Pénztárgép – Gyakran Ismételt Kérdések elnevezésű jelenlegi összefoglalónkban igyekeztünk megválaszolni minden olyan témakört, amely a pénztárgép megvásárlásával és kezelésével kapcsolatban szóba kerülhet. Valamint kitértünk az üzemeltetés közben felmerülő esetleges problémákra és a nyugtaadási kötelezettséget érintő kérdésekre is.
Mikor áll fenn a nyugtaadási kötelezettség?
Számla helyett lehetőség van nyugtát kibocsátani, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
- a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany,
- az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig megtérítik (készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel)
- a vételár nem éri el a bruttó 900.000 Ft-ot
- a vevő nem kér számlát
Milyen tevekénységek esetében nincs nyugatadási kötelezettsége az adózónak?
Az alábbi tevékenységek mentesül az adózó a nyugtaadási kötelezettség alól:
- sajtóterméket értékesít,
- a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt,
- kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.
Ezen tevékenységet végzőknek tehát kézi nyugtát sem kell kiállítaniuk.
Kik köteles pénztárgéppel eleget tenni a nyugtaadási kötelezettségnek?
a) a gyógyszertárak,
b) az alábbi, 2009. október 15-én hatályos TEÁOR ’08 számú tevékenységet folytató adóalany, mozgóbolt, üzlet:
- gépjármű-javítás, karbantartás (45.20)
- gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (45.32)
- motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelem, javítás (45.40)
- kereskedelem a piaci kiskereskedelem és az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem kivételével (47.1-47.7, 47.91)
- taxis személyszállítás (49.32)
- éttermi vendéglátás, italszolgáltatás (mozgó szolgáltatás kivételével, lásd később) (56.1; 56.3)
- falusi szálláshely -szolgáltatás kivételével, a szálláshely szolgáltatás (55.1-55.3)
- pénzváltás (66.12)
- gépjármű, személyi használatú, háztartási cikk, irodagép kölcsönzés (77.1-77.2 és 77.33)
- plasztikai sebészet (86.10)
- táncterem, diszkó működtetés (93.29)
- számítógép, kommunikációs eszköz, személyi-, háztartási cikk javítás (95.1-95.2)
- ruházat és textil géppel, kézzel mosás és vegytisztítás, vasalás (96.01)
- fizikai közérzet javító szolgáltatás (96.04)
- testedzési szolgáltatás (93.13)
A b) pont alól kivételt képeznek azok az üzletek, melyek:
- betétdíjas göngyöleget váltanak vissza (a kivétel csak a göngyöleg visszaváltásra értendő)
- csomagküldő kereskedelem kivéve, ha van nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme
- egyéni vállalkozó, aki ipari tevékenységet folytat, ha a termelő és értékesítő tevékenység azonos helyiségben van
- termelői borkimérés
- utazási szolgáltatás nyújtás utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgálató iroda által
c) az egyes 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
Dönthetek úgy, hogy pénztárgép helyett minden vásárlásról számlát állítok ki?
Elméletileg igen, de ez a gyakorlatban csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem megvalósítható. Emiatt nem javasoljuk ezt a megoldást. (Gondot okozhat például, hogy minden esetben el kellene kérnünk a vevő nevét és címét, ráadásul a számla kiállítása sokkal lassabb, mint beütni egy tételt a pénztárgépbe.)
Honnan lehet beszerezni pénztárgépet?
A rendelet alapján a forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra vonatkozik, másra át nem ruházható, illetve a pénztárgépek csak érvényes forgalmazási engedély birtokában forgalmazhatók.
Az online pénztárgépek forgalmazására kizárólag a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján megjelölt forgalmazók jogosultak, ugyanakkor a rendelet eltérő rendelkezése hiányában az MKEH által kiadott engedéllyel forgalmazható pénztárgépeket – a forgalmazók mellett – a forgalmazásra nem jogosult személyek/szervezetek is értékesíthetik (pl.: a forgalmazóktól vásárló viszonteladók vagy akár egy olyan adózó, aki korábban vásárolt egy pénztárgépet, de már nincs rá szüksége).
Lehet-e pénztárgépet bérelni?
Igen, ha egy vállalkozásnak szüksége van pénztárgépre, de nem szeretné azt megvásárolni, úgy bérelhet is pénztárgépet.
Hogyan történik a beüzemelés?
Az adóalany közvetlenül, vagy könyvelője ügyfélkapuján keresztül postai vagy elektronikus úton megigényli (PTGREG nyomtatvány) a NAV-tól a pénztárgép üzembehelyezési kódját.
A NAV a digitális formában küldött bejelentésekre öt-, a postai úton továbbítottakra pedig nyolc napon belül válaszol. Egy 16 jegyű számsort fognak elküldeni az adózónak, ez a pénztárgép regisztrációs kód.
Ha az üzemeltető megkapta a NAV-tól a pénztárgép egyedi kódját, ennek birtokában tudják a szakemberek elvégezni a pénztárgép beüzemelését. Fontos utánajárni, hogy a pénztárgép rendelkezik-e forgalomba hozatali engedéllyel. Az engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja meg.
Amennyiben az adóalany kiválasztotta a típust, akkor fel kell venni-e a kapcsolatot a forgalmazóval vagy a viszonteladóval.
Ha az adóalany a pénztárgép megvásárlása mellett dönt, az értékesítő megköti az adóalannyal az adásvételi szerződést, a kommunikációs szerződést, illetve igény szerint az átalánydíjas szerviz-szolgáltatási szerződést.
A pénztárgép megvásárlása után a NAV által erre feljogosított műszerész az üzembehelyezési kód alapján üzembe helyezi a pénztárgépet, aktiválja a kommunikációt a NAV-val és felprogramozza az üzemeltető adatait. Elkészíti a pénztárgépnaplót, illetve a szükséges dokumentációt, végül saját plombanyomójával hitelesíti a pénztárgépet.
Milyen kötelezettségei vannak az üzemeltetőnek?
- minden értékesítésről nyugtát kell kiállítani,
- minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell készíteni. (Azaz a kasszában lévő összegnek főszabály szerint meg kell egyeznie a pénztárgép által nyilvántartott egyenleggel. Amennyiben mégis eltérés van, azt jegyzőkönyvvel kell alátámasztani, hogy jogszerű a különbözet. Ilyen eset lehet például akkor, ha a pénztárgép nem kezeli a sztornó/visszáru bizonylatokat.)
- a pénztárgép AP számát jól látható helyre kell kihelyezni,
- gondoskodni kell az adatkapcsolatról,
- a helyszínen kell lennie a pénztárnaplónak (amely tartalmazza a beüzemeltetés idejét, éve felülvizsgálatait, szervizelést stb.),
- az adóalany köteles minden évben elvégeztetni a pénztárgép felülvizsgálatát.
Mi van, ha meghibásodik a pénztárgép?
Ha pénztárgép meghibásodott, akkor mentesül az adóalany gépi nyugtaadási kötelezettség alól, azonban kézinyugtát köteles kiállítani. Emiatt javasoljuk, hogy mindig legyen a pénztárgép mellett egy kézi nyugtatömb is.
Az üzemeltető köteles a pénztárgép meghibásodását haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba.
A szerviz a bejelentéstől számított 5 napon belül köteles megkísérelni a pénztárgép megjavítását. Az üzemeltető kérésére a forgalmazó köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére.
A probléma helyreálltakor a pénztárgépben első tételként a felsorolt problémák szerinti esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni.
A javítás befejezését követően a forgalmazónak mind a visszaadott cserepénztárgép, mind a javított pénztárgép bevételi adatait a pénztárgépnaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.
Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni
A javítási esemény valamennyi műveletéről – képfelvétel rögzítése mellett – jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv és a képfelvétel egy példányát a NAV részére a javítás befejezését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni.
Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül.
Mi történik áramszünet esetén?
A rendelet értelmében az adóalany mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól, ha a pénztárgép:
- meghibásodik,
- áramszünet lép fel,
- bevonják a pénztárgépet,
- eltulajdonítják
- megsemmisül,
- valamint a pénztárgép elvesztése esetén,
Feltéve, hogy nincs olyan másik pénztárgép az üzletben, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.
Emellett az adóalany köteles kézinyugtát kiállítani.
Az üzemeltető köteles a probléma észlelését haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és azt az észlelést követő 5 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az állami adóhatóságnak.
A probléma helyreálltakor a pénztárgépben első tételként a felsorolt problémák szerinti esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni.
Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni, illetve jegyzőkönyvet kell felvenni. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni.
Mi történik elütés esetén?
Abban az esetben, ha a nyugta kiállítása során elütjük az összeget akkor mindenképpen javítanunk kell. Ezt megtehetjük pénztárgépünkön, ha alkalmas rá, ha nem akkor kézzel kell javítani.
Az adóhatóság felé nem kell adatot szolgáltatni, azonban a sztornózásának tényét igazoló okmányt kikell állítani. (kézi sztornó nyugta, jegyzőkönyv, 2a pénztárgép napi bevételének módosító tételei” nyomtatvány). Ez azért fontos, mert ha egy esetleges ellenőrzést kapunk a NAV-tól igazolunk kell minden mozgást a pénztárban.
Mi van, ha szüneteltetjük a tevékenységet?
A pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségről az NGM rendelet rendelkezik, mely kimondja, hogy az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül.
A bejelentést követően a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon (PTGTAXUZ nyomtatvány) bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását.
Mi történik, ha az adóalany befejezi a pénztárgépköteles tevékenységét?
A pénztárgép üzemeltetője köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni. Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.
Amennyiben a használatból kivont pénztárgépét az üzemeltető értékesíteni kívánja, akkor arra kell figyelemmel lenni, hogy a használatból kivont pénztárgép csak akkor személyesíthető át, ha azt az átszemélyesítést megelőzően ismételten üzembe helyezik. Ha a pénztárgép bérelt, abban esetben a forgalmazó kivonja a forgalomból.
Eladható a feleslegessé vált pénztárgép?
A pénztárgép eladható.
A pénztárgép üzemeltetőjének adatszolgáltatási kötelezettsége az online pénztárgép eladása esetén nem áll fenn. Az új üzemeltetőnek a pénztárgép üzembe helyezését a PTGREG adatlapon be kell jelentenie az állami adóhatósághoz.
Szükség van-e az új típusú pénztárgépek üzemeltetéséhez internet kapcsolatra?
Nincs, mobil adatkapcsolatra van szükség. Ha a pénztárgép üzemeltetési helyén a mobiltelefon szolgáltatások elérhetők, úgy nagy valószínűséggel az új típusú pénztárgép is kapcsolatba tud majd lépni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerverével.
Jogszabály szerinti nem szükséges, hogy folyamatos mobil adatkapcsolat legyen.
Ha nyugta helyett számlát adunk, azt be kell ütni a pénztárgépbe?
A kiállított számlákról is automatikusan adatot kell szolgáltatni a NAV felé, így nem kell beütni a pénztárgépbe a számla ellenértékét, ugyanis ebben az esetben duplikálódna a NAV felé történő adatszolgáltatás. Fontos azonban, hogy ha a számla ellenértékét betesszük a kasszába, úgy arról vegyünk fel jegyzőkönyvet, hogy ne mutatkozzon eltérés a pénztárgép alapján a kasszában lévő összeg és a ténylegesen a kasszában lévő összeg között.
Kötelező-e pénztárgép használat egy karácsonyi vásáron?
A kifejezetten alkalmilag és ideiglenes jelleggel felállított árusítóhelyek (akár egyszerűbb fa bódék, akár árammal ellátott, kulturált megjelenésű házikók) nem merítik ki a rendelet alkalmazásában mérvadó üzlet fogalmát. Ha az adóalany az állandó üzletben kötelezett a pénztárgép használatára úgy az alkalmi árusítóhelyen nem köteles használni, azonban ez nem mentesíti a számla vagy kézinyugta kibocsátása alól az adóalanyt.
Mi történik akkor, ha mozgó szolgáltatást nyújtunk, van nyugtaadási kötelezettségünk?
A kereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok számára az egyes alkalmi rendezvényeken, kitelepülésen, az ott felállított standokon a pénztárgép használat nem kötelező. (Függetlenül attól, hogy milyen terméket árusítanak.) Természetesen nyugtát ebben az esetben is adni kell és az adózó dönthet úgy, hogy a nyugtaadási kötelezettségének pénztárgéppel tesz eleget.
Mozgóboltként van nyugtaadási kötelezettségünk?
Igen, a mozgóboltban történő értékesítés esetén (ellentétben a mozgó szolgáltatás nyújtással) fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség.
Mi a különbség a mozgóbolt és a mozgó szolgáltatás nyújtás között?
A mozgóboltban történő értékesítés esetén is fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség. A kereskedelemről szóló törvény szerint mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.
Egy példával szemléltetve: Ha valaki egy strandon főtt kukoricát árul, úgy, hogy folyamatosan változtatja a helyét (például egy átalakított bicikli segítségével), akkor ő nem pénztárgéphasználatra kötelezett. Ha valakinek van a strandon egy lakókocsija, amit büfévé alakított, akkor ő pénztárgép használatra kötelezett.
Ha még mindig van olyan kérdése, amelyre nem kapott választ, az alábbi linken található cikkeink között is találhat a témához kapcsolódó információkat.
