2026. szeptember 15-től az érintett tűzifa, fapellet, fabrikett és más, törvényben meghatározott fűtési célú fatermék áfája 27%-ról 5%-ra csökkent.
De mi történik egy szeptember 15. környékén megkötött ügylettel?
A válaszhoz főszabály szerint nem azt kell néznünk, mikor kötöttük a szerződést, mikor rendelték meg a tűzifát vagy mikor állítottuk ki a számlát, hanem azt, hogy az Áfa tv. szerint mikor következett be a teljesítés.
Az Áfa tv. 84. §-a alapján ugyanis főszabály szerint a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az érintett tűzifa értékesítésének teljesítési időpontja:
- 2026. szeptember 14. vagy korábbi → 27% áfa
- 2026. szeptember 15. vagy későbbi → 5% áfa
A NAV egyik adózási kérdése ugyanezt az értelmezést rögzíti.
Mi történik, ha előleget fizettek?
Itt már külön szabályra kell figyelni.
Az előleg után az áfát főszabály szerint az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani, és az Áfa tv. 84. § (2) bekezdése alapján az ekkor érvényes adómértéket kell alkalmazni.
Ezért ha például egy később 5%-os kulcs alá tartozó tűzifára:
- 2026. szeptember 10-én 100 000 Ft előleget fizetnek,
- a tűzifát pedig szeptember 20-án adják át,
akkor az előlegre még a szeptember 10-én érvényes 27%-os adómértéket kell alkalmazni, míg a fennmaradó ellenértékre – a szeptember 20-i teljesítés miatt – már az 5%-os kulcs vonatkozik. A NAV tájékoztatója külön is rögzíti, hogy előleg esetén azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani.
Vagyis egyazon értékesítésen belül is előfordulhat két különböző áfakulcs.
Mi történik a korábban kiállított számlával?
Önmagában a számla kiállításának dátuma főszabály szerint nem dönti el az alkalmazandó adómértéket.
Ha például a vállalkozás szeptember 10-én kiállítja a számlát, de a tűzifa értékesítésének áfatörvény szerinti teljesítési időpontja szeptember 20., akkor – amennyiben nem előlegről vagy más különös esetről beszélünk – az 5%-os adómérték alkalmazandó.
A döntő tehát nem egyszerűen a számla kelte, hanem az áfatörvény szerinti teljesítési időpont. Az Áfa tv. főszabálya szerint a fizetendő adót a teljesítéskor kell megállapítani.
És mi történik folyamatos vagy időszakos elszámolásnál?
Bár a klasszikus tűzifaértékesítés jellemzően egyszeri termékértékesítés, előfordulhat olyan szerződéses konstrukció, amelyben a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg.
Ilyenkor már nem elegendő egyszerűen az áru átadásának napját vizsgálni.
Az Áfa tv. 58. §-a külön szabályokat tartalmaz az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára: az időszak utolsó napja mellett bizonyos esetekben a számla kiállításának vagy a fizetési esedékességnek is jelentősége lehet.
Ezért az ilyen, szeptember 15-ét átfedő konstrukcióknál először a teljesítési időpontot kell az 58. § alapján meghatározni, és csak ezt követően dönthető el, hogy 27% vagy 5% az alkalmazandó áfa.
Egyszerűen összefoglalva
A 2026. szeptember 15-i áfacsökkentésnél a legfontosabb kérdés: mikor kell az adott ügylet után a fizetendő áfát megállapítani?
- Ha ez az időpont szeptember 15. előtti, még a korábbi adómértéket kell alkalmazni.
- Ha szeptember 15-re vagy azt követő időpontra esik, az új 5%-os áfamérték alkalmazható, feltéve természetesen, hogy maga a termék is beletartozik a törvényben meghatározott kedvezményes körbe.
Előleg esetén azonban különösen figyeljünk: a szeptember 15. előtt átvett előleg még a korábbi adómérték alá eshet akkor is, ha maga a tűzifa-értékesítés már szeptember 15. után teljesül.
Ezért a határnap körüli ügyleteknél három adatot érdemes ellenőrizni: volt-e előleg, mikor történt annak átvétele, és mikor következett be az Áfa tv. szerinti teljesítés.
Ezekből már egyértelműen meghatározható, hogy az ügylet egészére vagy egyes részeire 27%-os vagy 5%-os áfát kell alkalmazni.
