Előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy munkavállaló átmeneti pénzszűkébe kerül. Ezekre az esetekre – amennyiben a munkaadó arra lehetőséget biztosít –, megoldást jelenthet a jövedelemelőleg, vagy akár a munkáltató által nyújtott kölcsön is. Jól jöhet egy ilyen lehetőség egy váratlan ráfordítás esetén, vagy ha valamilyen kiadással nem akarjuk megvárni, míg arra összegyűlik a keret.

Munkabérelőleg

A Munka Törvénykönyve és egyéb rendeletek konkrét előírást nem tartalmaznak a fizetéselőleggel kapcsolatban, ám vannak olyan szabályok, amiket be kell tartani. Nagyobb vállalkozásoknál belső szabályzat, vagy kollektív szerződés tartalmazza a feltételeket, mint pl. fizetéselőleg évente egyszer igényelhető vagy próbaidő alatt nem nyújtható be erre vonatkozó kérelem. Ám ennek hiányában is szem előtt kell tartani az egyenlő bánásmód elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát.

Az előlegre vonatkozó kérelmet, bár nem előírás, de javasoljuk írásban átadni a munkáltatónak, mely elfogadása esetén írásbeli megállapodás szükséges a feltételekről. A megállapodásba bele kell foglalni az előleg mértékét, a kifizetés idejét és módját, valamint a visszafizetés szabályait, ütemezését.

A jövedelemelőleg folyósításának mértékére törvényi korlátozás nincs, összeghatár nélkül adható, viszont nem minden esetben adómentes! A mentesülés megállapításakor vizsgálni kell az előleg nyújtásának feltételeit, hiszen ha az alábbi három kritérium közül bármelyik feltételnek nem felel meg, úgy kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik:

• a folyósított összeg eléri vagy meghaladja az érvényes minimálbér ötszörösét (2019-ben 745.000 Ft-ot)
• a visszafizetés nem valósul meg legfeljebb 6 hónap alatt
• az előleg teljes visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget kap a munkavállaló

Kamatkedvezménynek az minősül, ha a fenti három pontból valamelyiknek nem felel meg a juttatott jövedelemelőleg és a folyósított összeg után a munkáltató nem számított fel kamatot, vagy ha mégis, úgy a meghatározott kamat mértéke kevesebb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege (jelenleg 5,9%) vagy ha a szokásos piaci kamatláb ettől bizonyítottan alacsonyabb, akkor legalább annak a mértékét.

A különbözet után a kifizetőt terheli az adókötelezettség, míg a munkavállaló részéről adómentesnek minősül a kamatkedvezmény.

Az adó alapja a meg nem fizetett kamat 1,18-szorsa, és 15%-os személyi jövedelemadó valamint 17,5%-os szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára, vagy abban az esetben, ha a követelés év közben szűnt meg, a megszűnés napjára állapítja meg.

A visszafizetésre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít a foglalkoztató részére, hogy az előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Így a felek megállapodása alapján a törlesztés megvalósulhat a fizetésből való letiltással vagy a munkavállaló által pénzben történő megfizetéssel egyaránt.

Munkáltatói hitel

A munkabérelőlegtől megkülönböztetjük a munkáltatói hitelt. Az előleg esetében az alkalmazott az esedékessé nem vált munkabért előre kapja meg, míg kölcsönről akkor beszélünk, amikor a kifizetés nem a munkabér terhére történik, hanem a munkáltató munkabéren túli összeget biztosít a munkavállaló részére.

Pénzkölcsön rendszeres folyósítása üzletszerű tevékenységnek minősül, ami engedélyköteles tevékenység, viszont ha a foglalkoztató által a munkavállalójának történik a hitel nyújtása alkalomszerűen és szociális célból, úgy az a hitelintézeti törvény által ez nem számít pénzintézeti kölcsönnyújtásnak.

A munkáltatói kölcsön már a Polgári Törvénykönyv szabályozása alá tartozik, a felek szabad megállapodásán alapul, viszont a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályától is el lehet térni. A szerződés fontos kritériuma, hogy meg kell jelölni a folyósítás célját, aminek a magánszemély szociális szükségleteivel kell összefüggésben állnia. Emellett tartalmaznia kell a folyósított összeg nagyságát, a visszafizetés módját, a futamidőt és a kamatot.

A hitelre vonatkozóan a felek megállapodhatnak kamatban, vagy akár nyújtható kamatmentesen is, viszont abban az esetben, ha a kamat mértéke nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét (ami jelenleg 5,9%), úgy kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik a munkavállalónak, mely adóköteles.

Az adó alapja a meg nem fizetett kamat 1,18-szorsa, és 15%-os személyi jövedelemadó, valamint 17,5%-os szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik utána. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára, vagy abban az esetben, ha a követelés év közben szűnt meg, a megszűnés napjára állapítja meg.

A törlesztés történhet készpénzben való megfizetéssel: részletekben, vagy a futamidő végén egy összegben, illetve munkavállaló hozzájárulása alapján a munkáltató levonásba helyezheti a munkabéréből – maximum a levonásmentes munkabérrészig.

Példánkban levezetjük a kamatkedvezmény adózását, a futamidő végén történő törlesztés tükrében:

Lakhatási célú hitel, mint a munkáltatói hitel speciális fajtája

A 2019-es változásoknak köszönhetően nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltatói hitelt az alábbi célokra használja fel:

• saját lakás felépítéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez
• vagy a fenti célra hitelintézettől vagy korábbi munkavállalótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez

Ezekben az esetekben a hitel nyújtható kamatmentesen vagy kedvező kamatozással, ami adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet.

A hitel feltétele, hogy 4 éves időintervallumon belül legfeljebb 10.000.000 Ft folyósítható, ami megvalósulhat egy összegben vagy részletekben egyaránt.

Természetesen 10.000.000 Ft-ot meghaladó összegben is megállapodhatnak a felek, viszont a felettes részre már alkalmazni kell a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó előírásokat.