Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

Az átalányadózás feltételei 2022. január 1-jével javultak. Már közbeszédben van, hogy alternatívát jelenthet a KATA-val szemben azoknak, akiknek az árbevételük meghaladta a 12 M Ft-ot, de a 24 M Ft-ot nem érte el, vagy azoknak a KATA adóalanyoknak, akik egy partnernek számláz(ná)nak be 3 M Ft-ot lényegesen meghaladó összeget.

Cikkünk arra vállalkozik, hogy segítsen eldönteni azt, kinek és mikor éri meg választani az átalányadózást.

A meglepetés garantált!

Az átalányadózás szabályrendszere, fontosabb tudnivalói

Az átalányadózás legnagyobb előnye az egyszerűsége, hiszen nem kell tételesen költségeket elszámolnunk, költségszámlákkal bíbelődnünk, mert az adó alapja az árbevétel, ezt pedig a számlázó szoftverből is kinyerhetjük. Rögtön meg is kell, hogy cáfoljam az állítást! Az áfa elszámolásához, levonásához nyilvántartást kell vezetni, bevallást kell benyújtani, tehát 12 M Ft felett nem lesz ez az adózási forma annyira adminisztrációmentes, míg 12 M Ft alatt kevés esetben lesz versenyképes a KATA-val szemben. Azt is meg kell említeni, hogy ha átalányadózás miatt a költségeinket nem összesítjük, nem tartjuk azokat nyilván, akkor azt sem fogjuk tudni, valóban megéri-e ez az adózási forma.

 

Ki élhet az átalányadózás lehetőségével?

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági őstermelői tevékenység egészére választható.

A választás lehetőségét az éves árbevétel határozza meg, mint felső küszöbérték.

Ha tört évről van szó – újonnan alakulás vagy szüneteltetés miatt –, akkor az év napjainak száma alapján kell arányosítani az árbevételi korlátot.

*akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenység

Kiskereskedelmi tevékenység: „Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.” 2005. évi CLXIV. törvény [Kertv.]

Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre az átalányadózást.

A választás alkalmával a megelőző év árbevételét kell figyelembe venni, és ha az a küszöbértékeket nem haladja meg, akkor van lehetőségünk rendelkezni az átalányadózás alkalmazásáról. Jelenleg a 2021-es év árbevétele alapján dönthetjük el, hogy 2022-es évre alkalmazzuk-e az átalányadózást.

2022-től pedig az árbevételi értékhatár már nem fix, hanem az aktuális minimálbérhez igazodik, így idén:

  • az éves minimálbér tízszerese ( 12 * 200 000 Ft * 10) = 24 000 000 Ft
  • kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén: az éves minimálbér ötvenszerese ( 12 * 200 000 Ft * 50) = 120 000 000 Ft

Ha az adóalanyiság megszűnik, akkor a következő négy évben az átalányadózást nem választhatja újra a vállalkozó. Tehát ha az adóalanyiság 2022-ben megszűnik, akkor 2023-ra, 2024-re, 2025-re és 2026-ra sem lesz választható ez az adózási forma.

Az adó alapja

Bevétel (ténylegesen befolyt) – költségátalány – mentesített jövedelem = adóalap, ami értelemszerűen 0-nál kisebb nem lehet.

*Ha egy webáruház kizárólag csomagküldő internetes kiskereskedelmi tevékenységet végez (479102), akkor vonatkozik rá a 90%-os költséghányad 120 M Ft + ÁFA bevételig.

Ha egyszerre többféle tevékenységet végez a vállalkozás, úgy mindig a kedvezőtlenebb költségátalány lesz alkalmazható. Például, ha valaki végez olyan tevékenységet is, ahol 90%, és olyat is, amikor 80% költségátalány érvényesíthető, úgy ebben az esetben 80% költséggel lehet számolni.

Nem minősül bevételnek a jogszabályi vagy nemzetközi szerződés rendezése alapján fejlesztésre vagy költségek fedezetére folyósított vissza nem térített támogatás, illetve a visszafizetendő összegek sem (pl. letét, óvadék, kaució, stb).

Az átalányadózóknál a járulékalap nyugdíj szempontjából teljes évi szolgálati időt képez! Ezt fontos kiemelni, hiszen a KATA adóalanyiság esetében ez nincs így, és több esetben csak ez az érv szól az átalányadózás mellett.

Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni.

Az iparűzési adó alapja pedig az átalányadózó adóalapjának 120%-a, de maximum a bevétel 80%-a.

Figyelem! Ha az adózó határidőben nem nyújtja be az iparűzési adó bevallását, úgy már csak az általános szabályok szerint adózhat.

Fontos! Ha év közben szűnik meg az átalányadózás, akkor az egész évre az általános szabályok szerint kell adóznia.

 

Az adó mértéke

  • SZJA 15%
  • TB járulék 18,5%
  • SZOCHO 13%
  • Iparűzési adó (településfüggő): 0-2%-ig, 2022-ben 0-1%-ig

Összeadva 15% + 18,5% + 13% + 1,2% (adóalap 120%-ának 1%-a 2022-ben) = 47,7%

Ránézve ez így nagyon magasnak tűnik, és való igaz, sok esetben nem éri meg ez az adózási forma, de mi fókuszáljunk most arra, hogy mikor igen.

A főállású egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után minden esetben köteles megfizetni a járulékokat:

  • minimálbér / garantált bérminimum után 18,5%-os TB járulékot
  • minimálbér / garantált bérminimum 112,5%-a után 13 %-os SZOCHO-t

A mellékállású egyéni vállalkozónak csak a törvényben meghatározott jövedelme után keletkezik adófizetési kötelezettsége. Erről később részletesebben írunk.

Nyugdíjas átalányadózónak az adóköteles jövedelme után kizárólag 15% SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.

 

Az átalányadózás választásának módja, időpontja

  • Az egyéni vállalkozó, a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre (tehát gyakorlatilag utólag, május 20-ig megtehetik az aktuális évre).
  • A mezőgazdasági őstermelő – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett – az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig azt jelenti be, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn); e bejelentés hiányában a mezőgazdasági őstermelő – ha annak feltételei egyébként fennállnak – átalányadózónak minősül. Tehát az őstermelő alapból átalányadózó.
  • A tevékenységét kezdő a bejelentkezésekor jelezheti az átalányadózás választását.

Az átalányadózás választásáról szóló nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei.

Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja az adózási módot, erről külön nyilatkoznia nem kell.

Ha az átalányadózás pl. árbevétel túlhaladás vagy jogosulatlanság miatt megszűnik, úgy 15 napon belül az egyéni vállalkozás köteles nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni az egész naptári évre.

Adófizetési határidő: a tárgynegyedévet követő hónap 12. napja.

Térjünk is rá a lényegre!

 

Főállású KATA VS. főállású átalányadózó 40%-os költséghányad esetén

Első vizsgálatunk arra terjed ki, hogy általános tevékenységek esetében, tehát ahol csak 40%-os költséghányad érvényesíthető, érdemes-e áttérni KATA-ról átalányadózásra azoknak, akik máshol nem biztosítottak, vagyis az egyéni vállalkozásukban keletkezik biztosítotti jogviszonyuk.

Az első példa azt mutatja, hogy 3 M Ft éves bevétel mellett lényegesen több adót fizet az átalányadózó (37,69%), mint a KATA alany (20,83%). Ennek pedig az az oka, hogy míg a KATA alany alacsony fix adót fizet, mely alacsony TB ellátásra jogosít, addig az átalányadózó példánk szerint a garantált bérminimum után fizet TB járulékot. Tehát amíg átalányadózó esetén az adó- és járulékalap (ezáltal a nyugdíjalap) a garantált bérminimum 12-szerese, azaz 12 * 260 000 Ft = 3 120 000 Ft, addig a KATA adóalany esetén a nyugdíjalap csak 12 * 108 000 Ft = 1 296 000 Ft. A szolgálati idő átalányadózó esetén 1 teljes év, viszont KATA adóalany esetén a nyugdíjalap a minimálbér (12 * 200 000 Ft) 54%-a, ami 46%-os szolgálati idő veszteséget jelent.

Egyértelműen kijelenthető, hogy a KATA adózási mód anyagilag lényegesen kedvezőbb, viszont az adózónak kell eldöntenie, hogy magasabb nyugdíjalapért lényegesen többet fizet, vagy esetleg áttér a 75 000 Ft-os KATA-ra, ami 179 000 Ft-os, tehát még mindig a minimálbérnél kisebb nyugdíjalapot képez, netán a megtakarításából saját maga gondoskodik a nyugdíj előtakarékosságáról. Ez utóbbi tűnik a legkifizetődőbbnek, de nyilván elszántság, akaraterő kell hozzá.

Most nézzük meg a második példát. Látható, hogy 9 M Ft árbevétel esetében mindkét adózási mód hatékonysága lényegesen javult. A KATA 6,94%, míg az átalányadó 22,26% adókulcsú lett. A KATA esetében a javulás indoka az, hogy az árbevétel növekedése semmilyen többletadót nem jelentett, így minél nagyobb az árbevétel (12 M Ft-ig), annál alacsonyabb a fajlagos adó. Az átalányadózó adómértékének csökkenése azzal magyarázható, hogy míg 3 M Ft bevétel esetén bár az adóalap csak 600 000 Ft-volt mégis 12 * 260 000 Ft = 3 120 000 Ft után kellett TB járulékot és 12 * 260 000 Ft * 1,125 = 3 900 000 Ft után SZOCHO-t fizetni, addig a 9 M árbevételre jutó 4,2 M Ft adóalap esetében valóban az adóalapra fizetjük meg az adókat.  Bár így is az látszik, hogy az átalányadó túlzottan drága a KATA-hoz viszonyítva.

A harmadik példában már egy olyan állapotot látunk, amikor a 18 M Ft-os árbevétel esetében 6 M Ft után a KATA adóalanynak 40% különadót kell fizetnie, ráadásul erre a 6 M Ft-ra az általános szabályok szerint iparűzési adót is fizet. Így az átlagos adóteher mértéke 17,14%. Igen ám, de az átalányadó mértéke ennél magasabb (25,44%), sőt emelkedett is. Az átlagos adókulcs emelkedése abból adódik, hogy az első 1,2 M Ft adóalap adója 0% (mentesített jövedelem), viszont minél nagyobb az árbevétel, annál jobban eltörpül az 1,2M Ft-os adómentes rész, tehát 9 M Ft felett az árbevétel növekedésével az átlagos adókulcs is növekedik.

A következő táblázat azt mutatja meg, hogy 1 M Ft árbevételi lépésenként hogyan alakul a KATA-s és az átalányadós vállalkozó adózása.

Összességében levonhatjuk azt a következtetést, hogy a főállású KATA adóalanynak akkor is több adófizetéssel jár az átalányadózás, ha 24 M Ft bevétel után 12 M Ft-ra még a 40% különadót és az iparűzési adót is megfizeti. Joggal feltehetjük a kérdést, hogy kinek jó ez az adózási mód? Lehetne azt mondani, hogy akinek 24 M Ft bevételből legalább 14 M Ft-ra meg kell fizetnie a 40%-os adót, de az ő esetükben inkább a TAO vagy a KIVA a javasolt. Az adómértékbeli eltérések nagysága még a TB ellátás különbözetével sem indokolható, tehát kijelenthető, hogy főállású KATA adóalany ne gondolkozzon a 40%-os átalányadózáson.

Mellékállású KATA VS. nem főállású átalányadózó 40%-os költséghányad esetén

Az első számításnál rögtön észrevehetünk egy olyan adózási lehetőséget, mely értelmet ad a 40%-os költségátalány alkalmazásának. 1 200 000 Ft adóalapig ugyanis nincs átalányadó, tehát 2 M (bevétel) – 40% költségátalány = 1,2 M Ft adóalap adómentes. Teljesen! Míg éves 2 M Ft-os bevételnél KATA adózás mellett az adónk 325 000 Ft, ami 16,25%.

Végre egy adózási mód, ami igazán támogatja a kezdő vállalkozásokat, illetve inkább a munka mellett végzett tevékenységet. Vigyázzunk, induló vállalkozónak ez nem előnyös adózási mód! Mint egy későbbi táblázatból látható is lesz, 3 M Ft bevétel felett már nem éri meg ez az adózási rendszer, tehát csak akkor válasszuk, ha nem is számítunk nagyobb bevételre.

Mint látjuk, ennél a bevételszintnél egy leheletnyivel még jobban megéri az átalányadózás (9,54%), mint a KATA (10,83%) Azonban ha az éves bevétel 3 135 000 Ft fölé kúszik, ott már abszolút a KATA a nyerő.

A hatodik példa azt mutatja meg nekünk, hogy 9 M Ft-nál már drasztikus a különbség a KATA adózás javára, hiszen 3,61% a teljes adókulcs, ellenben a 22,26% átalányadóval.

A hetes példa arról árulkodik, hogy 18 M Ft árbevétel mellett – amikor 6 M Ft után már 40% különadót fizettünk – még mindig jelentős a különbség a KATA javára (15,47%) az átalányadó 25,44%-ával szemben.

A most következő tábla megmutatja a bevételi sávokhoz rendelt összesített adókulcsokat.

átalányadózás 2022 Írisz Office

A fentieket nagyban befolyásolhatják az adókedvezmények, melyet az átalányadózó egyéni vállalkozók is érvényesíteni tudnak, azonban a KATA adóalanyok nem, ezért adózási mód váltás esetében minderre egyedi számítást kell végezni!

Adókedvezmények fajtái:

  • négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  • 25 év alatti fiatalok SZJA menetessége
  • meghatározott betegségek, fogyatékosságok esetén járó személyi adókedvezmény
  • első házasok kedvezménye
  • családi adó- és járulékkedvezmény

Adókedvezményeket is bemutató példákat a HyperCortex cikkében találhat.

Ha csak ennyit tudna az átalányadó, akkor talán egy cikket sem érdemelt volna meg. Viszont nekünk számolnunk kell két lényegesen kedvezőbb költségátalánnyal, a 90 vagy 80%-os hányadokkal is.

 

90%-os költséghányad

Adómentesség. Előadások során tapasztaltam, hogy ez a kifejezés Pavlovi reflexeket indukál, a hallás kiélesedik, a figyelem összpontosul. Jelen esetben joggal, mert magasabb árbevételi szint esetében ez nagy lehetőség.

Fontos! Adómentesség akkor keletkezik, ha valaki nem főállásban végzi a tevékenységét, hiszen a főállású vállalkozóknak a minimálbér vagy a garantált bérminimum után járulékfizetési kötelezettségük keletkezik.

Abban az esetben tehát, ha az adózó nem főállású és 90% költségátalány alkalmazására jogosult, úgy 12 M Ft árbevétele adómentes!

Számítás: 12 000 000 Ft – (12 000 000 Ft * 0,9) = 1 200 000 Ft = adómentesített jövedelem

80%-os költségátalány esetében pedig 6 M Ft árbevételig él az adómentesség.

6 000 000 Ft – (6 000 000 Ft * 0,8) = 1 200 000 Ft = adómentesített jövedelem

Mindez nagyon jó, de ha ennél lényegesen nagyobb árbevételre számít az adózó, úgy hogyan tudja kiszámítani, hogy az átalányadó jobb-e vagy a társasági adó?

Az összehasonlítást azért a társasági adóval fogjuk végezni, mert az egyéni vállalkozás azt feltételezi, hogy minden eredményt kiveszünk a vállalkozásból, mint adózott jövedelmet, márpedig aki abban gondolkodik, hogy az eredményt kivonja a vállalkozásból, annak a társasági adó a megfelelő alternatíva, hiszen a KIVA adózási mód azt díjazza adómentességgel, hogy az eredményt a vállalkozásban benntartjuk, ellenben drágább az osztalék adózása.

Most nézzünk meg néhány példát arra, hogy hogyan adózik egy vállalkozás 90%-os költségátalány mellett különböző árbevételi szinteken.

átalányadózás 2022 Írisz Office

A főállású átalányadózónak mindaddig magasabb az adókulcsa, míg nagyobb a járulékalapja (minimálbér vagy garantált bérminimum után kötelezően fizetendő rész miatt), mint az adóköteles jövedelme. Azonban miután eléri az adóköteles jövedelem összege a járulékalap összegét, úgy már a főállású EV ugyanannyi adót fizet, mint a mellékállású.

Az adókulcs azonban ne tévesszen meg minket, hiszen az az árbevétel százalékában van kifejezve, és valójában semmi köze nincs az eredményhez. Egy dolgot tudunk kiolvasni csak belőle, mégpedig azt, hogy az árbevétel hány százalékát kell a NAV-nak befizetnünk.

Például, ha van 60 M Ft árbevételünk, és mellette 5 M Ft eredményünk, úgy az adónk 2 289 600 Ft, ami valójában 45,79%, tehát kedvezőtlenebb, mint a társasági adó, ahol 35,9% lenne az adó erre az összegre, ráadásul ott még adóalap csökkentő tételek alkalmazására is van lehetőség.

Most már eljutottunk odáig, hogy kijelenthetjük, hogy az átalányadó adókulcs magas 15 + 18,5 + 13 + 1,2 = 47,7%, de az adóalap vélelmezett, mi pedig akkor járunk jól ezzel az adózási módszerrel, ha lényegesen magasabb az eredményünk, mint amit a jogalkotó feltételez.

De hogyan számolhatjuk mindezt ki?

A következő táblából az látható, hogy különböző jövedelemszinteknél társasági adóalanyként mekkora adófizetési kötelezettségünk keletkezik (nyereségadó + iparűzési adó + SZJA + SZOCHO).

átalányadózás 2022 Írisz Office

Nézzünk a számításra 1-2 példát.

A vállalkozás árbevétele (nettó) 100 M Ft. Ehhez az árbevételhez (a fentebbi táblázat szerint) tartozik 4,2%-os árbevételarányos adó, számszerűsítve 100 M * 0,042 = 4 200 000 Ft.

Kérdés, hogy mennyi a vállalkozás valós eredménye (minden költséget figyelembe véve).

  1. 5 000 000 Ft
  2. 10 000 000 Ft
  3. 15 000 000 Ft
  4. 20 000 000 Ft
  5. 30 000 000 Ft

A fenti esetekben az alábbiak szerint alakulna a társasági adóalany adója:

  1. 5 000 000Ft * 0,3514 = 1 757 000 Ft, tehát sokkal kedvezőbb a társasági adó, mint az átalányadó
  2. 10 000 000 Ft * 0,2966 = 2 966 000 Ft, vagyis lényegesen kedvezőbb a társasági adó, mint az átalányadó
  3. 15 000 000 Ft * 0,2758 = 4 137 000 Ft, szinte azonos a társasági adóval az átalányadó
  4. 20 000 000 Ft *0,2654 = 5 308 000 Ft, lényegesen kedvezőbb az átalányadó
  5. 30 000 000 Ft * 0,2550 = 7 650 000 Ft, sokkal kedvezőbb az átalányadó

A 3. pont esetében további számításokat kell végezni, hiszen a különbség minimális, ezért az átalányadónál mérlegelni kell az esetleges családi kedvezmény és a nyugdíjalap előnyét, míg a társasági adó estében az igénybe vehető adóalap csökkentő tételeket.

Persze, ha valakinek készletigényes a tevékenysége, és most indítja a vállalkozását, az inkább fókuszáljon a KIVA-ra, hiszen azzal a fenti módoknál lényegesen kedvezőbben adózhat.

80%-os költséghányadú átalányadózás főállású vállalkozók esetében

átalányadózás 2022 Írisz Office

Mint látható, a 80%-os átalányadóval élni tudó tevékenységet végzőknél már 13 M Ft feletti árbevétel esetén előnyösebb ez az adózási módszer, mint a KATA. Mivel ezek az ágazatok jellemzően alacsonyabb költséggel bírnak, mint 80%, ezért előnyös lehet a választás. Ugyanakkor az ágazatokra jellemző, hogy elsősorban olyan vevőkörrel rendelkeznek, akik az áfát nem tudják levonásba helyezni, ezért náluk – a 12 M Ft feletti árbevétel esetében jelentkező – áfa komoly többletköltséget jelenthet.

80%-os költségátalány a mellékállású vállalkozók esetében

átalányadózás 2022 Írisz Office

A példákat megvizsgálva határozottan érdekes dolgokat vehetünk észre:

  1. 6 M Ft bevételig adómentesen tud működni az egyéni vállalkozó, tehát abszolút előnyt élvez a KATA-val szemben.
  2. 10-12 M Ft-os árbevételi sávban már határozottan a KATA az olcsóbb.
  3. 12 M Ft árbevétel felett megint az átalányadó veszi át a kedvezőbb adózás pozícióját.

Levonható így a következtetés, hogy kisebb árbevétel esetén az átalányadó 80% költséghányad mellett sokkal kedvezőbb, mint a KATA. Abban az esetben, ha az árbevétel 12 M közelébe emelkedik, akkor a KATA-t érdemes választanunk. E feletti árbevétel realizálásakor újra az átalányadó lesz a kedvező, persze számolnunk kell már az áfafizetési kötelezettséggel is.

átalányadózás 2022 Írisz Office

Fontos hangsúlyozni, hogy ha valaki jogosult SZJA kedvezményre, úgy sokkal kedvezőbbé válik számára az átalányadózás, továbbá azt is, hogy a TB ellátási alap tekintetében is az átalányadó az előnyösebb.

Reméljük, sikerült segíteni a KATA / átalányadó közötti választásban, azonban ha a fentieknél személyre szabottabb elemzést szeretne, keresse irodánkat elérhetőségeinken!

telefon Írisz Office +36 1 550 0510

+36 21 311 15 10

email Írisz Office

[email protected]

 

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO