Mit is jelent a csoportos társasági adóalanyiság? Melyek a létrehozás, megszüntetés szabályai? Hogyan alakul az adóalap? Hogyan alakulnak az adókedvezmények?
Cikkünkben a témával kapcsolatos főbb kérdéseket járjuk körbe.
A csoportos társasági adózás lehetősége 2019-től áll fenn.
A csoportos társasági adóalanyiság a feltételek teljesülése esetén, az adóhatóság engedélyével, önkéntes alapon jön létre.
A csoportos társasági adóalany megalakításához minimum két adózó szükséges, felső korlát nincs a taglétszámra vonatkozóan. Egy adózó egyszerre csak egy csoportos társasági adóalanyban lehet tag.
A tagszámon kívül a csoporttagoknak három feltételnek kell megfelelniük:
-
Szervezeti forma
Csoportos társasági adóalanyt a következő szervezeti formákban működők hozhatnak létre:
- gazdasági társaság
- egyesülés
- európai részvénytársaság
- szövetkezet
- európai szövetkezet
- egyéni cég
- belföldi illetőségűnek minősülő külföldi személy
- belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó
Arra nincsen szabály, hogy a tagoknak azonos szervezeti formában kell működniük, így például egy szövetkezet és egy gazdasági társaság is alkothatnak csoportos társasági adóalanyt.
-
Kapcsoltsági viszony (nem a hagyományos értelemben!)
A kapcsoltsági viszony szoros összefonódást igényel a csoporttagok között, vagyis nem elég a hagyományos értelembe vett kapcsoltság, hanem olyan többségi befolyásnak kell fennállnia, amelynek értelmében
- az egyik/leendő csoporttag a másik/leendő csoporttagban, vagy
- más személy a csoporttagokban/leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.
Ez a többségi befolyás közvetlen, vagy közvetett módon is fennállhat. Közvetett mód esetén a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.
A befolyás számításánál a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók (házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, és a testvér) közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani.
-
Számviteli rendszer
- a beszámoló készítésére kötelezett adózók csak azonos mérlegfordulónappal rendelkezhetnek (számviteli politikának tartalmaznia kell), illetve
- a beszámoló/könyvviteli zárlat összeállításakor alkalmazott szabályok vonatkozásában kell azonosságot mutatniuk.
A fent részletezett 3 feltételnek együttesesen kell teljesülniük, valamint nem csak a csoport megalakulás időpontjában, hanem a csoport fennállása alatt végig meg kell felelni.
Melyek a csoport létrehozásának a szabályai?
A csoportos társasági adóalany létrehozásához közös kérelmet kell benyújtani az állami adó- és vámhatóságnak.
A kérelem benyújtását az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig kell megtenni, vagyis például ha 2022-től szeretnénk a csoportos társasági adóalanyiságot létrehozni, akkor 2021. november 1. és 20-a között tehetjük ezt meg. A határidő jogvesztő, így fontos erre odafigyelni!
Eltérő üzleti év esetén, például ha a mérlegfordulónap május 31-e, és a csoportot június elsejével szeretnénk létrehozni, akkor a kérelmet április 1-20-a között kell benyújtanunk.
A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
- A csoporttagok által kijelölt csoportképviselő személyét, és beleegyező nyilatkozatát
- csoporttagonként külön-külön
- a csoporttag nevét, címét és adószámát
- a feltételek fennállásának igazolását (ha a NAV vagy cégbíróság rendelkezésére álló adatok alapján ez nem állapítható meg)
- nyilvántartási rendszer bemutatását (nincs részletes előírás arra vonatkozóan mit kell tartalmaznia, a törvény annyit ír elő, hogy alkalmas legyen minden adat alátámasztására és ellenőrzésére)
Amennyiben a feltételek fennállnak, az adóhatóság engedélyezi a csoport létrehozását. A csoport létrejöttének napja a kérelem benyújtását követő adóév első napja.
Figyelem! Az engedélyezést követően nem lehet kérni, hogy a csoport mégse jöjjön létre!
Az engedélyező határozatban a NAV csoportazonosító számot állapít meg.
A csoportképviselőnek ezt az adószámot a közös adókötelezettségek teljesítése és közös adózói jogok gyakorlása érdekében kiállított iratokon fel kell tüntetnie. A közös adószámot azonban más ügyek vonatkozásában nem kötelező a csoporttagoknak feltüntetnie.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a csoportos alanyiság csak a társasági adónemre vonatkozik, egyéb tekintetben az adózóknak úgy kell eljárniuk, ahogy a csoporttagságot megelőzően.
A csoport létrejöttekor mi történik a csoporttagok egyedi adószámláján szereplő adóelőlegükkel?
A csoport létrejöttekor a csoporttagok egyedi folyószámláján még szerepelnek a korábban előírt adóelőlegek, de a még esedékessé nem vált adóelőlegeket az adóhatóság az engedélyező határozatban törli és előírja a csoport adószámláján, ugyanolyan ütemezésben, mint ahogy azok eredetileg esedékesek lettek volna.
Mely tag pénzforgalmi számlájáról kell az esetleges fizetési kötelezettségeket teljesíteni?
A csoportos társasági adóalanynak külön pénzforgalmi számlát kell nyitnia (csoportképviselő útján), és erről a számláról kell teljesíteni az esetleges társasági adóalany fizetési kötelezettségeket. A pénzforgalmi számlát a csoportképviselőnek be kell jelentenie az adóhatósághoz.
Hogyan alakulnak a felelősségi szabályok csoport társasági adózás esetén?
A csoporttagok a csoportos társasági adóalanyiság időszakát követően is egyetemlegesen felelősek, vagyis
- a csoportos társasági adóalanynak a csoporttag csoporttagsága fennállása alatt keletkezett adókötelezettsége és,
- a csoportos társasági adóalanynak a tag csoporttagságát megelőző időszakában keletkezett kötelezettsége teljesítéséért felelnek.
A csoportba történő belépéssel a tag kockázatot vállal arra vonatkozóan, hogy adott esetben akár olyan adókötelezettségért is felelnie kell, amely nem nekik volt betudható.
A csoport megszűnése, valamint a ki-belépés szabályai
A csoportos társasági adóalany tagjai között történhetnek időközben is változások. Csatlakozhatnak újabb tagok, valamit léphetnek ki tagok, de a teljes csoport is megszüntethető. A teljes csoport megszüntetéséhez az összes csoporttag beleegyező nyilatkozata szükséges.
A csatlakozáshoz és kilépéshez ismét szükséges az adóhatósági engedély. Csoport bővítése a kérelem benyújtását követő adóévvel történhet.
Egy újonnan alakult adózó is csoporttaggá válhat a megalakulásától kezdve, ilyen esetben a csoporttagsága az adókötelezettsége keletkezésnek napján jön létre.
Milyen esetekben szűnhet meg a csoporttagság?
- ha a csoporttag már nem felel meg az összes feltételnek
- ha a csoporttag adókötelezettsége megszűnik, mert például kikerül a TAO törvény hatálya alól
- ha maga a csoportos társasági adóalany szűnik meg
Mikor szűnik meg a csoportos társasági adóalany?
- a csoporttagok száma kettő alá csökken
- valamennyi csoporttag jogutód nélkül megszűnik
- a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja, és az új képviselő kijelölése és bejelentése nem történik meg
A csoportos TAO adóalany megszűnésének dátuma
A megszűnés napja, főszabály szerint az adott esemény bekövetkezésének a napja. Amennyiben ez nem az üzleti év utolsó napja, akkor a megszűnés napjának egy korábbi időpontot kell figyelembe venni.
Ez a korábbi időpont a megszűnési ok bekövetkeztének napját magába foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha ezen a napon a csoportos társasági adóalany nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, mintha a csoportos társasági adóalanyiság létre se jött volna.
Például 2021. év közben kiesik egy tag a csoportból, akkor úgy kell tekinteni, hogy már 2020.12.31-vel megszűnt a csoporttagsága.
Egyik csoportból átmehetek a másikba?
Igen, ennek nincs akadálya. Először a kilépési kérelmet, majd ezt követően a másik csoporthoz való csatlakozási kérelmet kell benyújtani.
Fontos, hogy a csatlakozási kérelmet továbbra is az adóév utolsó előtti hónapjának első húsz napjában lehet benyújtani.
Hogyan kell levezetni a csoportos társasági adóalany adóalapját?
Az adóalap megállapításához a csoporttagok egyedi adóalapját kell meghatározni. Ezt a csoporttagok egyedi szinten végzik el, teljesen ugyanúgy mintha nem lennének csoportos társasági adóalanyok.
A következő eltéréseket azonban figyelembe kell venni:
- A transzferárral kapcsolatos korrekciós kötelezettség a csoporttagok egymás közötti jogügyleteire főszabályként nem vonatkozik. Kivételt képez, ha a csoporttagságot megelőzően létrejött ügylet alapján valamelyik fél már élt adóalap-korrekcióval, a másik fél pedig nem, akkor a másik félnek az ellentétes irányú korrekciós tételt alkalmaznia kell a csoporttagság alatt.
- A csoporttagok egymás között a jogdíjjal (a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka) és a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kedvezmények alkalmazásakor legfeljebb a szokásos piaci ár figyelembevételével őket megillető kedvezményt érvényesíthetik. Ez azt biztosítja, hogy az említett két kedvezményt a transzferár-korrekciós kötelezettség hiánya ellenére se lehessen a szokásos piaci ártól eltérő ár alapján igénybe venni. (Tehát nem lehet a szokásos piaci árnál magasabb összegű kedvezményt igénybe venni.)
- Azokat a kedvezményeket nem lehet megosztani, amelyek egyébként az általános szabályok szerint a kapcsolt vállalkozások részére átadható lenne:
-
- K+F tevékenység kedvezménye
- Műemlék-kedvezmény
Ennek oka, hogy a csoporton belüli kedvezmény átadás-átvétele csoportszinten ugyanazt a végeredményt adná. A kedvezmény átadható a csoporton kívüli kapcsolt vállalkozási körnek, illetve csoporton kívüli kapcsolt vállalkozástól átvehető az általa nem érvényesített összeg.
- A kamatlevonás-korlátozási szabály együttesen vonatkozik a csoportos társasági adóalany azon tagjaira, amelyek rendelkeznek nettó finanszírozási költséggel. A számítás az EBITDA-ból (nettó kamatfizetés és értékcsökkenés nélkül számított adózás előtti eredmény) indul ki, mely összegnek a 30%-át kell venni, és ha ez az érték kevesebb, mint a vállalkozás nettó finanszírozási összege (kamatfizetés mínusz kamatbevétel), akkor a meghaladó rész a csoport szinten összesített társasági adóalapot növelő tétel lesz, és ezt kell leosztani a finanszírozási költségekkel rendelkező csoporttagokra az EBIDTA-ik arányában. Ugyanakkor ez a rendelkezés rendkívüli módon támogatja a KKV-t, mivel 939,81 millió Ft alatt nem kell adóalap növelést alkalmazni.
- Elhatárolt veszteség adóalapnál történő érvényesítésére vonatkozó 50%-os korlát továbbra is irányadó.
Meddig kell az egyedi adóalapokat meghatároznia a csoporttagoknak?
A csoporttagoknak adóévenként az adóbevallási határidőt (május 31-ét) megelőző 15. napig (május 16-áig) kell nyilatkozatot tenniük a csoportképviselő részérére. Az adatok alátámasztására, a csoporttagoknak nyilvántartást kell vezetniük, és ezt is át kell adniuk a csoportképviselőnek.
Mi a csoport adóbevallásának határideje?
A határidő megegyezik az általános adóbevallási határidővel, vagyis az adóévet követő év május 31-e.
A csoportszintű adóalap
Amint azt korábban említettük, a csoportos társasági adóalany adóalapja a csoporttagok egyedi, nem negatív adóalapjának összege, amely a csoportszinten keletkezett veszteséggel csökkenthető.
A csoporttagság alatt keletkező negatív egyedi adóalapok összege minősül a csoport elhatárolt veszteségének, és ezt a veszteséget a csoportképviselő döntése alapján, az adóévben és az azt követő 5 adóévben írhatja le.
Két veszteségleírási korlátot kell figyelembe vennünk:
- A csoport adóalapja, az elhatárolt veszteség levonása után is el kell, hogy érje a csoporttagok adóévi, elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélküli nem negatív adóalapjai összegének 50%-át.
- Amennyiben veszteségleírás egyedi és csoportszinten is történik, akkor az érvényesített veszteségek együttes összege maximum a veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50%-a lehet.
A példában látható, hogy az egyedileg érvényesített veszteségek, maximalizálták a veszteségleírási keretet, ezért a 3. tag negatív adóalapja nem kerülhet csoportszinten leírásra már, viszont tovább vihető.
A csoportos adóalapra 9 %-os mértékkel számolva, megkapjuk a csoport társasági adóját, amelyet tovább csökkenthetnek a lehetséges adókedvezmények.
Adókedvezmény érvényesítése szempontjából a csoport egyetlen adózónak minősül, így a szükséges nyilatkozatokat a csoportképviselő teheti meg. A látvány-csapatsportok támogatásakor a támogatás nyújtására csoporttagonként kerülhet sor, de a bejelentést kizárólag a csoportképviselő teheti meg.
Az egyes adókedvezmények feltételeit csoportként is teljesíteni kell. Az adókedvezmény igénybevételére akkor van lehetőség a csoportnak, ha az érintett adókedvezmény feltételeinek az egyik csoporttag megfelel.
Abban az esetben, ha az adókedvezményre a csoporttag még a tagság előtt szerzett jogot, csak akkor érvényesítheti az adókedvezményt, ha a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel.
Ha a csoporttagság megszűnik, akkor viszi magával az adókedvezmény még fel nem használt részét.
A számított adóból összesen levonható kedvezmények maximális összege
Ahogy az egyéni adózókra, úgy a csoportos társasági adóalanyra is a 80/70%-os korlát vonatkozik, vagyis:
A számított adó 80%-ig érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény, majd az ezzel a kedvezménnyel csökkentett számított adóból, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó összeg 70%-áig érvényesíthető az energiahatékonysági beruházás, felújítási adókedvezménye, és az így csökkentett egyedi számított adók összegéből, maximum 70%-áig érvényesíthető minden más adókedvezmény.
A képviselőnek az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportos társasági adóalany adóbevallásában fel kell tüntetnie, és a tagok a beszámolóikban ezt az összeget szerepeltetik adófizetési kötelezettségükként.
A példából látható, hogy csoportos társasági adóalanyként az első tag fizetendő társasági adója 790.63 e Ft, a harmadik tag fizetendő társasági adója 640.37 e Ft.
Abban az esetben, ha nem lennének csoportos társasági adóalanyok, akkor az első tag fizetendő társasági adója 853.2 e Ft, míg a harmadik tag fizetendő társasági adója 691.2 e Ft lenne.
A csoportos társasági adó alkalmazásával így az első tag megtakarítása 62.57 e Ft(7,3%) , a harmadik tag megtakarítása 50.83 e Ft (7,4%).
Hogyan történik az adófelajánlás?
A felajánlás csoportszinten a csoportképviselő útján történik. Feltétele, hogy a felajánlás időpontjában az adózónak ne legyen 100.000 Ft-ot meghaladó adótartozása, és ez a feltétel a csoportos társasági adóalanyoknál, csak a társasági adónemre vonatkozik.
A felajánlás alapján járó jóváírás összegét a csoportképviselő osztja fel, a felajánlás adóévének fizetendő adójának az egyes csoporttagokra jutó arányában.
Miért érdemes a csoportos társasági adóalanyisággal tervezni, ha a feltételek adottak?
Az előnye az adómegtakarítás lehetőségében van. A pozitív és negatív adóalapok összevezethetőségéből (nem az adóalapok nettósítása!), valamint az adókedvezmények jobb kihasználásának lehetőségéből adódik.