2022
A 2022. július 11-én előterjesztett törvényjavaslatot a Kormány másnap rekordsebességgel fogadta el. Amennyiben az azóta tartó tüntetések nem járnak eredménnyel, úgy a kisadózóknak mielőbb fel kell készülniük az adózási lehetőségek beszűküléséből adódó újratervezésre.
Az Írisz Office csapata abban segít a tisztelt olvasóknak, hogy egyrészt a megváltozott KATA törvény alapján milyen feltételekkel működhetnek tovább a KATA adóalanyok, másrészt pedig, ha a KATA adózási mód már nem felel meg Önnek, úgy milyen egyéb adózási lehetőségei vannak a jövőben.
Mindemellett a közeljövőben több online előadást is tervezünk annak érdekében, hogy a jelenlegi KATA-sok megalapozott döntést tudjanak hozni a jövőre vonatkozóan, és lehetőségük legyen e témában a kérdéseiket is feltenni.
Ki élhet a KATA adóalanyiság biztosította lehetőségekkel 2022.09.01-től?
A jövőben már csak azok tudnak KATA adóalanyok lenni, akik kizárólag magányszemélyeknek értékesítenek, továbbá a taxisok megkötés nélkül. Tehát aki nem magánszemélynek számláz, automatikusan elveszíti a KATA adóalanyiságát.
Fontos változás az is, hogy a jövőben a betéti társaság már nem, csak az egyéni vállalkozó katázhat.
Érdekesség az új törvény olvasatában, hogy KATA adóalany csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet, ami elméletben nem engedi a máshol történő teljes munkaidős foglalkoztatást. Ellenben nem kizáró ok, ha a KATA adóalanyiság alatt teljes biztosítottságot eredményező (36 óra/hét vagy e fölött) munkaviszony jön létre. Feltételezésünk szerint ez nem jogalkotói szándék, hanem elírás. Természetesen az is lehet, hogy nem szándék a KATA-t mellékállásként történő folytatásának az engedélyezése. Erre engedne következtetni az is, hogy csak egy adómérték (50 000 Ft/hó) van csak az új jogszabályban.
Külföldi vállalkozástól, vagy egyéb külföldi nem magánszemélytől lehet-e bevétele a KATA adóalanynak?
Nem, a külföldi kifizetőktől származó bevétel is az adóalanyiság megszűnésével jár.
Lehet a KATA mellett másik vállalkozásom is, ami a gazdasági társaságokat szolgálja ki?
Igen, de a másik vállalkozás nem lehet a KATA alternatívájának szánt átalányadó, hiszen egy magánszemélynek egyszerre két egyéni vállalkozása nem lehet, ez alól azonban kivétel az őstermelői átalányadó, melyet a törvény kifejezetten engedélyez a KATA mellett.
Egyéb esetben a KATA vállalkozással párhuzamosan azonban lehet társasági adóalany vagy KIVA adóalany vállalkozásunk, mely utóbbi a KATA mellett minden bizonnyal jobban megéri.
Változik- e az adó mértéke és az árbevételi határ?
Az adó mértéke ezután egységesen 50 000 Ft, melyet minden megkezdett hónapra meg kell fizetni. A fizetési határidő nem változik (tárgyhónapot követő hónap 12. napja).
Az árbevételi határ pedig 50 000 Ft adónként 1,5 M Ft, tehát 6 hónapos működés esetén 6 hó x 1,5 M = 9 000 000 Ft, míg teljes éves adóalanyiság esetén 12 hó x 1,5 M = 18 000 000 Ft. Ennél magasabb bevétel megszerzése esetében az adó mértéke a felettes részre továbbra is 40%.
Kikerült a törvényből a kapcsolt vállalkozástól, vagy ugyanazon vállalkozástól éven belül megszerzett 3 M Ft feletti bevételre kiszabott 40% többletadó, igaz ez nem is értelmezhető annak figyelembevételével, hogy kifizetőtől bevételt nem lehet szerezni.
A 40%-os adót továbbra is a tárgyévet követő év február 25-ig, illetve megszűnés esetén a megszűnést követő 30 napon belül kel megfizetni a NAV részére.
Ha a kisadózó vállalkozás egész hónapban szünetel, úgy KATA fizetési kötelezettség nem keletkezik, feltéve, hogy a szünetelés alatt a vállalkozó nem is kap bevételt.
Természetesen éves 12 M Ft feletti bevétel után már az áfafizetési kötelezettséggel is számolnunk kell, mely értékhatár nem teljes év esetén arányosan csökken.
Mennyi ideig lehet szüneteltetni az egyéni vállalkozást?
Az egyéni vállalkozási tevékenység minimum 1 hónapig, de maximum 36 hónapig szüneteltethető.
Aki a szüneteltetést még 2021. július 1-jét megelőzően kezdte el, rá még a 2 éves szabály vonatkozik, tehát ő maximum 24 hónapig szüneteltetheti az egyéni vállalkozását.
Milyen összegű ellátásra jogosult egy kisadózó?
50 000 Ft-os KATA megfizetése esetén 108 000 Ft x 60% x 85% = nettó 55 080 Ft a havi táppénz összege.
Nyugdíj vonatkozásában pedig egy évben 0,54 év, azaz hozzávetőlegesen 6 hónap szolgálati idő keletkezik az 50 000 Ft-os befizetésből. Tehát olcsó, de …
Milyen jövedelem igazolható a KATA-val?
A KATA bevallás benyújtását követően (melynek határideje a tárgyévet követő év február 25. napja, míg megszűnés esetén a megszüntetést követő 30. nap) az előző naptári évre vonatkozóan a NAV a teljes bevétel 60%-át igazolja le jövedelemként.
Mit kell tennem, ha nem felelek meg az új KATA feltételeknek?
A vállalkozás megszüntethető, vagy átalányadóra, esetleg normál egyéni vállalkozási adózásra (ún. vállalkozói SZJA) váltható. Az áttérést 2022. október 31-ig kell bejelenteni az adóhatóság felé, melynek módját a NAV 2022. augusztus 15-ig közli.
Betéti társaságoknál az áttérés KIVA vagy TAO alanyiságra a 22T201T változásbejelentő nyomtatványon tehető meg.
Mi történik abban az esetben, ha a KATA vállalkozásomat megszüntetem 2022. augusztus 31-én, de a bevételem több, mint 8 000 000 Ft az év első nyolc hónapjára?
A 2022. augusztus 31-én kisadózó státuszú KATA vállalkozásra már vonatkozik a havi 1,5 M Ft-os bevételi határ, tehát akár 12 M Ft bevétel megszerzése esetén sem kell szankcióval számolni.
Hogyan számolandó el a KATA vállalkozás megszűnésekor az a bevétel, mely még nem folyt be?
Ezeket a bevételeket a KATA vállalkozás megszűnése napján adózási szempontból befolytnak kell tekinteni.
Mit tehetek, ha szerződésem van, amibe a megnövekedett közterheket – melyek szeptembertől érvényesek – nem számítottam bele?
Ha a vevőnk kellő mértékben rugalmas, úgy lehetőség van arra, hogy előlegként átvegyük az idei bevételünket, és akár ki is meríthetjük 8 hónap alatt a 12 M Ft-os keretet. Ebben az esetben a végszámlánk 0 Ft-os lesz, így nem sértjük az új szabályozást.
Nem felelek meg az új KATA feltételeknek, hogyan válasszak új adózási lehetőséget?
Első körben azt kell felmérni, hogy a tevékenység végzésével kapcsolatban mekkora költség merül fel.
Ha számottevő költséget elszámolni nem tudunk, akkor az átalányadó lesz a jó megoldás, míg ha vannak elszámolható költségeink, akkor számításba kell vennünk a társasági adó vagy a KIVA választás lehetőségeit is. Ugyanakkor nagyon fontos azt is vizsgálnunk, hogy milyen tevékenység végzéséhez van szükségünk a vállalkozásra, hiszen az átalányadó mértéke ettől függ.
Az átalányadóról bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak:
Átalányadózás 2022 – Jobb, mint a KATA?
Amennyiben vannak elszámolható költségek, úgy a társasági és a kisvállalati adóalanyiság közötti választást az alapján kell meghozni, hogy a megtermelt jövedelem milyen arányát akarjuk kivonni a vállalkozásból. A KIVA jellemzően azt preferálja, ha a cégünkből az eredményt nem, vagy kis százalékban vesszük ki, míg a társasági adó akkor kedvezőbb, ha a jövedelmünket osztalékágon ki akarjuk venni a vállalkozásból.
Az alábbi példa pedig nagyon egyszerűsítve azt mutatja be, hogy az eltérő bevételek és költségek hogyan módosítják a teljes adóterhet. A számítás célja csak a szemléltetés, abból messzemenő következtetést levonni nem szabad, hiszen minden vállalkozás költségszerkezete teljesen egyedi, tehát a tudatos adótervezés létfontosságú.
