Tollunkból

A pénztárgép használattal kapcsolatban felmerülhetnek olyan kérdések, hogy pontosan mely esetekben kötelező a nyugtaadási kötelezettségnek gépi úton eleget tenni. Cikkünkben arra törekszünk, hogy bemutassuk a releváns jogszabályi hátteret.

Nyugtaadási kötelezettség

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerint az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani. Azonban, ha az alábbi feltételek mindegyike együttesen teljesül, úgy az értékesítő számla helyett (választása szerint) nyugtát is adhat a vásárlásról:

• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany, illetve nem is jogi személy
• az ellenérték adót is tartalmazó összegét a vevő legkésőbb a teljesítésig (készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel) megtéríti
• a bruttó vételár nem éri el a 900 000 Ft-ot
• a vevő a számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri

A nyugtaadási kötelezettségét az adóalany bizonyos esetekben kötelezően gépi kibocsátású nyugtával, vagyis a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő pénztárgéppel, taxaméterrel köteles teljesíteni.

A taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget.

Gépi nyugtaadási kötelezettség

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a következőkben felsorolt adóalanyok:

a) a gyógyszertárak,

b) az alábbi, 2009. október 15-én hatályos TEÁOR ’08 számú tevékenységet folytató adóalany, mozgóbolt, üzlet:

• gépjármű-javítás, karbantartás (45.20)
• gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (45.32)
• motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelem, javítás (45.40)
• kereskedelem a piaci kiskereskedelem és az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem kivételével (47.1-47.7, 47.91)
• taxis személyszállítás (49.32)
• éttermi vendéglátás, italszolgáltatás (mozgó szolgáltatás kivételével, lásd később) (56.1; 56.3)
• falusi szálláshely -szolgáltatás kivételével, a szálláshely szolgáltatás (55.1-55.3)
• pénzváltás (66.12)
• gépjármű, személyi használatú, háztartási cikk, irodagép kölcsönzés (77.1-77.2 és 77.33)
• plasztikai sebészet (86.10)
• táncterem, diszkó működtetés (93.29)
• számítógép, kommunikációs eszköz, személyi-, háztartási cikk javítás (95.1-95.2)
• ruházat és textil géppel, kézzel mosás és vegytisztítás, vasalás (96.01)
• fizikai közérzet javító szolgáltatás (96.04)
• testedzési szolgáltatás (93.13)

A b) pont alól kivételt képeznek azok az üzletek, melyek:

• betétdíjas göngyöleget váltanak vissza (a kivétel csak a göngyöleg visszaváltásra értendő)
• csomagküldő kereskedelem kivéve, ha van nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme
• egyéni vállalkozó, aki ipari tevékenységet folytat, ha a termelő és értékesítő tevékenység azonos helyiségben van
• termelői borkimérés
• utazási szolgáltatás nyújtás utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgálató iroda által

c) az egyes 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Amennyiben az adott tevékenység nem tartozik az előzőekben felsorolt TEÁOR számok alá, akkor a gépi nyugtaadási kötelezettség nem áll fenn. Ebben az esetben az eladó dönthet úgy is, hogy kézi nyugtát ad, de természetesen választhatja azt is, hogy a nyugtaadási kötelezettségének pénztárgéppel tesz eleget.

Az adóalanynak az alábbi esetekben egyáltalán nincs nyugtaadási kötelezettsége (tehát kézi nyugtát sem kell kiállítania):

• sajtóterméket értékesít
• a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt
• kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását

Kitelepülés, mozgó szolgáltatásnyújtás

A felsorolt TEÁOR számok között nem szerepel a 47.8 besorolási számú „piaci kiskereskedelem”, amelyek keretében különböző új vagy használt árukat kínálnak általában mozgatható standokon, közterületen vagy piacokon. Ebből következik, hogy a kereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok számára az egyes alkalmi rendezvényeken, kitelepülésen, az ott felállított standokon a pénztárgép használat nem kötelező. (Függetlenül attól, hogy milyen terméket árusítanak.)

A TEÁOR 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemelésre került a mozgó szolgáltatásnyújtás, így a mozgó vendéglátó szolgáltatás, mint pl. egy fagylaltos vagy hot-dogos kocsi, mozgó perecárus, amelyek jellemzője, hogy fogyasztásra kész ételt kínálnak, és értékesítési helyük nem állandó. Ők szintén nem tartoznak a pénztárgép használatra kötelezettek körébe.

Azonban a mozgó szolgáltatást nem szabad összekeverni a mozgóbolttal. A mozgóboltban történő értékesítés esetén is fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség. A kereskedelemről szóló törvény szerint mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.

Egy példával szemléltetve: Ha valaki egy strandon főtt kukoricát árul, úgy, hogy folyamatosan változtatja a helyét (például egy átalakított bicikli segítségével), akkor ő nem pénztárgéphasználatra kötelezett. Ha valakinek van a strandon egy lakókocsija, amit büfévé alakított, akkor ő pénztárgép használatra kötelezett.

Kötelező-e pénztárgép használat egy karácsonyi vásáron?

A kifejezetten alkalmilag és ideiglenes jelleggel felállított árusítóhelyek (akár egyszerűbb fa bódék, akár árammal ellátott, kulturált megjelenésű házikók) nem merítik ki a rendelet alkalmazásában mérvadó üzlet fogalmát. Ebből következően, még ha az adott tevékenységek az előbbiekben említett TEÁOR tevékenységek között szerepelnek is, és a karácsonyi vásárra alkalmilag kitelepült adóalany állandó üzletében kötelezett is a pénztárgép használatra, ezen az alkalmi elárusítóhelyen nem köteles pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettségét. Természetesen számla vagy nyugta kibocsátása alól az adóalany nem mentesül, így arra fel kell készülni ezeken az elárusítóhelyeken is.