Tudnivalók a reklámadóról

Vonatkozó jogszabály: 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról

A reklámadó törvény 2017. július 1-től hatályos változásai miatt időszerűnek tartjuk a reklámszolgálatás adózási tudnivalóinak összefoglalását.

Mi minősül adóköteles reklámszolgáltatásnak?

Reklám ellenszolgáltatás fejében történő közzététele, illetve ilyen szolgáltatás megrendelése

• a médiaszolgáltatásban,
• a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt (több, mint 50%-ban) magyar nyelvű sajtótermékben,
• a Reklámtörvény szerinti szabadtéri reklámhordozón,
• bármely járművön, ingatlanon, nyomtatott anyagon,
• az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon (Nem feltétel a magyar nyelven!)

Mikor nem adóköteles a reklám megrendelése?

• ha a reklám megrendelője rendelkezik a reklámtevékenységet szolgáltató „nyilatkozatával”;
• vagy „nyilatkozattal” nem rendelkezik, de hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy a nyilatkozatot kérte, azt a reklámszolgáltatásról szóló bizonylat átvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, és ennek tényét az adóhatósághoz bejelentette;
• vagy a reklámtevékenységet szolgáltató a reklámtevékenység megrendelésének időpontjában szerepel a NAV reklámadóról szóló törvény 7/A §-a szerinti nyilvántartásában

Mi az adó alapja reklám közzétevőknél?

Az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, továbbá, ha a reklám közzététele kapcsolt vállalkozásnak minősülő értékesítési ügynökségen keresztül történik, akkor az adó alapjába beleszámít az értékesítési ügynök árrése is.

Mekkora az adó mértéke?

Az adóalap 7,5 %-a, azonban csak a 100 millió Ft feletti adóalap adózik. Az adó alól mentesített (100 M Ft-ot meg nem haladó) rész adótartalma „de minimis” támogatásnak minősül.

Fontos! a 100 M Ft-os mentesség nem vonatkozik a kapcsolt vállalkozások árrésére (lásd: „Mi az adó alapja reklám közzétevőknél?”), így ha az értékesítésben kapcsolt vállalkozási státuszú értékesítési ügynök vesz részt, lehet az adóalap 100M Ft alatt, mégis meg kell fizetni a kapcsolt vállalkozásra jutó adórészt.

Mi az adó bevallásának és megfizetésének határideje a reklám közzétevők számára?

Az adót tárgyévet követő év május 31-ig kell megfizetni (normál adóév esetén). Ugyanez a határideje a NAV-nak benyújtandó adatszolgáltatásnak is.

Abban az esetben azonban, ha valakinek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, pl. mert az adóalapja nem érte el a 100M Ft-ot, úgy neki adatszolgáltatást sem kell benyújtania.

Az adóelőlegeket főszabály szerint július 20-ával és október 20-ával kell megfizetni (ez eltérhet az újonnan alakult társaságoknál és a naptári évtől eltérőüzleti évet alkalmazóknál).

Az adófeltöltés főszabály szerint december 20-ával esedékes az éves várható adó szintjére (ez eltérhet az újonnan alakult társaságoknál és a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazóknál).

Mikor és milyen mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezik a reklámszolgáltatás igénybevevőjének, ha a mentesség feltételei nem állnak fenn?

A számítás több tényező függvénye.

Első körben meg kell vizsgálni, hogy az adott hónapban mekkora összegű az adókötelezettség alól nem mentesített igénybe vett reklámszolgáltatás. Amennyiben ez az összeg a nettó 2 500 000 Ft-ot nem haladja meg, úgy adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Amennyiben azonban ennél magasabb a nem mentesített összeg, akkor vizsgálni kell, hogy a reklám megrendeléséről szóló szerződés 2014. augusztus 15. és 2015. július 4. között jött létre, vagy később. Ha a korábbi dátum az érvényes, úgy a megrendelőt az adóalap után számított 20 %, míg ha későbbi a dátum, úgy 5 % adó terheli.

Adófizetési kötelezettség keletkezése esetén azt bevallani és megfizetni a szolgáltatásról szóló számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjával kell.

Minden reklámszolgáltatást megrendelő alanya a reklámadó törvénynek?

Igen, kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.

Terheli-e a megrendelőt további szankció?

Társasági adóalanyok költségként nem számolhatják el a reklám közzétételével kapcsolatos ráfordításukat akkor, ha az nem mentesített és összege az adóévben a 30 millió Ft-ot meghaladja. Ebben az esetben a teljes összeg (tehát nem csak a 30 M Ft feletti rész) növelni fogja az adóalapot.

Mit kell tenni akkor, ha a reklám közzétevő nem ad számunkra igazolást?

Szólítsuk fel a nyilatkozat megtételére reklám közzétevőt. Figyeljünk rá, hogy a felszólítás tényét igazolni tudjuk!

Ha a reklámszolgáltatásról szóló számla/számviteli bizonylat kézhezvételét követő 10. munkanapon belül az igazolás nem érkezett meg, úgy tegyünk a NAV felé egy bejelentést ennek tényéről. A bejelentést papír alapon, kötetlen formában tehetjük meg a számla/számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig. Ebben az esetben mentesülhetünk attól, hogy a reklám közzétevő miatt mi fizessünk feleslegesen adót.

Mit kell tartalmaznia a reklám közzétevő adónyilatkozatának?

Két lehetőség van:

• vagy arról nyilatkozik, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz,
• vagy arról nyilatkozik, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Ha a nyilatkozat hibás, vagy utólag hibásnak minősül, mi a teendő?

A nyilatkozat tartalmi elemeit a szolgáltatás igénybe vevője csak az általa ismert adatok tekintetében ellenőrizheti, így az adófizetés tényét nem, ezért annak kontrollja tőle el sem várható.

A nyilatkozat tartalmi módosítsa szükségtelen akkor is, ha a szolgáltató adómentességről nyilatkozott, de később ennek a ténye megváltozik.

Mi történik, ha a reklám közzétevő nem teljesíti nyilatkozattételi kötelezettségét a megrendelő felé?

Amennyiben ezt a megrendelő bejelenti a NAV-nak – ez a megrendelő érdeke -, úgy az adóhatóság felszólítja a közzétevőt a nyilatkozat kiadására 8 napos határidővel. Ha ezt is elmulasztja a közzétevő, úgy 500 000 Ft mulasztási bírságot szab ki az adóhivatal. Ugyanazon megrendelő ismételt bejelentése alapján ismételt mulasztás a közzétevő részéről már 10 M Ft mulasztási bírságot von maga után.