Tollunkból

A koronavírus okozta gazdasági hatások okán sok munkavállaló veszíti el a munkáját. Számos munkahely bezárt, sokan átálltak a home office-ra, így meglehetősen sok időbe telhet új munkát találni. Az átmenteni időszakra vonatkozóan megoldást nyújthat az álláskeresési járadék igénybe vétele.

 

Mit kell tudni az álláskeresési járadékról?

Álláskeresési járadék azt a magánszemélyt illeti meg, aki:

• álláskereső
• álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik
• keresőtevékenységet nem folytat (nem áll munkaviszonyban és vállalkozói tevékenységet sem végez)
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani

 

Nyártól minden biztosított jogosult lesz álláskeresési ellátásra

A 2020. július 1-től hatályos járulékváltozás azon biztosított személyeket érinti leginkább, akik eddig nem fizettek munkaerőpiaci-hozzájárulást. Az említett dátumtól a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 10%-os nyugdíjbiztosítási járulék valamint a 1,5%-os munkaerőpiaci hozzájárulás egyetlen TB járulékká olvad össze, melynek mértéke 18,5% lesz.

A jelenlegi szabályok szerint azonban az alábbi jogviszonyokban állókat nem terheli a 1,5%-os munkaerőpiaci hozzájárulás:

• a szövetkezeti tagot, akik a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködnek
• alapítvány, egyesület, kamara, gazdálkodó szervezet tisztségviselőjét
• az álláskeresési támogatásban részesülőket
• a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakat (pl. megbízási jogviszony)
• a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanuló nappali tagozatos egyéni és társas vállalkozókat
• mezőgazdasági őstermelőket

Mivel ők nem fizetnek munkaeőpiaci-hozzájárulást, így 2020. június 30-ig álláskeresési támogatásra sem jogosultak.

2020. július 1-től életbe lép az új TB járulék, amely magába foglalja a munkaerőpiaci-hozzájárulást is, így a felsorolt jogviszonyban álló személyek is jogosultságot szereznek álláskeresési ellátásra.

Hogy lehet igényelni az ellátást?

A biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól lehet kérelmezni az ellátás megállapítását postai vagy személyes úton a területileg illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltségénél.

A regisztráció során szükség van:

• személyi igazolványra
• lakcímkártyára
• TAJ számra
• adóazonosító jelre
• iskolai végzettséget igazoló bizonyítványra
• előző biztosítási jogviszonyok igazolásaira (korábbi munkáltatótól kapott kilépő papírok)

 

Járadékalap meghatározása

A járadék összegét úgy számítjuk ki, hogy az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben megszerzett munkaerőpiaci járulékalapot képező jövedelmet osztjuk annyi hónappal, ahány hónapban az álláskereső járulékalapot képező jövedelmet szerzett. Ha az álláskereső az adott hónapban nem a teljes időszakra rendelkezik járulékalappal (pl. a munkaviszonya hónap közben kezdődött vagy ért véget), úgy azt a hónapot töredékhónapként kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a magánszemélynek egyidejűleg több jogviszonya is volt (pl. több munkáltatónál munkaviszony, vagy munkaviszony mellett vállalkozói jogviszony), úgy a járadék összegét az összes tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

Ha az álláskereső nem rendelkezik négy naptári negyedévi járulékalappal, úgy az ellátás alapja az a járulékalap, amit ténylegesen megszerzett. Tényleges járulékalap hiányában a járadék megállapításának alapja a hatályos minimálbér 130%-a (2020-ban: 161.000 Ft * 130% = 209.300 Ft).

Jogosultsági idő

Az álláskeresési ellátás folyósításának idejét a jogosultsági idő alapulvételével kell meghatározni.

Jogosultsági időnek az minősül, amit a magánszemély az álláskeresővé válást megelőző 3 év alatt munkaviszonyban töltött, egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet végzett, feltéve, hogy ezen időszakok alatt a járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, ide nem értve azt az időszak, amikor álláskeresési ellátásban vagy vállalkozói járadékban részesült.

Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, ha ezen időszakok alatt a munkaviszony nem állt fenn vagy az álláskereső jogosultsági időnek nem minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

• keresőképtelenséggel járó betegség
• beteg gyermek ápolása céljából igénybe vett táppénzes állomány
• CSED, GYED, GYES, örökbefogadói díj folyósításának időszaka
• meghatározott szociális ellátások folyósításának időtartama
• letartóztatás, szabadságvesztés, valamint elzárás
• GYOD, ápolási díj és GYET időszaka
• nappali tagozaton folytatott tanulmányok folytatásának időtartama

A járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő 1 nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezne, úgy a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

Az ellátás folyósításának van maximuma is: legfeljebb 90 napra jár (abban az esetben, ha a magánszemély a megelőző 3 éven belül legalább 900 nap jogosultsági idővel rendelkezik, 3 év * 365 nap = 1.095 nap).

Az ellátás összege

Az egy napra eső járadékalap meghatározásához a havi átlagos járulékalapot vagy a minimálbér 130%-át osztjuk 30-cal (minimálbérrel számítva: 209.300 / 30 = 6.977 Ft).  Az álláskeresési járadék 1 napra jutó része pedig az 1 napra eső járadékalap 60%-a (6.977 Ft * 60% = 4.186 Ft), de maximum a hatályos minimálbér napi összege (161.000 Ft / 30 = 5.367 Ft).

Adó és járulék

A megállapított bruttó járadékból 15%-os személyi jövedelemadó és 10%-os nyugdíjjárulék kerül levonásra. Lehetőség van a családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésére, így csökkenthető a közteher és több lehet az ellátás nettó összege.

Az az időszak, amelyet a magánszemély regisztrált álláskeresőként tölt, és járadékot folyósítanak a részére, szolgálati időnek minősül, illetve a bruttó ellátás összege nyugdíjalapot képez.

Ha a magánszemélynek bírósági végzéssel megállapított letiltása van, úgy az a járadék összegéből foganatosításra kerülhet.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítottsággal járó jogviszony megszűnését követően az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság legfeljebb még 45 napig áll fenn. Azok a magánszemélyek, akik álláskeresési ellátásban részesülnek, jogosultak az egészségügy szolgáltatásait igénybe venni. A járadék folyósításának lejártát követő naptól a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett, ami 7.710 Ft havonta (257 Ft / nap). Ennek átvállalása rászorultsági alapon kérelem benyújtásával terjeszthető elő a Járási Hivatalnál.

Alkalmi munkavállalás

Az álláskeresési járadék folyósításának idején van olyan keresőtevékenység, amely nem vonja maga után az ellátás utalásának megszüntetését. Alkalmi munkát vállalni megengedett, így a magánszemélynek lehetősége van a plusz bevételszerzésre.

Az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően végzett alkalmi munkával töltött napok beleszámítanak az ellátásra való jogosultsági időbe (a szükséges 360 napba), azaz 1 bejelentett alkalmis nap 1 jogosultsági napnak minősül, viszont járadékalapot nem képez, és annak kiszámításakor sem kell az alkalmis napokat figyelembe venni.

Abban az esetben, ha magánszemély az ellátás folyósításának idején végez alkalmi munkát, úgy az egy következő ellátásában már nem számít bele a jogosultsági időbe.

Járadék folyósításának megszűnése

Megszűnik az ellátás folyósítása, ha az álláskereső:

• kéri, a kérelemben megjelölt időponttól
• megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától
• oktatási intézmény nappali tagozaton folytat tanulmányokat, a hallgatói jogviszony napjától
• meghalt, a halál bekövetkezésének napjától
• az álláskeresési ellátás folyósításának idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól
• olyan képzésen vesz részt, amely során a minimálbért elérő támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától
• keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység kezdő napjától

A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.