Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

06 1 55 00 510
[email protected]

Keresés

Árengedmény, mint promóciós eszköz

A mai világban egyre nagyobb a verseny a vevőért, egyre kevesebb vállalkozás van monopolhelyzetben, így a legkülönbözőbb technikákkal próbál mindenki kitűnni a tömegből és magához vonzani a vásárlókat.

Elsőre mindenki arra gondol, hogy a vásárlók ösztönzése és az árazás kialakítása nem számviteli/adójogi kérdés, hanem inkább marketing. Sokszor előfordul azonban, hogy egy-egy marketingstratégia következtében olyan ügyletek történnek, amiknek bizony az elszámolása is eltér a megszokottól. Jelen cikkünkben az árengedményekkel és azok számviteli/adózási kezelésével foglalkozunk részletesebben.

Az árengedmény célja általában az eladások ösztönzése, a meglévő ügyfelek megtartása, új ügyfelek „megszólítása”, illetve bizonyos esetekben (például közeli lejáratú termékek esetében) a veszteségminimalizálás. A mindennapi életben gyakran találkozunk különböző promóciókkal, aminek vásárlóként örülünk, hiszen kevesebbet kell fizetnünk a megvásárolni kívánt termékért cserébe. Vállalkozóként, az árengedmény nyújtójaként azonban fontos, hogy tisztában legyünk a különböző árengedményekre vonatkozó szabályokkal.

Áfaalapot csökkentő (illetve csökkenthető, lásd később) árengedmény esetében megkülönböztetünk pénzbeli, illetve természetbeni árengedményt. Jelen cikkünkben a pénzbeli árengedményekkel foglalkozunk.

Pénzbeli árengedmény tekintetében három csoportot különbözet meg az Áfa törvény:

  • skontó
  • rabatt (mennyiségi kedvezmény)
  • üzletpolitikai engedmény

árengedmény Írisz Office 1

Skontó

A skontó lényegében egy fizetési határidőn belül (például 60 nap helyett 7 napon belüli számlakifizetés) történő pénzügyi teljesítés miatt adott kedvezmény.

Ez mind a két fél számára előnyös lehet, hiszen a vevőnek így kevesebbet kell fizetnie, az eladó pedig előbb jut pénzhez, ezzel is javítva likviditási helyzetét.

A likviditási helyzet javítására szintén elterjedt módszer a faktorálás.

Ennek lényege röviden, hogy az eladó szerződést köt egy pénzügyi szolgáltatóval, aki egy számla kiállítását követően a szerződésben meghatározott (jellemzően pár nap) időn belül megtéríti a számla ellenértékének egy bizonyos részét (például 80%-át). A vevő a számla teljes ellenértékét a pénzügyi szolgáltató részére fizeti meg. Amint ez megtörtént, a pénzügyi szolgáltató kifizeti a fennmaradó részt (jelen példában 20%-ot) az eladó felé. Az eladó ezért cserébe faktorálási díjjal tartozik a pénzügyi szolgáltatónak.

A faktorálási díj ugyan jellemzően olcsóbb, mint a skontó, ugyanakkor a skontó mellett szól annak egyszerűsége és a vásárlásösztönző hatása is. Nem utolsósorban pedig a vevő elégedettsége és a nagyobb pénzügyi biztonság. Hiszen ha a vevő nem fizet a faktorcégnak, akkor a faktoráltató köteles helytállni a követelésért.

Mértéke

A skontó mértéke a gyakorlatban jellemzően a számla bruttó értékének 3%-a. Ennek oka, hogy számviteli elszámolásnál, ha a skontó összege nem haladja meg a 3%-ot, az engedményt nyújtónál pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, a beszerzőnél pedig a pénzügyi műveletek egyéb bevételét fogja érinteni. Azonban az ellenérték 3%-át meghaladó skontó az eladónál egyéb ráfordítás (és ezzel együtt a társasági adóban adóalap növelő ráfordítás lesz), a vevőnél pedig egyéb bevételként fog megjelenni. A számlán célszerű feltüntetni a skontó mértékét és feltételeit.

Például a bruttó ár 100 000 Ft, a fizetési határidő 2022.03.31. Amennyiben a pénzügyi rendezés 2022.02.28-ig megtörténik, az utalandó összeg (a skontó miatt) csak 97 000 Ft lesz.

Fontos, hogy amennyiben a vevő a kedvezményre jogosító határidőn túl, de a számlán feltüntetett „normál” fizetési határidőn belül fizeti ki a számlát, úgy őt (azon túl, hogy a számla végösszegének a 100%-át kell megtérítenie) egyéb hátrány nem érheti. Tehát például nem jöhet szóba a késedelmi kamat vagy a behajtási költségátalány sem.

Felmerülhet a kérdés, hogy a skontó miatt szükséges-e utólagos számlakorrekció. A válasz, hogy attól függ: Ha az eladó szeretné „visszakapni” az engedményre jutó áfa összegét, akkor szükséges számlakorrekció. Ha nem, akkor korrekciós számla kiállítására sincs szükség. A számlakorrekciókkal egy későbbi cikkünkben részletesebben is foglalkozunk.

árengedmény Írisz Office 1

Rabatt (mennyiségi árengedmény)

Ez az egyik leggyakrabban előforduló árengedmény típus. Lényege, hogy egy bizonyos számú termék vásárlása esetén csökken az egységár. Ez lehet utólagos (például egy adott időszak alatt vásárolt mennyiséghez kötött), illetve lehet azonnali is (például két darab vásárlása esetén az egységár az egy darabra vonatkozó ár 80%-a). Az „egyet fizet kettőt kap” akció például szintén rabatt.

Bár a reklámokban, hirdetésekben azt hangoztatják, hogy a második termék „ingyen” van, számvitelileg az történik, hogy mindkét terméket 50%-os áron adják el. A vásárló szempontjából ennek nincs jelentősége (őt csak az érdekli, hogy mennyi pénz fizetett ki a két termékért). Az eladó szemszögéből azonban – számviteli és adózási szempontból – nem mindegy, hogy két terméket ad el kedvezményes áron vagy egyet ad el normál áron és egyet „ingyen”. Az ingyenes átadásra ugyanis speciális szabályok vonatkoznak (amelyek túlmutatnak jelen cikkünk témáján, de egy következő írásunkban ezzel is részletesen foglalkozunk majd).

Azonnali kedvezmény esetén már az ügyletről kiállított számlán is a csökkentett ár szerepel. Utólagos kedvezmény esetén (csakúgy, mint a skontó esetében) az adóalany döntése a számlakorrekció.

A rabatt alkalmazójának ugyanakkor azzal is tisztában kell lennie, hogy ha nem végzi el a számlakorrekciót, akkor az adóalapja nem módosul (egyszerűbb megoldás), viszont ha végrehajtja a számlakorrekciót, akkor az áfaalap (utólag) csökken (olcsóbb megoldás).

árengedmény

Üzletpolitikai célú árengedmény

Az üzletpolitikai árengedményt az áfa törvény szigorú feltételekhez köti. Egyrészt kimondja, hogy az árengedmény minden érintettfüggetlen fél számára azonos feltételekkel legyen elérhető. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény vagy minden vásárlóra, vagy a vásárlók egy jól behatárolható csoportjára vonatkozik, amely csoportba minden vásárló azonos feltételekkel kerülhet be.

Például bizonyos termékeket kedvezménnyel vásárolhatnak meg a törzsvásárlók. Törzsvásárló pedig az lehet, aki már elköltött az üzletünkben egy meghatározott összeget.

A másik fontos feltétel, hogy az engedmény adó nélkül számított összesített összege ne legyen nagyobb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, vagy szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett értéke. Ez azt jelenti, hogy engedmény mértéke ne legyen 100% vagy annál nagyobb.

Az árengedményeknek azok időpontja szerint 2 különböző típusát különböztetjük meg:

  • azonnali árengedmény
  • utólagos árengedmény

Azonnali engedmény

Azonnali árengedmény alatt azt értjük, amikor az árengedményi feltételek már a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítésekor fennállnak, így a számlát már eleve a csökkentett összegről állítják ki. Fontos, hogy az árengedmény összegét szerepeltetni kell a számlán.

Ha például egy törzsvásárló 20% azonnali kedvezményt kap, akkor már csak a termék 80%-a lesz az adó alapja, amely után az adó felszámításra kerül. A számla ebben az esetben például így néz ki:

 

  Nettó ÁFA Bruttó
Termék az eredeti áron 1 000 Ft 270 Ft 1 270 Ft
Törzsvásárlói kedvezmény (20%) -200 Ft -54 Ft -254 Ft
Összesen 800 Ft 216 Ft 1 016 Ft

Utólagos engedmény

Amikor az árengedményi feltételek csak utólag, az ügylet teljesítését követően teljesülnek, akkor utólagos árengedményről beszélünk, ezért az adóalap csökkentést (amennyiben van) számlakorrekcióval kell kísérni.

Az utólagos árengedményen belül is két alcsoportot különbözetünk meg:

  • számlázott utólagos árengedmény
  • nem számlázott utólagos árengedmény

Számlázott utólagos árengedmény

Amikor az árengedmény feltételei teljesülnek, kiállítanak egy számlával egy tekintet alá eső okiratot, helyesbítő, korrekciós vagy jóváíró számlát. Fontos, hogy ha több számlát szeretnénk módosítani, akkor hivatkozni kell mindegyik módosítandó számla sorszámára.

Az adóalany dönthet úgy, hogy az eredeti értékesítést számla korrekcióval módosítja, ezzel az eredeti értékesítés adóalapját, azaz a fizetendő adóját csökkentheti. Ebben az esetben a csökkentő tétel legkorábban abban az időszakban számolható el, amely időszakban a korrekciós bizonylat a jogosult rendelkezésére áll.

Nem számlázott utólagos árengedmény

A jogszabály szerint az adóalanynak lehetősége van arra is, hogy az utólagosan adott árengedménnyel ne csökkentse az eredeti értékesítés adóalapját. Ez a gyakorlatban például akkor is indokolt lehet, ha az árengedmény nem rendelhető hozzá egy konkrét szállításhoz, ez által a számlakorrekció is bonyolultabbá válik. Az utólagos árengedmény tényét igazolandó azonban szükség van egy bizonylat kiállítására az engedményre vonatkozóan.

Megint csak elmondható, hogy az eladónak ugyan van lehetősége egy számviteli bizonylattal kiváltani a helyesbítő számlát, ugyanakkor e lehetőség alkalmazásakor vizsgálni kell azt, hogy az adminisztrációs költség megtakarítása-e a magasabb, vagy az elveszített áfa, hiszen áfaalap csökkentése csak számlahelyesbítéssel lehetséges.

A helyesbítő bizonylatok helyes kiállításáról egy későbbi cikkünkben olvashatnak részletesen.

Email
Print