Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

pénztárgép gyakran ismételt kérdések

Pénztárgép – Gyakran Ismételt Kérdések elnevezésű jelenlegi összefoglalónkban igyekeztünk megválaszolni minden olyan témakört, amely a pénztárgép megvásárlásával és kezelésével kapcsolatban szóba kerülhet. Valamint kitértünk az üzemeltetés közben felmerülő esetleges problémákra és a nyugtaadási kötelezettséget érintő kérdésekre is.

 

Mikor áll fenn a nyugtaadási kötelezettség?

Számla helyett lehetőség van nyugtát kibocsátani, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

  • a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany,
  • az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig megtérítik (készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel)
  • a vételár nem éri el a bruttó 900.000 Ft-ot
  • a vevő nem kér számlát

 

Milyen tevekénységek esetében nincs nyugatadási kötelezettsége az adózónak?

Az alábbi tevékenységek mentesül az adózó a nyugtaadási kötelezettség alól:

  • sajtóterméket értékesít,
  • a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt,
  • kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

Ezen tevékenységet végzőknek tehát kézi nyugtát sem kell kiállítaniuk.

 

Kik köteles pénztárgéppel eleget tenni a nyugtaadási kötelezettségnek?

a) a gyógyszertárak,

b) az alábbi, 2009. október 15-én hatályos TEÁOR ’08 számú tevékenységet folytató adóalany, mozgóbolt, üzlet:

  • gépjármű-javítás, karbantartás (45.20)
  • gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (45.32)
  • motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelem, javítás (45.40)
  • kereskedelem a piaci kiskereskedelem és az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem kivételével (47.1-47.7, 47.91)
  • taxis személyszállítás (49.32)
  • éttermi vendéglátás, italszolgáltatás (mozgó szolgáltatás kivételével, lásd később) (56.1; 56.3)
  • falusi szálláshely -szolgáltatás kivételével, a szálláshely szolgáltatás (55.1-55.3)
  • pénzváltás (66.12)
  • gépjármű, személyi használatú, háztartási cikk, irodagép kölcsönzés (77.1-77.2 és 77.33)
  • plasztikai sebészet (86.10)
  • táncterem, diszkó működtetés (93.29)
  • számítógép, kommunikációs eszköz, személyi-, háztartási cikk javítás (95.1-95.2)
  • ruházat és textil géppel, kézzel mosás és vegytisztítás, vasalás (96.01)
  • fizikai közérzet javító szolgáltatás (96.04)
  • testedzési szolgáltatás (93.13)

A b) pont alól kivételt képeznek azok az üzletek, melyek:

  • betétdíjas göngyöleget váltanak vissza (a kivétel csak a göngyöleg visszaváltásra értendő)
  • csomagküldő kereskedelem kivéve, ha van nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme
  • egyéni vállalkozó, aki ipari tevékenységet folytat, ha a termelő és értékesítő tevékenység azonos helyiségben van
  • termelői borkimérés
  • utazási szolgáltatás nyújtás utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgálató iroda által

c) az egyes 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

 

Dönthetek úgy, hogy pénztárgép helyett minden vásárlásról számlát állítok ki?

Elméletileg igen, de ez a gyakorlatban csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem megvalósítható. Emiatt nem javasoljuk ezt a megoldást. (Gondot okozhat például, hogy minden esetben el kellene kérnünk a vevő nevét és címét, ráadásul a számla kiállítása sokkal lassabb, mint beütni egy tételt a pénztárgépbe.)

 

Honnan lehet beszerezni pénztárgépet?

A rendelet alapján a forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra vonatkozik, másra át nem ruházható, illetve a pénztárgépek csak érvényes forgalmazási engedély birtokában forgalmazhatók.

Az online pénztárgépek forgalmazására kizárólag a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján megjelölt forgalmazók jogosultak, ugyanakkor a rendelet eltérő rendelkezése hiányában az MKEH által kiadott engedéllyel forgalmazható pénztárgépeket – a forgalmazók mellett – a forgalmazásra nem jogosult személyek/szervezetek is értékesíthetik (pl.: a forgalmazóktól vásárló viszonteladók vagy akár egy olyan adózó, aki korábban vásárolt egy pénztárgépet, de már nincs rá szüksége).

 

Lehet-e pénztárgépet bérelni?

Igen, ha egy vállalkozásnak szüksége van pénztárgépre, de nem szeretné azt megvásárolni, úgy bérelhet is pénztárgépet.

 

Hogyan történik a beüzemelés?

Az adóalany közvetlenül, vagy könyvelője ügyfélkapuján keresztül postai vagy elektronikus úton megigényli (PTGREG nyomtatvány) a NAV-tól a pénztárgép üzembehelyezési kódját.

A NAV a digitális formában küldött bejelentésekre öt-, a postai úton továbbítottakra pedig nyolc napon belül válaszol. Egy 16 jegyű számsort fognak elküldeni az adózónak, ez a pénztárgép regisztrációs kód.

Ha az üzemeltető megkapta a NAV-tól a pénztárgép egyedi kódját, ennek birtokában tudják a szakemberek elvégezni a pénztárgép beüzemelését. Fontos utánajárni, hogy a pénztárgép rendelkezik-e forgalomba hozatali engedéllyel. Az engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja meg.

Amennyiben az adóalany kiválasztotta a típust, akkor fel kell venni-e a kapcsolatot a forgalmazóval vagy a viszonteladóval.

Ha az adóalany a pénztárgép megvásárlása mellett dönt, az értékesítő megköti az adóalannyal az adásvételi szerződést, a kommunikációs szerződést, illetve igény szerint az átalánydíjas szerviz-szolgáltatási szerződést.

A pénztárgép megvásárlása után a NAV által erre feljogosított műszerész az üzembehelyezési kód alapján üzembe helyezi a pénztárgépet, aktiválja a kommunikációt a NAV-val és felprogramozza az üzemeltető adatait. Elkészíti a pénztárgépnaplót, illetve a szükséges dokumentációt, végül saját plombanyomójával hitelesíti a pénztárgépet.

 

Milyen kötelezettségei vannak az üzemeltetőnek?

  • minden értékesítésről nyugtát kell kiállítani,
    • minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell készíteni. (Azaz a kasszában lévő összegnek főszabály szerint meg kell egyeznie a pénztárgép által nyilvántartott egyenleggel. Amennyiben mégis eltérés van, azt jegyzőkönyvvel kell alátámasztani, hogy jogszerű a különbözet. Ilyen eset lehet például akkor, ha a pénztárgép nem kezeli a sztornó/visszáru bizonylatokat.)
  • a pénztárgép AP számát jól látható helyre kell kihelyezni,
  • gondoskodni kell az adatkapcsolatról,
  • a helyszínen kell lennie a pénztárnaplónak (amely tartalmazza a beüzemeltetés idejét, éve felülvizsgálatait, szervizelést stb.),
  • az adóalany köteles minden évben elvégeztetni a pénztárgép felülvizsgálatát.

 

Mi van, ha meghibásodik a pénztárgép?

Ha pénztárgép meghibásodott, akkor mentesül az adóalany gépi nyugtaadási kötelezettség alól, azonban kézinyugtát köteles kiállítani. Emiatt javasoljuk, hogy mindig legyen a pénztárgép mellett egy kézi nyugtatömb is.

Az üzemeltető köteles a pénztárgép meghibásodását haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba.

A szerviz a bejelentéstől számított 5 napon belül köteles megkísérelni a pénztárgép megjavítását. Az üzemeltető kérésére a forgalmazó köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére.

A probléma helyreálltakor a pénztárgépben első tételként a felsorolt problémák szerinti esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni.

A javítás befejezését követően a forgalmazónak mind a visszaadott cserepénztárgép, mind a javított pénztárgép bevételi adatait a pénztárgépnaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.

Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni

A javítási esemény valamennyi műveletéről – képfelvétel rögzítése mellett – jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv és a képfelvétel egy példányát a NAV részére a javítás befejezését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni.

Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül.

 

Mi történik áramszünet esetén?

A rendelet értelmében az adóalany mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól, ha a pénztárgép:

  • meghibásodik,
  • áramszünet lép fel,
  • bevonják a pénztárgépet,
  • eltulajdonítják
  • megsemmisül,
  • valamint a pénztárgép elvesztése esetén,

Feltéve, hogy nincs olyan másik pénztárgép az üzletben, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.

Emellett az adóalany köteles kézinyugtát kiállítani.

Az üzemeltető köteles a probléma észlelését haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és azt az észlelést követő 5 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az állami adóhatóságnak.

A probléma helyreálltakor a pénztárgépben első tételként a felsorolt problémák szerinti esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni.

Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni, illetve jegyzőkönyvet kell felvenni. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni.

 

Mi történik elütés esetén?

Abban az esetben, ha a nyugta kiállítása során elütjük az összeget akkor mindenképpen javítanunk kell. Ezt megtehetjük pénztárgépünkön, ha alkalmas rá, ha nem akkor kézzel kell javítani.

Az adóhatóság felé nem kell adatot szolgáltatni, azonban a sztornózásának tényét igazoló okmányt kikell állítani. (kézi sztornó nyugta, jegyzőkönyv, 2a pénztárgép napi bevételének módosító tételei” nyomtatvány). Ez azért fontos, mert ha egy esetleges ellenőrzést kapunk a NAV-tól igazolunk kell minden mozgást a pénztárban.

 

Mi van, ha szüneteltetjük a tevékenységet?

A pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségről az NGM rendelet rendelkezik, mely kimondja, hogy az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül.

A bejelentést követően a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon (PTGTAXUZ nyomtatvány) bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását.

 

Mi történik, ha az adóalany befejezi a pénztárgépköteles tevékenységét?

A pénztárgép üzemeltetője köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni. Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.

Amennyiben a használatból kivont pénztárgépét az üzemeltető értékesíteni kívánja, akkor arra kell figyelemmel lenni, hogy a használatból kivont pénztárgép csak akkor személyesíthető át, ha azt az átszemélyesítést megelőzően ismételten üzembe helyezik. Ha a pénztárgép bérelt, abban esetben a forgalmazó kivonja a forgalomból.

 

Eladható a feleslegessé vált pénztárgép?

A pénztárgép eladható.

A pénztárgép üzemeltetőjének adatszolgáltatási kötelezettsége az online pénztárgép eladása esetén nem áll fenn. Az új üzemeltetőnek a pénztárgép üzembe helyezését a PTGREG adatlapon be kell jelentenie az állami adóhatósághoz.

 

Szükség van-e az új típusú pénztárgépek üzemeltetéséhez internet kapcsolatra?

Nincs, mobil adatkapcsolatra van szükség. Ha a pénztárgép üzemeltetési helyén a mobiltelefon szolgáltatások elérhetők, úgy nagy valószínűséggel az új típusú pénztárgép is kapcsolatba tud majd lépni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerverével.

Jogszabály szerinti nem szükséges, hogy folyamatos mobil adatkapcsolat legyen.

 

Ha nyugta helyett számlát adunk, azt be kell ütni a pénztárgépbe?

A kiállított számlákról is automatikusan adatot kell szolgáltatni a NAV felé, így nem kell beütni a pénztárgépbe a számla ellenértékét, ugyanis ebben az esetben duplikálódna a NAV felé történő adatszolgáltatás. Fontos azonban, hogy ha a számla ellenértékét betesszük a kasszába, úgy arról vegyünk fel jegyzőkönyvet, hogy ne mutatkozzon eltérés a pénztárgép alapján a kasszában lévő összeg és a ténylegesen a kasszában lévő összeg között.

 

Kötelező-e pénztárgép használat egy karácsonyi vásáron?

A kifejezetten alkalmilag és ideiglenes jelleggel felállított árusítóhelyek (akár egyszerűbb fa bódék, akár árammal ellátott, kulturált megjelenésű házikók) nem merítik ki a rendelet alkalmazásában mérvadó üzlet fogalmát. Ha az adóalany az állandó üzletben kötelezett a pénztárgép használatára úgy az alkalmi árusítóhelyen nem köteles használni, azonban ez nem mentesíti a számla vagy kézinyugta kibocsátása alól az adóalanyt.

 

Mi történik akkor, ha mozgó szolgáltatást nyújtunk, van nyugtaadási kötelezettségünk?

A kereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok számára az egyes alkalmi rendezvényeken, kitelepülésen, az ott felállított standokon a pénztárgép használat nem kötelező. (Függetlenül attól, hogy milyen terméket árusítanak.) Természetesen nyugtát ebben az esetben is adni kell és az adózó dönthet úgy, hogy a nyugtaadási kötelezettségének pénztárgéppel tesz eleget.

 

Mozgóboltként van nyugtaadási kötelezettségünk?

Igen, a mozgóboltban történő értékesítés esetén (ellentétben a mozgó szolgáltatás nyújtással) fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség.

 

Mi a különbség a mozgóbolt és a mozgó szolgáltatás nyújtás között?

A mozgóboltban történő értékesítés esetén is fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség. A kereskedelemről szóló törvény szerint mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.

Egy példával szemléltetve: Ha valaki egy strandon főtt kukoricát árul, úgy, hogy folyamatosan változtatja a helyét (például egy átalakított bicikli segítségével), akkor ő nem pénztárgéphasználatra kötelezett. Ha valakinek van a strandon egy lakókocsija, amit büfévé alakított, akkor ő pénztárgép használatra kötelezett.

 

Ha még mindig van olyan kérdése, amelyre nem kapott választ, az alábbi linken található cikkeink között is találhat a témához kapcsolódó információkat. 

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO