Kik kötelezettek transzferár-nyilvántartásra?
Transzferár-nyilvántartási kötelezettség csak akkor merülhet fel, ha az adózó és egy másik személy vagy szervezet között gazdasági kapcsolatból eredő, elszámolóárat érintő ügylet jön létre, és a felek a törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A kötelezettség fennállását ezt követően az határozza meg, hogy az adóév utolsó napján az adózó nem minősül kisvállalkozásnak (azaz közép- vagy nagyvállalat).
A kapcsolt vállalkozások részére előírt transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet rendelkezik.
Ennek megfelelően transzferár-nyilvántartást köteles készíteni minden olyan adózó, amely
- kapcsolt vállalkozásával gazdasági ügyletet bonyolít, és
- az adóév utolsó napján nem minősül kisvállalkozásnak, és
- az alábbi jogi formák valamelyikébe tartozik:
- gazdasági társaság,
- egyesülés,
- európai részvénytársaság (SE),
- szövetkezet,
- európai szövetkezet,
- külföldi vállalkozó magyarországi telephelye.
Mentesül a dokumentáció-készítési kötelezettség alól:
- közhasznú nonprofit társaság
- az az adózó, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyást gyakorol
A transzferár-nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- a szokásos piaci árat
- az alkalmazott módszert
- az ezt alátámasztó tényeket és körülményeket
Milyen esetben NEM kell transzferár-szabályzatot készíteni, ha egyébként kötelezettek vagyunk rá?
Vannak olyan esetek, amikor az adózót nem terheli nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásaival folytatott ügyleteivel kapcsolatban.
A transzferár-szabályzat készítési kötelezettség alól mentesül a tranzakció, ha:
- az ügylet összértéke éven belül, ügyletcsoportonként, piaci áron számolva nem érte el a nettó 100 millió* Ft-ot
- közvetített szolgáltatásról vagy olyan termékértékesítésről van szó, ahol a termék változatlan formában kerül átadásra
- a társaságban az államnak közvetlenül vagy közvetve többségi befolyása van
*Ez az a mentességi határ, amely alatt egyáltalán nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni az adott ügyletcsoportra.
Mit nevezünk „ügyletcsoportnak”?
„Ügyletcsoportnak” a tartalmilag azonos vagy azonos jellegű, azonos gazdasági funkciót betöltő kapcsolt ügyletek egy adóéven belüli összességét nevezzük.
Az ügyletcsoport-képzés célja, hogy nem egy számla, nem egy teljesítés, hanem az ugyanazon típusú tranzakciók együttes gazdasági hatása legyen a nyilvántartási kötelezettség vizsgálatának alapja.
Példák ugyanazon ügyletcsoportba tartozó tételekre:
- „menedzsment-díj” típusú elszámolások ugyanazon kapcsolt partnerrel
- „szoftverlicenc” típusú havi számlázások ugyanazon kapcsolt partnerrel
- „árukereskedelem” ugyanazon kapcsolt partnerrel
Nem keverhetők ügyletcsoportba pl. a „management fee” és a „kölcsönök kamatterhe”, mert gazdasági funkciójuk eltérő.
Mi a transzferár-szabályzat elkészítésének határideje?
A transzferár-szabályzatnak legkésőbb a tárgyévről szóló beszámoló elkészítéséig rendelkezésre kell állnia, mivel a kapcsolt ügyletek piaci árazása közvetlen hatással lehet a társasági adóalapra.
- Normál üzleti év esetén a beszámoló határideje a tárgyévet követő év május 31., így eddig kell a transzferár-dokumentációt is elkészíteni.
- Eltérő üzleti év esetén a mérlegfordulónapot követő 150. nap a teljesítési határidő.
- Ha a társaság a társasági adóbevallást a fenti határidő előtt nyújtja be, akkor a transzferár-szabályzatnak legkésőbb a bevallás benyújtásának napjáig rendelkezésre kell állnia — mivel a bevallott adóalapot ennek figyelembevételével kell meghatározni.
Mi a feltétele a transzferárral kapcsolatos adóalap-csökkentésnek?
Kapcsolt vállalkozások közötti elszámolóár (transzferár) módosítása esetén az adózó akkor jogosult a társasági adóalapját csökkenteni, ha rendelkezik a másik féltől származó nyilatkozattal.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a kapcsolt fél a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár különbözetét adóalap-növelő tételként figyelembe vette, illetve figyelembe veszi a saját társasági adóalapjának meghatározásakor.
Kérhető a NAV-tól is a szokásos piaci ár megállapítása
A szokásos piaci ár meghatározása a kapcsolt vállalkozások esetében kiemelt jelentőségű, és maga a transzferár-dokumentáció is ezt a célt szolgálja. Kevesen tudják, hogy a szokásos piaci ár előzetes megállapítását a NAV-tól hivatalos eljárásban is lehet kérni (APA-eljárás – Advance Pricing Agreement).
A magyar állam ugyan kialakította ezt a szolgáltatást, azonban ahelyett, hogy versenyképes, ösztönző díjszabással élne, inkább a magas eljárási díjakkal visszatartja az adózókat.
Jelenleg a díjak az alábbiak szerint alakulnak:
- Egyoldalú eljárás díja: 10 millió Ft
- Két- vagy többoldalú eljárás díja: 14 millió Ft
Az eljárás eredményeként hozott határozat jellemzően 3–5 évig érvényes, és lejárat előtt külön kérelemmel meghosszabbítható – ismételt díjfizetés mellett.
Eljárástípusok
- Egyoldalú eljárás
A szokásos piaci árat kizárólag a magyar adóhatóság állapítja meg. A döntés csak Magyarországon érvényes, és nem biztosítja, hogy a másik ország adóhatósága is elfogadja. - Kétoldalú eljárás
A NAV a másik ország illetékes hatóságával egyeztetve állapítja meg a szokásos piaci árat. A határozat mindkét országban érvényes, és kiküszöböli a kettős adóztatás kockázatát. - Többoldalú eljárás
Több ország hatóságainak részvételével zajlik. Ritka, de elvileg lehetséges.
Gyakorlati tapasztalat
Magyarországon az APA-kérelmek száma alacsony, mivel az eljárás egyszerre drága, hosszú és a döntés csak időben korlátozott hatályú. Emiatt jellemzően csak nagy multinacionális cégcsoportok alkalmazzák, ahol a kettős adóztatás kockázata milliárdos nagyságrendű.
Ki minősül, illetve ki nem minősül kisvállalkozásnak?
A transzferár-nyilvántartási kötelezettség vizsgálatának első lépése nem az ügyletérték vagy az ügylettípus, hanem annak megállapítása, hogy az adózó a tárgyév utolsó napján kisvállalkozásnak minősül-e a KKV-definíció szerint.
A minősítés a KKV-tv. alapján három mutató szerint történik:
- létszám
- árbevétel
- vagyoni mérlegfőösszeg
A besoroláshoz két egymást követő évben legalább két mutató küszöbértékét kell vizsgálni.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás nem egyetlen év alapján minősül mikro/kis/közép/nagy-vállalatnak, hanem két egymást követő lezárt üzleti év adatai alapján.
A minősítéshez vizsgálni kell a három mutatóból (létszám / árbevétel / mérlegfőösszeg) legalább kettőt, és mindkét évben ugyanabba a kategóriába kell essenek.
KKV kategóriák számviteli határokkal (aktuális küszöbök)
|
Kategória |
Létszám | Éves árbevétel | Mérlegfőösszeg |
|
Mikro |
< 10 fő | ≤ 2 M€ | ≤ 2 M€ |
|
Kisvállalkozás |
< 50 fő |
≤ 10 M€ |
≤ 10 M€ |
| Középvállalkozás | < 250 fő | ≤ 50 M€ |
≤ 43 M€ |
| Nagyvállalat | ≥ 250 fő vagy határ felett | > 50 M€ |
> 43 M€ |
A kisvállalkozási státusz felső határa tehát: 50 fő létszám + 10 millió EUR árbevétel vagy mérlegfőösszeg.
2026. tárgyév esetén melyik két év adatait kell nézni?
A besorolás mindig a tárgyévet megelőző két lezárt év alapján történik. Ha a tárgyév: 2026 → akkor a vizsgált évek: 2024 és 2025. A 2026-os minősítésnél tehát a 2024-es lezárt év adatai, ÉS a 2025-ös lezárt év adatai döntik el, hogy 2025-ben az adózó kis / közép / nagyvállalatnak minősül.
Értelmezés a transzferár szabályokra nézve
Kisvállalkozás → mentesülhet: Amíg az adózó kisvállalkozásnak minősül, addig nem terheli transzferár-nyilvántartási kötelezettség (akkor sem, ha vannak kapcsolt ügyletei).
Milyen feladata van a vállalkozásnak, ha gazdasági kapcsolatot létesít kapcsolt vállalkozással, de nem kötelezett transzferár-nyilvántartásra?
Sok adózó tévesen úgy gondolja, hogy ha a 100 millió forintos ügyletérték alatt marad, vagy kisvállalkozásnak minősül, és ezért nem kötelezett transzferár-nyilvántartás készítésére, akkor „nincs teendője”.
Ez hibás feltételezés.
A transzferár-nyilvántartás hiánya nem mentesít a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettsége alól. Már a gazdasági kapcsolat létrejöttének tényével beáll a kötelezettség, hogy az elszámolóárak piaci alapon kerüljenek meghatározásra és kimutathatóak legyenek.
Mit kell tenni akkor is, ha nincs dokumentációs kötelezettség?
- Piaci alap igazolása — megőrzési kötelezettséggel
A vállalkozásnak tudnia kell utólag bizonyítani, hogy az alkalmazott árak piaciak voltak (benchmark, ajánlatok, kalkulációk, iparági mutatók stb.). - Importens iratok megőrzése
Nincs formakényszer, de az alábbiak megállapíthatóan elérhetőek legyenek:
– szerződések
– kalkulációk
– ajánlatkérések, összehasonlítók
– belső árképzési elvek
– döntési jegyzetek - Adóalap-helyesbítés esetére előkészülés
Ha a cég később az árat módosítja és adóalapot csökkentene, ugyanúgy kell rendelkeznie a kapcsolt fél nyilatkozatával, hogy az a különbözetet adóalap-növelő tételként figyelembe vette. - Belső kontrollok és nyilvántartás
Bár nem kell külső vagy NAV-formátum, belső szinten célszerű rögzíteni:
– a kapcsolt ügylet tényét,
– a piaci megalapozás elvét,
– az esetleges árkorrekciók okát és időpontját.
Mi változik KIVA-ban a TAO-hoz képest?
A szabályozás lényegi tartalma nem változik — a piaci árazási elv ugyanaz. Ami változik: a transzferár-korrekció hatása más adónemet érint:
- TAO-ban a korrekció a társasági adóalapot érinti
- KIVA-ban a korrekció a KIVA alapját (eredmény + bérköltség) módosíthatja
Azaz: ha a transzferár miatti kiigazítás szükséges, az KIVA-ban is adóhatást kivált — csak nem TAO-ban, hanem a KIVA-ban jelenik meg.
Mi van abban az esetben, ha a kapcsolt vállalkozások eltérő adózási módot (TAO és KIVA) választottak?
A kapcsolt vállalkozás által kiállított nyilatkozat akkor tekinthető érvényesnek, ha a másik fél igazolja, hogy a különbözetet saját adókötelezettsége szempontjából adóalap-növelőként kezelte, függetlenül attól, hogy KIVA vagy TAO alany.
Összegzés:
A nyilatkozat nem adónem-függő, hanem az adóztatási eredmény azonossága a feltétel; KIVA ↔ TAO felek között is jogszerűen érvényesíthető a transzferár-helyesbítéshez használt partnernyilatkozat.






