2023-ban a minimálbér emelkedésével a fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának maximuma is megnövekedett, ami például osztalékkifizetés utáni adómegállapításkor lehet lényeges.
A szocho maximum összege az adóév első napján érvényes minimálbér huszonnégyszerese. 2023-ban a minimálbér 232.000 Ft, így a maximális szocho alap 232.000 Ft x 24 = 5.568.000 Ft.
Amennyiben egy magánszemély ennél magasabb összegű osztalékban részesül, úgy az e fölötti rész után már nem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.
Például a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme havonta bruttó 500.000 Ft, egész évre számolva 6.000.000 Ft. Egy másik cégben, ahol tulajdoni hányaddal rendelkezik, 1.000.000 Ft osztalékot vesz fel. Ebben az esetben a magánszemélynek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie az osztalék után, mivel az éves munkabére meghaladja a fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának maximumát.
Tegyük fel, hogy a magánszemélynek a munkaviszonyból származó jövedelme havi szinten 300.000 Ft, éves viszonylatban 3.600.000 Ft. Tulajdonosként egy másik cégből 1.000.000 Ft összegű osztalékot vesz fel. Mivel a tárgyévben megszerzett munkaviszonyból származó jövedelme nem éri el a szocho maximumot, ezért szocho fizetési kötelezettsége keletkezik a teljes 1.000.000 Ft után, ami 13 %-os adómérték mellett 130.000 Ft-ot jelent.
Amennyiben a havi bruttó bére 400.000 Ft, úgy már nem a teljes osztalék után kellene megfizetnie az adót: 400.000 Ft x 12 hó = 4.800.000 Ft, a szociális hozzájárulási adót 5.568.000 Ft – 4.800.000 Ft = 768.000 Ft után kell bevallani, ami 768.000 Ft x 13 % = 99.840 Ft.
A természetes személynek nyilatkoznia kell a kifizető felé a szocho maximum eléréséről, ezt kötetlen formában megteheti. Nyilatkozhat arról is, hogy a hozzájárulási adó felső határba beszámító jövedelmeinek összege várhatóan eléri majd a maximumot tárgyévben, így nem kíván adót fizetni év közben sem.
A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.
