Nagyon sok olyan szakma van, aminek a vizsgakövetelményében az elméleti képzés teljesítése mellett kötelező szakmai gyakorlat teljesítése is meghatározásra kerül. A kihelyezett gyakorlat 3 különböző jogviszonyban valósulhat meg az adott szakképzés feltételeinek függvényében.

Tanulószerződéssel foglalkoztatható az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő diák. Ebben az esetben a gyakorlati képzés az iskolai rendszer része, például a tanuló egyik nap iskolában van, míg a másik nap gyakorlatozik.

Együttműködési megállapodás akkor köthető, ha a gyakorlati képzési idő a teljes képzési idő 40%-nál kevesebbet tesz ki, illetve ha a tanuló összefüggő nyári szakmai gyakorlaton vesz részt.

Hallgatói munkaszerződéssel felsőoktatási intézményben tanuló diák foglalkoztató, akinek a képzési feltétele a szakmai gyakorlat sikeres teljesítése.

A következőkben ezeket a jogviszonyokat mutatjuk be részletesebben, kitérve természetesen az adóvonzatukra.

Tanulószerződés

Tanulószerződést olyan gazdálkodó szervezet köthet, amely szerepel a gazdasági kamara által vezetett gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában.  A nyilvántartásba vételt a „Kérelem gyakorlati képzőhelyként történő nyilvántartásba-vételhez” című nyomtatvány kitöltésével és a kamarához történő benyújtásával kezdeményezheti a vállalkozás.

A tanulószerződést 4 példányban szükséges megkötni (kiskorú tanuló esetén a szülő, képzőhely, kamara, iskola) és mindegyik példányt 5 munkanapon belül szükséges megküldeni a területileg illetékes kamarának. Az így foglalkoztatott tanulók a Tbj. törvény alapján biztosítottá válnak, ami azt jelenti, hogy járulékfizetésre kötelezettek, és foglalkoztatásukat azt megelőzően be kell jelenteni a ’T1041-es adatlapon a NAV felé.

Pénzbeli juttatás:

A gyakorlati képzést szervező gazdálkodó pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére a nappali rendszerű oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban a szakmai gyakorlat idejére. A tanulónak a tanulószerződés idejére fizetett díjazás oktatási szünet időtartama alatt is jár, illetve sikeres félévenként a mértékét is kötelező emelni. Ezt a mértéket a tanulószerződésbe bele kell foglalni. A tanulót a pénzbeli juttatás a tanév szorgalmi időszakát követő időtartamára, júliusra és augusztusra is megilleti, illetve a komplex szakmai vizsga utolsó napjáig jár részére.

A minimum díj a minimálbér 15%-nak és egy szorzószámnak a szorzata, ami az elméleti-gyakorlati képzés arányában kerül meghatározásra. Sikeres félévet teljesítő diáknak juttatásemelés jár a következő félévre, aminek mértékét és feltételit a tanulószerződésben ki kell kötni. Figyelembe kell venni a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményt és a szorgalmat is. Kötelező emelési mérték nincs meghatározva, azonban legalább 0,5%-os mértéket célszerű megszabni. Abban az esetben, ha a tanuló félévi osztályzatában elégtelen szerepel, úgy emelésre nem jogosult.

Felnőttoktatásban résztvevő tanulót az oktatás munkarendje szerinti különböző mértékben illeti meg a juttatás:

• nappali oktatás: 100%-a,
• esti oktatás: 60%-a,
• levelező oktatás esetén: a juttatás 20%-a jár a részére.

A juttatás adómentes, viszont járulékköteles. A juttatásból nem kell levonni a személyi jövedelemadót (15%), ugyanakkor terheli egészségbiztosítási járulék (4+3%) és nyugdíjjárulék (10%) fizetési kötelezettség. A vállalkozásnak a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie, míg a 1,5%-os szakképzési hozzájárulási adó alól mentességet élvez.

A tanulószerződésre vonatkozóan az Szja. törvény nem határoz meg összeghatárt, viszont mivel a juttatás összegét és az évenkénti emelés mértékét a tanulószerződésbe bele kell foglalni, ezért ha a foglalkoztató a meghatározott mértéknél nagyobb összegű emelést ad a tanuló részére, úgy az már nem minősül adómentesnek, hanem személyi jövedelemadó-köteles bevételként kezelendő.

Tanulókat megillető egyéb juttatások:

• kedvezményes étkeztetés (a tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkeztetést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani, pl. utalvány, étkezési jegy formájában),
• útiköltség térítés
• munkaruha, védőfelszerelés

Ezek a juttatások mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről adómentesek.

A tanulóknak egy naptári évre 10 nap betegszabadság jár, ami év közben létrejövő tanulószerződés esetén időarányosan számítandó. Erre az időszakra a tanulókat a bruttó juttatás 70%-a illeti meg. A tanuló részére bérjegyzéket kell kiállítani és a juttatást minden hónap 10-ig átutalással szükséges teljesíteni. A gyakorlati időtartamra jelenléti ívet és foglalkoztatási naplót is kell vezetni, amit a kamara ellenőrizhet.

Együttműködési megállapodás

Együttműködési megállapodás a diák és a gazdálkodó szervezet között akkor jöhet létre, ha:

• a szakmai és vizsgakövetelmény gyakorlati képzésének az ideje kevesebb, mint a teljes képzési idő 40%-a,
• a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és csak az összefüggő szakmai (nyári) gyakorlatot szervezi meg,
• ha a szerződést a tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre kötik, úgy a kiegészítő gyakorlat ideje, maximum a teljes gyakorlati idő 40%-ra szól,
• ha a tanulók gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, vagy
• a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, az a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Ilyen megállapodás alapján a tanulónak nem keletkezik a Tbj. szerinti biztosítotti jogviszonya, így a foglalkoztatót NAV felé történő bejelentési kötelezettség sem terheli. Ezzel összefüggésben a tanulót az adott havi ’08-as járulékbevallásban sem kell szerepeltetni.

Pénzbeli juttatás:

A gyakorlati képzést folytató szervezet a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban résztvevő tanuló részére az együttműködési megállapodás alapján az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat idejére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

A pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér tizenöt százalékának 1,3-szeresénél (19,5%), ami 2019-ben 29.055 Ft. A juttatásnak maximuma nincsen.

A tanulószerződés alapján fizetett juttatással ellentétben ez az összeg nem adó- és járulékköteles és nem kötelező átutalni vagy befizetni a tanuló számlájára, készpénzben is megkaphatja. A juttatást a megkezdetett hetek után kell fizetni.

Tanulókat megillető egyéb juttatások:

• kedvezményes étkeztetés (a tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkeztetést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani, pl. utalvány, étkezési jegy formájában),
• útiköltségtérítés
• munkaruha, védőfelszerelés

A tanulóknak egy évre 10 nap betegszabadság jár, ami év közben létrejövő szerződés esetén időarányosul. Erre az időszakra őket a juttatás 70%-a illeti meg. A tanuló részére kifizetési jegyéket kell kiállítani és a juttatást minden hónap 10-ig szükséges kifizetni részére. A gyakorlati időtartamra jelenléti ívet és foglalkoztatási naplót is kell vezetni, amit a kamara ellenőrizhet.

A tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján kiállítandó kötelező dokumentumok:

• Foglalkozási napló
• Munka-, baleset- és tűzvédelmi napló
• Pénzügyi (tanuló pénzbeli juttatásának igazolását szolgáló) dokumentumok
• TB bejelentést igazoló dokumentum (csak tanulószerződés esetén)
• Felelősségbiztosítás megkötését igazoló dokumentum
• Oktatói végzettséget igazoló dokumentumok

Hallgatói munkaszerződés

Együttműködési megállapodás a gazdálkodó szervezet és a gyakorlatigényes felsőoktatási alapképzésben, szakképzésben vagy mesterképzésben résztvevő tanuló felsőoktatási intézménye között létrejövő szerződés. Az ebben foglaltak szerint a szervezet vállalja a tanuló fogadását és biztosítja az egybefüggő szakmai gyakorlatának sikeres elvégzését.  A szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. Duális képzés esetén a hallgatói munkaszerződést szeptember 30-ig, keresztféléves képzés esetén február 28-ig kell megkötni.

A hallgató foglalkoztatására vonatkozó szabályozás a következő:

• éjszakai munka, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
• napi munkaideje nem haladhatja meg a 8 órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb 1 heti keretet lehet elrendelni
• a hallgató számára legalább napi 12 órát kitevő pihenőidőt kell biztosítani
• a szerződésben próbaidő nem köthető ki

A felsőoktatási törvény szerint a felsőoktatási szakképzésben legalább 1 félév szakmai gyakorlatot kell szakmai gyakorlaton tölteni.  Ennek ideje egy képzési időszak, de legalább 14 hét, amelyben egy hét 5 munkanapnak felel meg.

A hallgatót a gyakorlati idejére az alábbiak illetik meg:

• munkavégzéshez szükséges eszközök
• munka- és védőruha
• baleset- és munkavédelmi felszerelések

Pénzbeli juttatás:

Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan felsőoktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény által létrehozott gyakorlóhely között létrejött hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző tanulót a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg. Amennyiben ez havonta nem haladja meg az érvényes minimálbér összegét, úgy mentes az adó alól, míg a minimálbér feletti díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.  Abban az esetben, ha a tanuló a gyakorlati idejét költségvetési szervnél tölti, akkor arra a hallgatói munkaszerződés alapján díjazás nélkül is sor kerülhet.

Hallgatói munkaszerződés által létrejött jogviszony a Tbj. törvény alapján nem keletkeztet biztosítást, ami azt jelenti, hogy mentes a járulékok alól. Ezzel összefüggésben a foglalkoztatót sem terheli a bejelentési kötelezettség, és a munkáltatói közterhek (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) megfizetése sem.