Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

Az Európai Unió digitális piaci stratégiájának egyik fő célja, hogy a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit csökkentve elősegítse a határon átnyúló kereskedelem és különösen az e-kereskedelem terjedését. Ehhez nemcsak a kapcsolódó áfa-szabályozás modernizálására, hanem a szabályok érvényesítésének digitális támogatására is szükség van. Az e-kereskedelem áfa szabályozása ennek megfelelően radikálisan átalakul 2021. július 1-jétől.

 

Mi az a távértékesítés?

2021-ig az itt részletezett szabályok csak a tevékenységek szűk körére voltak érvényesek, 2021. július 1-jétől azonban már az ú.n. távértékesítésekre is kiterjednek. De mi is ez valójában?

A távértékesítés alatt olyan termékértékesítést értünk, ahol

  • a vevő nem adóalany, azaz nem rendelkezik közösségi adószámmal,
  • a termék küldeményként feladásra vagy elfuvarozásra kerül a vevőhöz, akár a vevő, akár az eladó, akár harmadik fél megrendelésére,
  • a termék feladási országa a Közösség egyik tagállama vagy harmadik ország, és
  • a termék célországa a Közösség egy másik tagállama,
  • a termék nem új közlekedési eszköz, valamint nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául.

A távértékesítésnél a fuvarozásnak köszönhetően tehát a termék másik országban található a feladásakor, mint a vevőhöz megérkezésekor. Az alapján, hogy a feladás országa a Közösségen belül van-e vagy sem, megkülönböztetünk Közösségen belüli távértékesítést, illetve harmadik államból importált termék távértékesítését. Ez azért fontos, mert a harmadik államból importált termék távértékesítésénél a feladás országának azt az államot kell tekinteni, ahol a termék belép a Közösség területére, és így ez az információ szükséges ahhoz, hogy megállapíthassuk, távértékesítésről beszélünk-e vagy sem. Például, ha a termék Kínában kerül feladásra, Szlovákiában lép be az unió területére, és németországi magánszemélyhez fuvarozzuk el, akkor ez távértékesítésnek minősül, mivel Szlovákia és Németország nem ugyanaz a tagállam. Ha viszont a termék Németországban lép be a Közösségbe, akkor az nem minősül távértékesítésnek, mivel a fogyasztó országa megegyezik azzal az országgal, ahol a termék beérkezik az EU területére.

 

Hol van a teljesítés helye távértékesítésnél?

Távértékesítés esetében a teljesítés helye főszabály szerint a célországban van. Ez azért fontos, mert a teljesítés helye határozza meg, hogy milyen áfakulccsal számlázhatunk, illetve, hogy hol keletkezik bevallási és adófizetési kötelezettségünk. Ha tehát a távértékesítés célországa Németország, akkor az értékesítés teljesítési hely Németország lesz, s ennek megfelelően a német áfa-kulcsot kell feltüntetni a kiállított számlánkon is.

A főszabály alól létezik egy nagyságrendi mentesítés, amely esetben a teljesítés helye a feladás országa lesz. Ez akkor érvényesíthető, ha

  • a távértékesítésből és a távolról is nyújtható szolgáltatásokból származó nettó árbevétel nem haladja meg a 10 000 EUR-t, és
  • csak egyetlen tagállamban rendelkezünk telephellyel.

Az értékhatárba a távolról is nyújtható szolgáltatások nettó értékét is bele kell számítani. Ilyen szolgáltatás a telekommunikációs, a rádió- és audiovizuális szolgáltatás, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás. Ezekről bővebben itt olvashat.

Fontos, hogy az árbevétel a folyó naptári évben és az azt megelőző évben sem haladhatja meg a 10 000 EUR-t. Az összeget az összes célországra összesítve szükséges kiszámolnunk és a releváns tanácsi irányelv elfogadásakor, 2017. december 5-én érvényes árfolyamon átváltanunk EUR-ra. Az EUR/HUF árfolyam ezen a napon 313,96 HUF/EUR értéken állt. Ha tehát például Németországba 5 000 EUR, Svédországba 4 000 EUR, Franciaországba pedig 3 000 EUR nettó értékben végeztünk távértékesítést, akkor országonként külön-külön ugyan nem, de összesítve már átléptük az értékhatárt, s ezért már a célország szerinti adózást kötelező alkalmaznunk.

A célország szerinti adózást lehetőségünk van akkor is választani, ha nem érjük el az értékhatárt.

Lényeges részlet azonban, hogy a feladás és a célország szerinti adózás között nem váltogathatunk. Ha egyszer bejelentettük, hogy a célország szerint adózunk, akkor ettől a választástól a választás évét követő második év végéig nem térhetünk el. Ha pedig év közben érjük el a 10 000 EUR-s értékhatárt, akkor ezt be kell jelentenünk, és arra az ügyletre amelyikkel átlépjük a 10 000 EUR-t már a célország szerinti adózás szabályai lesznek érvényesek.

 

Hogyan kell számlát kiállítanom távértékesítésnél?

A távértékesítésnél a számlázásra is különös szabályok vonatkozhatnak attól függően, hogy bejelentkeztünk az ú.n. uniós egyablakos rendszerbe vagy sem. (Arról, hogy mi az az egyablakos rendszer és hogyan kell bejelentkezni, lentebb olvashatnak.)

Ha az uniós egyablakos rendszer szabályait követjük, akkor a számlázás tekintetében az egyablakos rendszerben minket regisztráló állam szabályait kell alkalmaznunk. Az egyablakos rendszeren kívül esők pedig a célország rendelkezései szerint kötelesek számlázni.

Az uniós egyablakos rendszerben Magyarországon nem kötelező számlát kiállítani, ha

  • a vevő nem kérte számla kiállítását, és
  • a fizetés az ügylet teljesítéséig maradéktalanul megtörténik.

Legalább nyugtát azonban ilyen esetben is ki kell állítanunk. A számla-, nyugtaadási kötelezettség alól tehát teljesen azért nem mentesülünk.

Ha nem jelentkeztünk be az uniós egyablakos rendszerbe, akkor a Magyarországon hatályos törvények minden esetben számla kiállítását követelik meg.

Mivel távértékesítésnél a teljesítés helye a célországban található, tehát nem Magyarországon, ezért az uniós egyablakos rendszer keretében a NAV felé kötelező online számlaadatszolgáltatás sem terjed ki ezekre a számlákra. Az egyablakos rendszeren kívül az adatszolgáltatás akkor kötelező, ha a teljesítési hely Magyarország.

 

Mi az az egyablakos rendszer?

Mint említettük, az új szabályok új elektronikus megoldásokkal is párosulnak. Eddig a különböző tagállamokban teljesülő távértékesítésekről minden országban külön-külön kellett bevallást benyújtanunk, ami idő- és költségigényes volt. Az egyablakos rendszer jelentősen leegyszerűsíti mindannyiunk életét azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy egyetlen bevallással elintézhessük az összes tagállamban teljesülő ügyleteink bevallását és adminisztrációját. A tagállamok ennek érdekében egy elektronikus felületet hoztak létre, ahol ezt a kötelezettséget teljesíteni tudjuk.

Az egyablakos rendszer MOSS (Mini One-Stop Shop) néven korábban is elérhető volt a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, de ez most kibővült az e-kereskedelemre, illetve egyéb ügyletekre is. A bővítéssel az egyablakos rendszer három részre tagolódik:

  • az uniós egyablakos rendszerre,
  • a nem uniós egyablakos rendszerre, valamint
  • az import egyablakos rendszerre.

A nem uniós egyablakos rendszert a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok által a magánszemélyek részére nyújtott elektronikus szolgáltatásokra vonatkozik, míg az import egyablakos rendszert a 150 EUR-t meg nem haladó, harmadik államból importált értékű termékek távértékesítésével összefüggő import áfára és vámra találták ki. Bár a három rendszernek sok közös vonása van, minket a távértékesítés tekintetében az uniós egyablakos rendszer érdekel.

 

Kell-e regisztrálnom az egyablakos rendszerbe?

Ha használni akarjuk a rendszert, akkor igen. Bár önmagában a nyilvántartásba vétel nem kötelező, ennek hiányában viszont továbbra is minden célországban külön-külön kell bevallást benyújtanunk. A regisztráció tehát erősen ajánlott.

A bejelentkezésre még az első távértékesítés előtt sort kell keríteni. Erre április 1-jétől van lehetőség (az új szabályok 2021. július 1-jén lépnek hatályba). Ha a távolról is nyújtható szolgáltatások miatt korábban már regisztráltunk, akkor ezt újból nem szükséges megtenni. A már regisztrált adóalanyoknak az adóhatóság automatikusan megképzi a regisztrációját.

Fontos azonban, hogy egyszerre csak egy tagállamban lehetünk regisztrálva. Az adóhatóságok megosztják egymással a nyilvántartásaikat, és így nyomon tudják követni, hogy egy másik tagállamban már szerepel-e a vállalkozásunk a nyilvántartásban. Ha igen, akkor a bejelentkezésünket elutasítják. Ha egyszer valamelyik tagállamban bejelentkeztünk az egyablakos rendszerbe, akkor a tagállamot a bejelentkezést követő második év végéig nem változtathatjuk meg, vagyis kötelezően a regisztráló államban kell minden távértékesítést bevallanunk. A nyilvántartásba vétellel külön azonosító számot is kapunk, amire a bevallások elkészítéséhez szükségünk is lesz. A nyilvántartásba vételhez a következő adatokra lesz szükségünk:

  • a vállalkozás neve, címei, email címe, honlapjának címe,
  • a vállalkozás bankszámlájának adatai, IBAN és BIC kódja,
  • a kapcsolattartó adatai, elérhetősége,
  • a vállalkozás belföldi adószáma,
  • a vállalkozás más tagállamokban meglévő adószámai.

Figyelem! A regisztrációt követően minden releváns ügyletre az egyablakos rendszert kell alkalmazni. Vagyis nincs mód arra, hogy az egyes ügyleteket megkülönböztessük, és például az egyik távértékesítést a magyar egyablakos rendszerben, a másikat pedig a célország saját bevallásában tüntessük fel.

A regisztráció választás alapján a két év leteltével törölhető is. Ez akkor is megtörténik, ha befejeztük a tevékenységünket, nem felelünk meg az egyablakos rendszer feltételeinek, vagy nem tartjuk be az előírásokat. A törlés következménye, hogy egyablakos rendszer hiányában távértékesítés esetében az egyes célországok saját szabályai szerint kell külön-külön bevallásokat benyújtanunk.

 

Milyen szabályok vonatkoznak az egyablakos rendszer bevallására?

Az uniós egyablakos rendszerben naptári negyedévenként kell bevallást beadnunk, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig. A bevallásban a regisztrációs számunkat, az adóalapot, az adót, az alkalmazott adókulcsot, valamint a fizetendő adót tagállamonként elkülönítve kell szerepeltetnünk. Magyarországon a bevallást forintban kell elkészítenünk. Devizában történő számlázás esetén az adatokat az Európai Központi Bank által közzétett, a bevallási időszak utolsó napján érvényes árfolyamon kell átszámítanunk forintra. A fizetendő adót a regisztráló állam adóhatóságának kell megfizetnünk, aki azt továbbutalja a bevallás szerinti megfelelő tagállamoknak, de ezzel nekünk már nincs teendőnk. Az utaláshoz szükséges bankszámla-adatokat az egyablakos rendszer elektronikus felületén találjuk, ami Magyarországon itt érhető el.

 

Hibás adat vagy késett számla esetén lehet-e javítani a bevallást?

Az egyablakos rendszerben a szokásos önellenőrzés helyett a folyó negyedév bevallásában kell feltüntetni a késett, kimaradt számlák áfáját (ú.n. korrekció). A korrekciót szintén tagállamonként elkülönítve kell felvinnünk a bevallásba és itt az eredeti időszakot is meg kell jelölnünk.

Korrekcióval a bevallás határidejét követő harmadik év utolsó napjáig élhetünk. Ha ebből a határidőből is kifutnánk, akkor az ügylet érintett célországban érvényes elévülési idején belül az érintett adóhatóságnak közvetlenül kell bevallást benyújtanunk, természetesen a célország szabályainak megfelelően.

A bevallást alátámasztó nyilvántartásainkat, számlákat, bizonylatokat a teljesítés évének utolsó napjától számított 10 évig kötelesek vagyunk megőrizni. Az említett nyilvántartásoknak egy esetleges adóellenőrzéshez is megfelelőnek kell lenniük, amit a teljesítés helye szerinti tagállam is lefolytathat.

 

Mi van a levonható áfával? Azt is fel lehet tüntetni az egyablakos bevallásban?

Nem. Bár a bevallásnak minden releváns ügyletet tartalmaznia kell, levonható áfa nem szerepelhet benne. A magyar levonható áfát továbbra is a magyar helyi áfa-bevallásban kell feltüntetni, a külföldi levonható áfa visszaigénylésére pedig az ú.n. ELEKÁFA nyomtatvány használatos, amivel kezdeményezhető a más tagállamokban keletkezett levonható áfa visszatérítése az adott tagállamból. Ehhez az szükséges, hogy az érintett külföldi tagállamban ne legyünk nyilvántartásba véve. (Ellenkező esetben az adott országban kell bevallást benyújtanunk és abban tudjuk szerepeltetni a levonható áfát is.)

 

Vonatkozó jogszabályok

  • az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
  • a Tanács (EU) 2017/2455 irányelve
  • a Tanács (EU) 2019/1995 irányelve
  • a Tanács (EU) 2020/1108 rendelete
  • a Tanács (EU) 2020/1109 határozata
  • a Tanács (EU) 2019/2026 végrehajtási rendelete
  • a Tanács (EU) 2020/1112 végrehajtási rendelete
  • a Bizottság (EU) 2020/1318 végrehajtási rendelete

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO