 1 millió Ft/hó. Tehát egy november 30-án létrejött KATA adóalany novemberre és decemberre is 1-1 millió Ft árbevétellel számolhat, ugyanakkor nagyon fontos arra odafigyelni, hogy az alanyi adómentesség határát naptári napokban számoljuk, tehát egy november 30-án létrejött adózó bár 2 x 1M Ft árbevételt szerezhetne, alanyi mentesen csak 12 000 000 Ft/365*32=1 052 054 Ft-ot számlázhat.

Mikor elegendő 25 000 Ft-os KATA-t fizetni?

Ha az adózó nem minősül főállásúnak, azaz az alábbi feltételek valamelyike igaz rá:

• legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos aktív hallgató
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányát szünetelteti, de a 25. életévét még nem töltötte be
• nevelőszülő
• rokkantsági ellátásban részesül
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult
• külföldön biztosítottnak minősül (meghatározott rendeletek alapján)
• saját jogú nyugdíjas
• özvegyi nyugdíjas, ha az öregségi nyudíjkorhatárt betöltötte
• más KATÁS vállalkozásban már főállású kisadózó
• KATÁS vállalkozáson kívül egyéni vállalkozóként megfizeti maga után a járulékokat
• egy másik vállalkozásban társas vállalkozóként (tehát nem munkaviszonyban) megfizeti maga után a járulékokat.

Mennyi számlát lehet kiállítani egy vevő felé?

Bármennyit és bármekkora értékben, DE évente szumma 1 millió Ft feletti egy társaságnak (figyelem, a kapcsolt vállalkozások egy vállalkozásnak számítanak!) kiállított számla esetén mind a számla kibocsátójának, mind a számla befogadójának jelentési kötelezettsége van a NAV felé a tárgyévet követően.

Mi történik abban az esetben, ha mégis 1 millió Ft felett állítok ki számlát az év során egy partner felé?

A NAV vélelmezi azt, hogy a felek között nem megbízásos jogviszony vagy vállalkozási szerződés, hanem munkaviszony jött létre. Ebben az esetben az adózónak kell bizonyítani azt, hogy a jogviszony nem munkaviszonyt leplez. Szankcionálás esetén a számla befogadója az, aki sérülhet.

Hogy bizonyítható, hogy az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel nem munkaviszonyból származik?

Itt a törvény taxatív felsorolást alkalmaz, melyből ha kettőt teljesítünk, akkor már nem minősítik a szerződést munkaszerződésnek, így elmarad a szankció.

• A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
• A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 millió Ft feletti bevételekből szerezte. Tehát ha egy adózónak kiállított egy 2M Ft összegű számlát, akkor legyen máshonnét legalább 2M Ft bevétele, ahol egy esetben sem nagyobb az egy adózótól származó bevétel, mint 1 M Ft.
• Az a gazdálkodó, ahonnan az 1M Ft-ot meghaladó bevétel származott, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
• A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
• A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a gazdálkodó bocsátotta rendelkezésre, ahonnan az 1M Ft-ot meghaladó bevétel származott.
• A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
• A KATA vállalkozás egyik kisadózó tagja sem főállású kisadózó (egész naptári évben) és bevételük legalább 50%-a olyan adóalanytól származik, ahol a naptári éven belül nem volt a kisadózóknak főállású munkaviszonya vagy nem kiegészítő tevékenységnek minősülő társas vállalkozói

Hogy szűnik meg a KATA alanyiság?

• Kijelentkezéssel a hónap utolsó napjával
• A kisadózó kikerülésével, ha a személyét nem pótolják
• Ha bekerül a Kkt-be vagy Bt-be egy cég, mint tulajdonos
• Mulasztási bírság kiszabásának jogerőre emelkedésével, ha az nyugtaadási mulasztásból, munkavállaló be nem jelentéséből, vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásából adódik
• Ha az adóhatóság az adószámot véglegessé vált döntéssel törli
• Az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás NSV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti
• Végelszámolás, felszámolás megkezdése előtti napon
• Ha saját tulajdonú ingatlan bérbeadásból akár 1 Ft jövedelem keletkezik
• Korlátolt felelősségű társasággá való átalakulással

Meddig nem válaszható ismételten a KATA adóalanyiság annak megszűnését követően?

Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható a KATA.

Végezhet-e hivatalosan tevékenységet a kültag, illetve aki után nem fizetnek KATA-t?

Nem, csak a tételes adó megfizetése mellett, vagy munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony, alkalmi munkavállalás, megbízási szerződés) keretében.

Lehet a kültag kisadózó?

Igen, de ez nem mentesíti a beltagot a KATA alól, hacsak a beltag nem munkaviszonyban van a KATA alany vállalkozásban.

Mikor kell a KATA-t megfizetni?

A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (amennyiben ez nem munkanapra esik, úgy az azt követő első munkanapon) a NAV KATA 10032000-01076349 számú számlájára. Az utalás közleménye a kisadózó adószáma.

Mi történik, ha a bevétel meghaladja az éves arányosított 12 millió forintot?

Nem szűnik meg a KATA adóalanyiság, de az éves 12 millió forint feletti bevételre 40% többletadó terhelődik, továbbá ez a bevételrész alapja lesz a normál iparűzési adónak is.

Ne felejtsük, ebben az esetben megszűnik az alanyi mentesség is, mely csak azt követően választható újra, ha van egy 12 M Ft-os árbevételt meg nem haladó évünk.

Számolhat-e el költséget a kisadózó?

Költséget elszámolni nem tud, de ha árut értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amit önmaga nem tud létrehozni, akkor az áru/szolgáltatás eredetét számlával kell igazolnia.

Lehet-e ÁFA alany a kisadózó?

Igen, és ebben az esetben a rá áthárított áfát az ÁFA törvény alapján le is vonhatja.

ÁFA alany kisadózó esetében a nettó vagy a bruttó összeget kell figyelembe venni a bevételi értékhatárnál?

Az áfa nem minősül árbevételnek, így nettó 12 millió Ft-os bevétellel lehet kalkulálni.

Mi történik akkor, ha a kisadózó egy hónapon belül több mint 1 millió Ft bevételt szerzett?

Semmi, mert a bevételt éves szinten kell vizsgálni. Aki egész évben kisadózó, és van 12 millió Ft árbevételi limitje, akár egy hónap alatt is realizálhatja a bevételét.

Mi történik, ha a kiállított számla ellenértéke csak a következő évben folyik be?

Ez sajnos annyiban probléma, hogy a következő év árbevételi keretét fogja a bevétel csökkenteni.

Példával szemléltetjük a kintlévőségkezelés fontosságát:

Van-e specialitása a számlázásnak?

A számlán fel kell tüntetni, hogy „KISADÓZÓ”, egyébként a bírság 500 000 Ft is lehet.

Mi történik, ha a kisadózó munkaképtelen lesz?

Nem kell adót fizetni azokban a hónapokban, mely egészében a munkaképtelenség (táppénz, GYES, GYED, GYÁS, GYT, ápolási díj, katona, fogvatartott vagy szünetelő egyéni vállalkozó) fennállt, illetve abban a hónapban, amikor a kisadózó munkaképes lesz, de előtte 30 napig munkaképtelen volt. Ennek tényét a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bejelenteni.

Végezhet-e a kisadózó vállalkozói tevékenységet CSED, GYED, GYES vagy GYET alatt? És mennyi KATA-t kell közben fizetni?

Ha az édesanya CSED-ben részesül, úgy a baba 168 napos koráig nem végezhet keresőtevékenységet, ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is. Ha mégis úgy dönt, hogy vállalkozni szeretne, úgy részére megszűnik a CSED folyósítása, és főállású kisadózónak fog minősülni, tehát 50 000 Ft-os (vagy választás esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetésre kötelezett.

Az a kismama, aki GYED, GYES vagy GYET-ben részesül, lehet egyéni vállalkozó, és ebben az esetekben a vállalkozásban végzett tevékenység nem befolyásolja a baba után járó ellátás folyósítását.

Ha egyéni vállalkozóként a KATA adózást választja, akkor 50 000 Ft-os (vagy választás esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ennek oka, hogy a fent említett ellátások nem keletkeztetnek 36 órát elérő biztosítotti jogviszonyt, tehát a kismama főállású kisadózónak minősül.

Kaphat-e osztalékjövedelmet a személyesen közre nem működő adóalany kültagja?

Kaphat, de az ugyanúgy adóköteles, mint más osztalék (15% SZJA és 19,5% SZOCHO, a SZOCHO fizetés felső határa a 3 576 000 Ft-os adóalap után megfizetett adó).

Milyen ellátásban részesül a kisadózó?

• 25 000 Ft-os KATA esetében nincs pénzbeli ellátás és nyugdíjalap, sem szolgálati idő.
• 50 000 Ft-os KATA esetében 94 400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes TB ellátás, de a szolgálati idő csak részlegesen illeti meg, azaz 1 év alatt 8,5 hónap szolgálati idő keletkezik.
• 75 000 Ft-os KATA esetében 158 400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes TB ellátás, és a teljes szolgálati idő.
• Szünetelő kisadózónál nem keletkezik szolgálati idő és nyugdíjalap sem.

Milyen jövedelemigazolás kap a kisadózó?

A NAV igazolja nettó jövedelemként az igazolást megelőző évben szerzett bevétel 60%-át, de legalább a minimálbérnek megfelelő összeget. Ugyanakkor, ha Kkt. vagy Bt. alanyról van szó és két tulajdonos van, a bevétel 60%-ának a felét, míg három tulajdonos esetén a harmadát, de minimum a minimálbér összegét igazolja le az adóhivatal.

Mikor kell a KATA bevallást benyújtani?

A tárgyévet követő év február 25-vel. Az esetleges többletadó fizetési kötelezettség határideje is a bevallás benyújtásának határideje.

Hány éves kortól lehet valaki KATA alany?

Magánszemély csak a 18. életév betöltésével lehet Bt. vagy Kkt. beltagja, valamint egyéni vállalkozó. Ellenben, törvényes képviselői hozzájárulással Bt-ben vagy Kkt-ben a kültag pozíciót egy kiskorú is betöltheti.