Bár a reprezentáció meghatározott küszöbértékig 2007-ig adómentes volt – majd 2008-tól az „egyes meghatározott juttatások” közé sorolva adókötelessé vált –, az újbóli alkalmazhatósága ma már jóval szűkebb keretek között valósul meg.
A 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet nem általánosságban a vállalkozásokat célozza meg a könnyítéssel, hanem egy jól körülhatárolt szektorra fókuszál: célzottan az éttermeket és cukrászdákat kívánja helyzetbe hozni.
Most már nyugodtan kimondható: a jogalkotó meg sem próbál objektív lenni – és az objektivitás látszatát sem különösebben igyekszik fenntartani. Pedig eleve nehezen volt védhető az a logika, amely szerint a reprezentáció nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, ezért azt külön adóval kell terhelni. Egy 33% körüli effektív adóteher (33,04% társasági adóalanyoknál, illetve 29,5–31,9% KIVA-alanyoknál) nemcsak aránytalan, hanem nemzetközi összevetésben is nehezen talál párhuzamot.
Ezt a mostani irányváltást akár lehetett volna egy szakmailag is védhető narratívába csomagolni – például úgy, hogy a vállalkozások működéséhez bizonyos mértékű reprezentáció indokolt és elfogadható költség. Ehelyett maradt a célzott kedvezmény, miközben az egységes KKV-támogatási szándék kommunikációja láthatóan nem is volt cél.
De nézzük meg, mit és milyen mértékben számolhatunk el.
Mi válik adómentessé?
Mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján megszerzett jövedelem.
A jövedelem kifejezés itt megtévesztő lehet, de a jogalkotó úgy gondolkodik, hogy ha nem fizet a magánszemély az étkezésért -helyette a cég fizeti a számlát- úgy a magánszemély jövedelemhez jut.
A jogszabály betartásához rögtön három tényezőt kell vizsgálnunk. Mit nevezünk étteremnek vagy cukrászdának, és mit nevezünk reprezentációnak.
Az étteremnek és cukrászdának egzakt definíciója nincs, de törvényi logika alapján levezethető.
Étterem:
- Az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. pontja szerinti üzlettípusként vett nyilvántartásba;
- Tevékenysége: melegkonyhás vagy hidegkonyhás ételkészítés
- Fogyasztás helye: helyben fogyasztás biztosítása (felszolgálás vagy önkiszolgálás)
- TEÁOR jellemzően: 5611 – Éttermi vendéglátás
5611 - Éttermi vendéglátás
Ebbe a szakágazatba elsősorban a fogyasztók étellel történő kiszolgálása tartozik, hagyományos étteremben, önkiszolgáló vagy elvitelre készített ételt kínáló étteremben; ülőhely biztosításával vagy ülőhely biztosítása nélkül; állandó vagy ideiglenes létesítményben.
Ebbe a szakágazatba tartozó szolgáltatás helye:
- étterem
- kávézó
- gyorsétterem
- az elvitelre alkalmas ételek készítését végző étkezőhely
Ebbe a szakágazatba tartozik még
- étterem üzemeltetése közlekedési eszközön és közlekedési szolgáltatáshoz kapcsolódó létesítményben, ha azokat a szállítási szolgáltatóhoz nem tartozó, különálló egység üzemelteti
- étterem üzemeltetése szállodában, ha azokat a szálloda részét nem képező különálló egység üzemelteti
- elvitelre készített ételt kínáló étterem üzemeltetése szupermarketben, ha azokat a szupermarkethez nem tartozó, különálló egység üzemelteti210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklet alapján
| Fő terméktípusa: | Melegétel |
| Tevékenység TEÁOR’25 kódja: | 56.11 Éttermi vendéglátás |
| Üzemeltetés típusa: | Egész éven át nyitva tartó / időszakos |
| Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: | A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Vendégtérrel rendelkezik, a vendégeknek biztosítani kell a helyszíni fogyasztás lehetőségét. |
| Konyha jellege, ételkészítés helye: | Az ételeket helyben készítik, főzőkonyhával rendelkezik. |
Cukrászda:
- Tevékenység: saját készítésű vagy vásárolt cukrászati termékek értékesítése
- Fogyasztás: helyben fogyasztás biztosított
- TEÁOR: 56.11 – Éttermi vendéglátás
| Fő terméktípusa: | Cukrászati készítmény, édesipari termék |
| Tevékenység TEÁOR’25 kódja: | 56.11 Éttermi vendéglátás |
| Üzemeltetés típusa: | Egész éven át nyitva tartó / időszakos |
| Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: | A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania. |
| Konyha jellege, ételkészítés helye: | A cukrászati termékeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. |
Hogyan győződhetünk meg arról, hogy az étterem vagy cukrászda által kibocsátott számla adómentesen elszámolható-e?
Az éttermek és cukrászdák adatai megtalálhatók a közhiteles Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban (Országos Kereskedelmi Nyilvántartás – Üzlet keresés – OKNYIR), amely tartalmazza az összes, nyilvántartásba vett üzletet, azaz, ha a vendéglátóhelyet étteremként, cukrászdaként vették nyilvántartásba, akkor a Rendelet szerinti feltételeknek megfelel.
Ezen felül a kifizető tájékozódhat az éttermekben, cukrászdákban kihelyezett működési engedélyből is, írja NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Fontos megjegyezni, hogy a TEÁOR definíció bővebb, mint a kedvezményes törvényi hatály, tehát nem minden esetben számolható el adómentesen a szolgáltatás.
- Nem számolható el a vendéglátási költség, ha az nem helyben van elfogyasztva, hanem kiszállítás történik.
- Szállodában vagy egyéb szálláshelyen működő étterem számlája csak akkor élvez adómentességet, ha a szállodában üzemeltetett étterem az éttermi vendéglátás szakágazatba tartozik, és azt a szálloda részét nem képező különálló egység üzemelteti.
- Míg a szervízdíj a vendéglátási szolgáltatás része, ezért elszámolható költség, addig pl. egy tekepálya használat díja nem lesz adómentesen elszámolható, még akkor sem, ha egyazon számlán feltüntetett külön tétel.
Ugyanakkor annak nincs jelentősége, hogy a szolgáltatást közvetlenül a vendéglátóhelytől, vagy közvetve, egy rendezvényszervező cégen keresztül vesszük igénybe.
Mit nevezünk reprezentációs költségnek?
Az SZJA törvény 3.§ 26. pontja értelmében a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.”
Tehát a jogszabály értelmében reprezentáció az üzleti partner vendéglátása, vagy egy szakmai esemény során étteremben vagy cukrászdában nyújtott étel ital fogyasztás, de nem reprezentáció egy jutalom jellegű munkáltatói rendezvény keretében nyújtott étkezési szolgáltatás vagy egy nem üzleti célú (pl. esküvő) esemény költsége.
Megfigyelhető, hogy míg 2008-ig a reprezentáció elszámolható volt az üzleti vendéglátás minden költségére – szálláshely díja, étterem, rendezvényen fellépő szórakoztató előadó költsége, vagy az üzleti megbeszélésekre bekészített ital, étel- addig 2026-tól csak a cukrászdai és éttermi szolgáltatás lett adómentes.
Milyen mértékben számolható el a fent definiált reprezentáció?
A vállalkozásoknak kettős küszöbértéket kell figyelembe venniük.
- Az elszámolt adómentes reprezentáció nem haladhatja meg a vállalkozás összes bevételének 1%-át, és
- a reprezentációra fordított költség nem haladhatja meg a 100 Millió Ft-ot évente.
Az utóbbi tényező csak a 10 Mrd Ft bevételt meghaladó vállalkozások esetén bír jelentőséggel, hiszen ez alatt a bevételi szint alatt az 1% kevesebb lesz 100M Ft-nál.
Összes bevétel meghatározása
Az internetes irományok és még az AI alkalmazások is tévesen az árbevétel 1%-át írják küszöbétéknek, holott a jogszabály összes bevételt nevesít, ami lényegesen tágabb fogalom, hiszen az összes bevételnek a nettó árbevételen felül része az egyéb bevétel és a pénzügyi műveletek bevétele is.
Tehát ha az árbevételünk 100M Ft, az egyéb bevételünk 5M Ft, míg a pénzügyi műveletek bevétele 15M Ft, úgy a maximális adómentes reprezentáció (100+5+15)*0,01=1,2M Ft lehet.
Mi történik, ha valaki több, mint 100M Ft repi költséget számol el?
Ez esetben a különbözet után adót kell fizetni a tágynegyedévet követő hónap 12. napjáig.
Mi a teendő, ha valaki éves szinten túllépi az 1%-os keretet?
Ez esetben a tárgyévet követő hónap 12. napjáig kell az adót bevallani és megfizetni (’08-as bevallásban)
Mi tegyünk, ha egyéb reprezentációs költségünk is keletkezik?
Ha a vállalkozás az irodájában vendégül látja az üzleti partnereit, vagy egy éttermi szolgáltatás számláján van nem vendéglátási költség (pl. bowligpálya díj), vagy egyéb reprezentációt számolt el (pl. szórakoztatóipari fellépő), úgy ezeket a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig kell bevallani a NAV felé az adó megfizetése mellett.
Mivel számoljunk év közben alakuló vállalkozásnál?
Az adómentes repikeret náluk ugyanúgy az éves összes bevétel 1%-a lesz, azzal a különbséggel, hogy a felső határ nem 100M Ft, hanem annak a vállalkozás alapításától év végéig eltelt naptári napok számával arányosított része.
Mi az adó alapja és az adó mértéke, ha nem élvezünk adómentességet?
Az adó alapja mindig a bruttó költség azzal, hogy a reprezentáció áfája le nem vonható, tekintettel arra, hogy nem közvetlenül szolgálja (jogalkotó szerint) a jövedelemtermelő tevékenységet, másrészt az étel és ital áfája az áfa törvény 124.§ 1) bekezdés j)-k) pontja alapján is levonási tilalom alá esik.
Az adó mértéke KIVA és TAO alanyoknál eltér.
Mindkét esetben a bruttó költés 118%-át kell venni, ami után a TAO alanyok 15% SZJA-t és 13% SZOCHO-t fizetnek, míg a KIVA alanyok 15% SZJA-t, 10% KIVA-t és náluk ez a költés iparűzési adóalapot is képezhet.
Bár a kormányrendelet 2026.02.01-től hatályos, az alkalmazására 2026.01.01-től van lehetőség.
