MÉGSEM TÉR VISSZA EGYELŐRE A REKLÁMADÓ

 

Bevezetés – a reklámadó rövid története

A reklámadó a magyar adórendszer egyik legismertebb, ugyanakkor egyik legtöbbet vitatott különadója. Az adónem 2014-ben jelent meg a magyar adórendszerben a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény elfogadásával.

Az eredeti szabályozás célja az volt, hogy a reklámbevételekből származó jelentős gazdasági teljesítmény után – az arányos közteherviselés elve alapján – a médiapiac szereplői külön adóval járuljanak hozzá a költségvetés bevételeihez. A szabályozás kezdetben többsávos, progresszív adókulcsokkal működött, amely a nagy médiacégek számára akár 40%-os kulcsot is elérhetett.

Az évek során azonban a reklámadó több alkalommal módosult, majd 2019. július 1-jétől az adó mértékét 0%-ra csökkentették, vagyis az adónem formálisan fennmaradt, de tényleges adófizetési kötelezettség nem keletkezett.

A 0%-os kulcs alkalmazását a jogalkotó évről évre meghosszabbította, így a reklámadó hosszú időn keresztül lényegében „felfüggesztett” állapotban volt.

A 2025-ös adócsomag azonban szakított ezzel a gyakorlattal: a reklámadó 2026. július 1-jétől ismét ténylegesen alkalmazandó adónemmé válik.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem egy teljesen új adóról van szó, hanem egy korábban már létező adónem újbóli aktiválásáról, azaz a jogalkotó megszüntette azt az átmeneti szabályt, amely 2019 óta 0%-os adómértéket alkalmazott.

Mindez több fontos következménnyel jár:

1. A törvényi struktúra alapvetően változatlan maradt.
2. Az adó alanyainak köre lényegében ugyanaz, mint korábban.
3. Az adminisztratív szabályok többsége visszatér.

Az egyik fontos újdonság ugyanakkor az, hogy a jogalkotó a jelenlegi rendszerben egységes, lineáris adómértéket alkalmaz, a korábbi progresszív (sávosan növekvő mértékű adóterhelés) kulcsrendszer helyett.

Az adó hatálya – mi minősül reklámnak?

A reklámadó alkalmazása szempontjából kulcsfontosságú a reklám fogalmának értelmezése.

A 2008. évi XLVIII. törvény szerint gazdasági reklámnak minősül minden olyan kommunikáció, amely:

• egy termék értékesítését,
• egy szolgáltatás igénybevételét,
• vagy egy vállalkozás tevékenységének népszerűsítését

célozza.

A reklámadó hatálya alá tartozik a reklám közzététele különösen az alábbi felületeken:

• televízió és rádió,
• sajtótermékek,
• szabadtéri reklámhordozók,
• járművek,
• ingatlanok,
• nyomtatott reklámanyagok,
• internetes felületek.

A szabályozás kifejezetten rögzíti, hogy nem számít az adóalany illetősége: a reklámadó akkor is alkalmazható, ha a reklámot külföldi vállalkozás teszi közzé, amennyiben a reklám Magyarországon jelenik meg vagy magyar nyelvű felületen érhető el. Az internetes reklámok esetében a törvény külön hangsúlyozza a magyar nyelvű vagy túlnyomórészt magyar nyelvű tartalmakat.

A jogszabály ugyanakkor a reklám fogalmát szándékosan tág körben határozza meg, tehát nem csupán a klasszikus hirdetések tartoznak ide, hanem minden olyan kommunikáció, amelynek célja gazdasági jellegű előny elérése. A reklám tehát nem kizárólag televíziós reklámspot, bannerhirdetés, plakátkampány, hanem minden olyan kommunikációs forma, amely az „áru” értékesítését vagy ismertségét növeli.

Az adó alanyai – kik kötelesek reklámadót fizetni?

A reklámadó egyik sajátossága, hogy két eltérő szereplői kör is adóalannyá válhat.

Ez az egyik legfontosabb sajátosság, amely miatt a reklámadó gyakorlati alkalmazása sok esetben bonyolult.

A reklám közzétevője

Az elsődleges adóalany az, aki a reklámot közzéteszi.

Ide tartoznak például:

• televíziós és rádiós médiaszolgáltatók,
• újság- és magazinkiadók,
• internetes portálok,
• közösségi médiafelületek üzemeltetői,
• plakátcégek,
• reklámhordozókat üzemeltető vállalkozások,
• ingatlan- vagy járműtulajdonosok, ha reklámfelületet hasznosítanak.

A gyakorlatban tehát minden olyan gazdasági szereplő érintett lehet, aki reklámfelületet értékesít vagy reklám megjelenítéséből bevételt realizál.

Az adóalanyiság nem függ az adóalany illetőségétől, így külföldi vállalkozások is adóalanyok lehetnek. Ez különösen fontos az online reklámpiacon.

A reklám megrendelője

Másodlagosan a reklám megrendelője is adóalannyá válhat.

Ez az eset akkor áll fenn, ha a reklám közzétevője:

• nem nyilatkozik arról, hogy az adót megfizeti, vagy
• nem szerepel a NAV nyilvántartásában.

Ebben az esetben az adófizetési kötelezettség a reklám megrendelőjére száll át. Ez különösen az alábbi esetekben gyakori:

• Google hirdetések
• Facebook reklámok
• külföldi platformok
• influencer marketing

Az adó alapja

A reklámadó alapja attól függ, hogy ki az adó alanya.

Közzétevő esetén

Az adó alapja: a reklámközzétételből származó nettó árbevétel.

Ehhez bizonyos esetekben hozzá kell számítani a reklámértékesítő ügynökségek jutalékát vagy árrését is.

Megrendelő esetén

A reklámadó rendszerében a reklám közzétevője az elsődleges adóalany. A reklám megrendelője csak kivételes esetben válik adóalannyá.

A közzétevő köteles nyilatkozni a reklám közzétételével kapcsolatos adókötelezettségéről. A nyilatkozat a számlán, a szerződésben vagy más okiratban tehető meg, és arról szól, hogy az adókötelezettség a közzétevőt terheli, illetve arról, hogy az adott reklámközzététel után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Amennyiben a közzétevő ilyen nyilatkozatot ad, a reklám megrendelőjének nincs adófizetési kötelezettsége.

A törvény azonban egy további kivételt is tartalmaz. Ha a reklám közzétevője a reklám megrendelésekor szerepel a NAV által vezetett reklámközzétevői nyilvántartásban, akkor a megrendelő a nyilatkozat hiányában sem válik adóalannyá.

A reklám megrendelője kizárólag abban az esetben válik adóalannyá, ha a közzétevő sem nyilatkozatot nem ad, sem a NAV nyilvántartásában nem szerepel. Ebben az esetben a megrendelő köteles a reklámközzététel havi ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része után reklámadót bevallani és megfizetni.

Az adó mértéke

A 2026-tól alkalmazandó rendszer egyszerűbb, mint a korábbi.

Közzétevők esetén

• 100 millió Ft adóalapig: 0%
• 100 millió Ft felett: 7,5%

Ez azt jelenti, hogy kisebb médiacégek vagy alacsony reklámbevétellel rendelkező vállalkozások gyakran továbbra sem fizetnek tényleges reklámadót.

Megrendelők esetén

Amennyiben a közzétevő nem nyilatkozik:

• az adó mértéke 5%,
• az adóalap pedig a 2,5 millió Ft feletti havi reklámköltés.

Tehát ha egy vállalkozás éves szinten kevesebb, mint 30 millió Ft Facebook vagy éppen Google hirdetést hajt végre, úgy neki érdemes úgy alakítani a költését, hogy egy hónapon belül 2,5M Ft alatt maradjon. Ha nem tud erre megoldást, forduljon az Írisz Office-hoz.

Fontos, a havi költést szolgáltatónként kell vizsgálni, tehát 2M Facebook és 1M Ft Google hirdetés hónapon belül nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, mert a szolgáltatókat külön kell értékelni.

Bejelentkezési és adatszolgáltatási kötelezettségek

A reklámadó rendszerében jelentős szerepe van a bejelentkezési és nyilatkozattételi kötelezettségeknek.

Bejelentkezés

Azoknak a reklámközzétevőknek, akiket a NAV még nem tart nyilván adózóként:

• 30 napon belül be kell jelentkezniük az adóhatósághoz.

Ez elsősorban a külföldi reklámszolgáltatókat érintheti.

Nyilatkozattétel

A reklám közzétevője köteles a megrendelő felé nyilatkozni arról, hogy

• az adókötelezettség őt terheli, vagy
• az adott ügylet után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

Ez a nyilatkozat a reklámadó rendszerének kulcseleme, mivel ennek hiányában a megrendelő válhat adóalannyá, amennyiben a szolgáltató nem szerepel a reklámközzétevői nyilvántartásban.

Szankciók – milyen bírságokra kell számítani mulasztás esetén?

A reklámadó rendszerében a jogalkotó jelentős mulasztási bírságokat határozott meg.

Bejelentkezési kötelezettség elmulasztása

• figyelmeztetés után
• akár 10 millió forintig terjedő bírság

Nyilatkozattétel (megrendelő felé) elmulasztása

• első alkalom: 500 000 Ft bírság
• ismételt mulasztás: akár 10 millió Ft
• további mulasztások esetén a bírság duplázódhat

Ezek a szabályok különösen a digitális reklámpiac szereplői számára jelentenek komoly megfelelési kockázatot.

Hogyan kerül be egy vállalkozás a NAV nyilvántartásába?

A NAV reklámközzétevői nyilvántartásába nem automatikusan, hanem bejelentkezés útján kerül be egy vállalkozás.

A törvény szerint minden olyan reklámközzétevőnek, amelyet a NAV még nem tart nyilván adózóként a reklámadó tekintetében, bejelentkezési kötelezettsége van.

Ez a kötelezettség különösen a következő szereplőket érinti:

• külföldi online platformok
• nem magyarországi médiaszolgáltatók
• határon átnyúló reklámszolgáltatók

A bejelentkezést a NAV felé elektronikus úton kell teljesíteni.

Mi történik, ha a vállalkozás reklámközzétevő, de nincs a NAV nyilvántartásában?

Ha egy vállalkozás reklámközzétevőként működik, de

• nem szerepel a NAV nyilvántartásában, és
• nem ad nyilatkozatot a megrendelőnek,

akkor a reklám megrendelője válik adóalannyá.

Ezért a reklámközzétevők számára kifejezetten fontos, hogy

• ellenőrizzék szerepelnek-e a NAV nyilvántartásában, és
• ha nem, akkor teljesítsék a bejelentkezési kötelezettséget.

Gyakorlati javaslat reklámközzétevőknek

A reklámközzétevők számára a jogszerű működés érdekében célszerű az alábbi lépéseket megtenni:

1. Vizsgálják meg, hogy végeznek-e reklámközzétételi tevékenységet.
2. Ha igen, ellenőrizzék, hogy szerepelnek-e a NAV reklámközzétevői nyilvántartásában.
3. Ha nem szerepelnek benne, jelentkezzenek be a NAV-hoz reklámadó-alanyként.
4. A reklámszerződésekben vagy a számlán tegyenek nyilatkozatot a reklámadóval kapcsolatban.

Ez nemcsak a jogszabályi megfelelés miatt fontos, hanem azért is, mert a megrendelők egyre gyakrabban feltételként szabják a nyilatkozat meglétét.

Gyakorlati javaslat reklám megrendelőknek

A reklám megrendelőjének célszerű minden reklámköltés esetén ellenőriznie, hogy

• a közzétevő adott-e reklámadó-nyilatkozatot, vagy
• szerepel-e a NAV reklámközzétevői nyilvántartásában.

Ha egyik sem teljesül, akkor a reklám megrendelője válik reklámadó-alannyá.

Példa a reklámadó működésére

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás online reklámkampányt indít.

Havi reklámköltés: 4 000 000 Ft

A reklám egy külföldi platformon jelenítik meg, amely nem ad nyilatkozatot a reklámadó megfizetéséről.

Adóalap: 4 000 000 – 2 500 000 = 1 500 000 Ft

Fizetendő adó: 1 500 000 × 5% = 75 000 Ft

Az adót a reklám megrendelőjének kell bevallania és megfizetnie a tárgyhót követő hónap 20. napjáig.

Átmeneti szabályok 2026-ban

A reklámadó visszavezetése év közben történik, ezért a 2026-os év speciális.

A naptári éves adózók esetében:

• az adóév 2026. július 1 – december 31. közé esik,
• az adóalapot 365 napra kell évesíteni, majd arányosítani.

A közzétevőknek ezen felül adóelőleget is kell fizetniük.

A reklámadó adóelőleg-fizetésének szabályai

A reklámadó esetében az adófizetés nem kizárólag az éves bevalláshoz kapcsolódik. A törvény a reklámközzétevők számára adóelőleg-fizetési kötelezettséget ír elő, amelynek szabályai eltérnek az átmeneti időszakban és a későbbi években.

Fontos hangsúlyozni, hogy az adóelőleg-fizetési kötelezettség csak a reklám közzétevőit érinti. A reklám megrendelője – aki kivételes esetben válik adóalannyá – nem fizet adóelőleget, hanem havi bevallás alapján teljesíti az adófizetést.

Az adóelőleg szabályai a 2026-os átmeneti időszakban

Mivel a reklámadó tényleges alkalmazása 2026. július 1-jén indul újra, a 2026-os adóév nem teljes naptári év.

A naptári éves adózók esetében az adóév: 2026. július 1 – 2026. december 31.

Ebben az időszakban a reklámközzétevőknek adóelőleget kell fizetniük. Az adóelőleg alapját a jogszabály szerint a reklámközzétevő várható reklámközzétételi árbevétele képezi, amelyet a közzétevő saját becslése alapján állapít meg.

Az adóelőleget két részletben kell megfizetni:

• első előlegrészlet: 2026. augusztus 20.
• második előlegrészlet: 2026. november 20.

Az adóelőleg összegét a közzétevő úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi

• a várható reklámközzétételi árbevételt,
• valamint a reklámadó 100 millió forintos adómentes sávját.

Az éves bevallás a 2026-os évre

A 2026-os adóévre vonatkozó reklámadó-bevallást 2027. május 31-ig kell benyújtani.

A bevallásban az adózó:

• elszámolja az éves adót,
• levonja a befizetett adóelőlegeket,
• és rendezi az esetleges különbözetet.

Az adóelőleg szabályai 2027-től

2027-től a reklámadó már teljes naptári évben működik, ezért az adóelőleg rendszere visszatér a klasszikus struktúrához.

A reklámközzétevőknek két előlegrészletet kell fizetniük.

• első előlegrészlet: július 20.
• második előlegrészlet: október 20.

Az adóelőleg alapja a megelőző adóév reklámadó-alapja.

Ha az előző év adóalapja jelentősen eltér a tárgyévi várható adóalaptól, az adózó módosíthatja az előleg összegét.

Fontos különbség a reklámközzétevő és a megrendelő között

A reklámadó rendszerében az adóelőleg kizárólag a reklám közzétevőjére vonatkozik.

Ha a reklám megrendelője válik adóalannyá – például azért, mert a közzétevő nem nyilatkozik és nem szerepel a NAV nyilvántartásában –, akkor a megrendelő

• nem fizet adóelőleget,
• hanem havonta vallja be és fizeti meg az adót.

A bevallás határideje ilyenkor a reklámközzététel hónapját követő hónap 20. napja.

Összegzés – kiket érint leginkább a reklámadó visszatérése?

A reklámadó visszaállítása több piaci szereplőt érinthet:

1. Médiacégek és hirdetési platformok
2. Online tartalomgyártók és influenszerek
3. Reklámügynökségek
4. Nagy reklámköltéssel rendelkező vállalkozások

A legfontosabb tanulság azonban az, hogy a reklámadó rendszerében nemcsak a reklámfelület értékesítője, hanem bizonyos esetekben a reklám megrendelője is adófizetésre kötelezetté válhat.

Ezért a vállalkozások számára kulcsfontosságú:

• a reklámszerződések megfelelő kialakítása,
• a nyilatkozatok beszerzése,
• valamint a reklámköltések folyamatos nyomon követése.