2021
A társas vállalkozók jogállása kimeríthetetlen téma, amelynek vizsgálatára számos esetben nem kerül elég hangsúly egy társasági szerződés készítésekor, vagy épp az ügyvezetői pozíció bejelentésének megtételekor. Egy helytelenül megállapított jogviszony többletterhet róhat a vállalkozásra, vagy éppen évekig göngyölődő adóhiányt vonhat maga után.
A Tbj. Tv. taxatív felsorolja, hogy mely vállalkozások minősülnek társas vállalkozásnak:
- közkereseti társaság
- betéti társaság
- korlátolt felelősségű társaság
- közös vállalat
- egyesülés (ideértve az európai gazdasági egyesülést is)
- szabadalmi ügyvivő társaság, szabadalmi ügyvivő iroda
- gépjárművezető-képző munkaközösség
- oktatói munkaközösség
- ügyvédi iroda, közjegyző iroda
- végrehajtó iroda
- egyéni cég
Társas vállalkozónak pedig az a magánszemély minősül, aki társas vállalkozásnak a tulajdonosa és a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködik, feltéve, ha az nem munkaviszony keretében történik.
A személyes közreműködés a leggyakoribb esetben ügyvezetési pozícióban szokott megvalósulni, így a társas vállalkozói jogviszony létrejöttének megállapításához célszerű megvizsgálni a létesítő okiratot, amely tartalmazza a vállalkozás tagjait, illetve, hogy az ügyvezető milyen jogviszony keretében végzi a tisztségét. Ha a magánszemély tulajdonos a cégben, és az ügyvezetést az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően megbízási jogviszony alapján látja el, úgy létrejön a társas vállalkozói jogviszony a társasági szerződés aláírásának napjával (feltéve, hogy a cégben nem végez más tevékenységet társas vállalkozói jogviszony keretében).
A társas vállalkozói jogviszony biztosítást keletkeztet, amely a társasági szerződés aláírásának a napjával jön létre, így a jogviszonyt azon a napon be kell jelenteni a NAV felé. Abban az esetben, ha a cég még bejegyzés alatt áll, úgy a T1041-es adatlapon jelölni kell, hogy a nyomtatvány előtársaságként kerül benyújtásra és cégszerű aláírással ellátva postázni szükséges a NAV felé, hogy a bejelentés ne késsen el.
Természetesen előfordulhat az is, hogy egy társas vállalkozásban lévő tulajdonos nem ügyvezetői pozícióban működik személyesen közre a vállalkozás tevékenységében, hanem pl. értékesít, üzletet köt, vagy hajat vág és a vezető tisztséget tulajdonostársa vagy tulajdonosnak nem minősülő megbízott személy látja el.
A társas vállalkozó a társadalombiztosítási szempontból lehet:
- főfoglalkozású
- többes jogviszonyos
- kiegészítő tevékenységet folytató
Főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony
Főfoglalkozásúnak nevezzük azt a társas vállalkozót, aki egyidejűleg nem minősül többes jogviszonyosnak vagy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.
A főfoglalkozású társas vállalkozókat a Tbj. törvény járulékfizetésre kötelezi, abban az esetben is, ha a tevékenységük ellátásáért nem részesülnek díjazásban.
A fizetendő TB járulék alapja a megszerzett jövedelem, de minimum a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a. A vállalkozás köteles a SZOCHO-t és a SZAKHO-t, vagy kisvállalati adózást választó vállalkozás esetén a KIVA-t a minimálbér vagy a garantált bérminimum a után megfizetni.
Példa: Hogy alakul a járulékfizetés TAO-s, illetve KIVA-s cég esetén, ha:
- a vállalkozó nem vesz fel díjazást
- a vállalkozó díjazása a garantált bérminimum
Abban az esetben, ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egész hónapban (pl. a jogviszony hónap közben kezdődött vagy ért véget, vagy a vállalkozó táppénzben részesült), úgy 1 naptári napra fizetendő járulékot a járulékalap 30-ad része után kell teljesíteni.
Ha a társas vállalkozó:
- táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYET-ben, örökbefogadói díjban részesül
- GYES-ben, GYOD-ban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha ezek folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységet személyesen folytatja
- CSED-ben, örökbefogadói díjban, GYED-ben, vagy GYES-ben egyidejűleg részesül
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona
- fogvatartott
- vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként a kamarai tagságát szünetelteti
akkor a minimum járulékalapot arányosítva kell figyelembe venni, és csak azokra a napokra kell megfizetni, amelyek esetében a meghatározott mentesítést nyújtó feltételek nem állnak fenn.
Családi járulékkedvezmény érvényesítésének speciális szabályai
A társas vállalkozók tekintetében a családi járulékkedvezmény igénybevételére vonatkozóan a törvény megkötéseket tartalmaz. Ugyanis, a családi járulékkedvezmény csak a tagi kivét vagy a személyes közreműködői díj után számított TB járulék terhére vehető igénybe.
Amennyiben a tagi kivét összege alacsonyabb, mint a járulékfizetési minimum, úgy a különbözet után fizetendő TB járulék terhére a járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
Társas vállalkozó többes jogviszony mellett
Többes jogviszonyosnak azt a társas vállalkozót nevezzük, aki a társas vállalkozása mellett egyidejűleg:
- munkaviszonnyal rendelkezik, akár több munkáltatónál egyszerre és a foglalkoztatása a munkaviszonyában / munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát
- köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat
- más cégben főállású társas vállalkozó
- egyéni vállalkozásában főállású egyéni vállalkozó (kivéve KATA-s EV).
1. Társas vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett, vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy nappali tagozatos jogviszonnyal és társas vállalkozóként díjazásban nem részesül, úgy nem kötelezett a járulékminimum után a járulékok megfizetésére. Ezekben az esetben az adókat és a járulékokat a ténylegesen felvett jövedelem után kell teljesíteni.
Példa: Hogy alakul a járulékfizetés többes jogviszony esetén TAO-s, illetve KIVA-s cégben, ha:
- a vállalkozó nem vesz fel díjazást
- a vállalkozó díjazása a garantált bérminimum
Ettől függetlenül a tag biztosítottá válik, így a jogviszony létrejöttét be kell jelenteni a NAV-nál és a T1041-es adatlapon a „1452- Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett” vagy „1454- Társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett” jogviszonykódot kell jelölni.
2. Társas vállalkozó más társas vállalkozói jogviszony mellett
Ha a magánszemély több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, úgy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot a választása szerinti társaságban kell teljesítenie. A választásáról évente egy alkalommal, tárgyév január 31-ig kell nyilatkozatot tennie a vállalkozások felé. Ha a vállalkozó év közben új társas vállalkozói jogviszonyt létesít, úgy az év eleji választását már nem módosíthatja, hanem arról értesítenie kell az új vállalatot.
A társas vállalkozónak az általa választott társaságban kell minimum a járulékminimum után a kötelező járulékokat teljesíteni, míg az összes többi társas vállalkozói jogviszonyában csak a ténylegesen megszerzett tagi kivét után keletkezik adó és járulékfizetési kötelezettsége. Amennyiben díjazásban nem részesül, úgy az adó és járulékfizetés alól is mentesülést élvez azokban a vállalkozásokban.
A bejelentést a T1041-es adatlapon a „1451 – Társas vállalkozó” jogviszony kóddal kell megtenni, viszont a számfejtés során a ’08-as bevallásban jelölni szükséges a „34 – Társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett) kódot.
3. Társas vállalkozó egyéni vállalkozói jogviszony mellett
Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, úgy főszabályként az egyéni vállalkozásában köteles a járulékminimum után a járulékokat megfizetni. Azonban január 31-ig lehetősége van nyilatkozattal választani, hogy a járulékokat az egyéni vállalkozása helyett a társas vállalkozásban fizeti meg. A nyilatkozat az adóév egészére szól, azon módosítani már nem lehet.
Ha az egyéni vállalkozásában minősül főfoglalkozásúnak, úgy a társas vállalkozásban csak a ténylegesen megszerzett jövedelem után keletkezik adó és járulékfizetési kötelezettsége. Amennyiben díjazásban nem részesül, adót és járulékot sem kell fizetnie.
A bejelentést a T1041-es adatlapon a „1451 – Társas vállalkozó” jogviszony kóddal kell megtenni, viszont a számfejtés során a ’08-as bevallásban jelölni szükséges a „39 – Társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) kódot kell alkalmazni.
4. Ha az egyéni vállalkozó KATA-s
Abban az esetben, ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozása a KATA törvény hatálya alá tartozik, úgy a fenti szabályok nem alkalmazhatók: az a kisadózó, aki egyidejűleg társas vállalkozó is, és nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal, úgy a társas vállalkozásában főfoglalkozásúnak minősül!
Ebből kifolyólag a járulékokat a főfoglalkozású társas vállalkozókra vonatkozó járulékminimum után kell teljesítenie, így a KATA-s vállalkozásában nem főállásúként havi 25.000 Ft-os kisadó fizetési kötelezettsége keletkezik.
Ettől eltérni nem lehet!
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
Abban az esetben, ha a tevékenységet folytató vállalkozó saját jogú nyugdíjban részesül, vagy özvegyi nyugdíjat folyósítanak a részére, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi korhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a vállalkozásban nem minősül biztosítottnak, így mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. Nem kell őt sem bejelenteni, sem szerepeltetni a havi ’08-as járulékbevallásban és a törvény által előírt járulékalap (minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a) után sem kell megfizetnie a járulékot. Ha betegsége esetén nem tudná ellátni a vállalkozásban lévő tevékenységét, úgy biztosítás híján táppénzre sem jogosult, ekkor csak a nyugdíjat folyósítják részére.
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a tevékenységért részesül díjazásban, úgy a bruttó kivét után csak 15%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik, míg a vállalkozás is mentesül a munkáltatói adók és járulékok alól.
Példa: Hogy alakul a járulékfizetés kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó esetén TAO-s, illetve KIVA-s cég esetén, ha:
- a vállalkozó nem vesz fel díjazást
- a vállalkozó díjazása a garantált bérminimum
Ügyvezető megbízási jogviszonyban
Ha a tag a vezető tisztségviselői pozíciót a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el, úgy meg kell vizsgálni, hogy létrejön-e a társas vállalkozói jogviszony.
Ezt a következőképp tudjuk megállapítani:
- Az ügyvezető tagja-e a gazdasági társaságnak?
- Nem: nem társas vállalkozó
- Igen: tovább kell vizsgálni
- Milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést?
Az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni. Ha megbízási a jogviszony, akkor létrejöhet a társas vállalkozói jogviszony, de van még egy szempont, amit szem előtt kell tartani.
- Ügyvezetés mellett személyesen tevékenykedik-e a cégben, társas vállalkozói jogviszonyban (pl. értékesítőként, eladóként, fodrászként)?
- Nem: társas vállalkozói jogviszony jön létre
- Igen, ekkor többes jogviszony áll fenn: A magánszemély főállású társas vállalkozóként egy más tevékenységet végez a cégben (pl. fodrász) és emellett az ügyvezetést a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el. Ilyen esetben az ügyvezetői pozícióra a Ptk. szerinti megbízási jogviszony szabályait kell alkalmazni, és az ügyvezetői jogviszony nem fog társas vállalkozói jogviszonynak minősülni. Biztosított pedig akkor lesz, ha a megbízási díjból származó jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát.
A megbízási jogviszony általános szabályai szerint az adót és járulékot a jövedelem után kell megfizetni, ami a bevétel költségekkel csökkentett része.
Megbízási jogviszony esetében költséget elszámolni kétféle módszerrel lehet:
- tételes költségelszámolás alkalmazásával, amely esetében a felmerült költségeket számlával kell alátámasztani
- számlák hiányában automatikusan a bevétel 10%-a minősül költségnek (költséghányad alkalmazása)
Alapesetben a megbízási jogviszony egy önálló tevékenységből származó jogviszony, így a bevétellel szemben elszámoló a költség, viszont az SZJA törvény rendelkezései alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a tevékenysége nem önálló tevékenységből származó jövedelem, így költségelszámolásra nincs lehetőség!
Ügyvezetői tevékenység ellátása részvénytársaságban
A részvénytársaságok a Tbj. törvényben foglaltak szerint nem minősülnek társas vállalkozásoknak, ebből kifolyólag a társaság működésében személyesen résztvevő részvényesek sem minősülnek társas vállalkozónak.
Az alapszabályban foglaltak szerint a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el a tevékenységét. Megbízási jogviszony esetén a Ptk., valamint munkaviszony esetén a Munka Törvénykönyvének az általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ebből következik, hogy megbízási jogviszony esetén a vezető tisztségviselői pozíciót csak akkor kell bejelenteni a NAV felé, ha az ügyvezető díjazás ellenében látja el a tisztséget, és a jogviszonyában biztosítottnak minősül. Valamint nem kell alkalmazni a társas vállalkozókra előírt kötelező járulékfizetésre vonatkozó rendelkezéseket sem.
A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.
