Tollunkból

Az idei naptári évben is elmondható – mint 2010 óta rendszeresen –, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás, köznyelven alkalmi munkavállalás, adózása még kedvezőbb lett. Ez pedig annak tudható be, hogy változatlan adóteher mellett a kifizethető bér nőtt, így fajlagosan az adóteher mértékének csökkenéséről beszélhetünk.

Az első grafikonunk azt mutatja be, hány százalék adót kell fizetni akkor, ha a foglalkoztatás során a minimális, illetve a maximális jövedelmet juttatja a foglalkoztató.

Az alkalmi munka sok esetben már a KATA alternatívája is lehet.

A második diagram a KATA és az egyszerűsített foglalkoztatás adóterheit szemlélteti. Mint látható, éves 6 millió Ft bevétel mellett egy főállású kisadózó (havi 50 000 Ft KATA fizetését alapul véve) már több adót fizet, mintha ugyanezt az összeget alkalmi munkavállalóként kapná meg.

Milyen esetben alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás?

• mezőgazdasági idénymunka esetén: erdőgazdálkodási, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés
• turisztikai idénymunka esetén: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás
• alkalmi munka esetén: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása

Hogyan jön létre a jogviszony?

Ilyen foglalkoztatási forma esetén nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaviszony szóban is létesíthető. Ennek okán a jogviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre.

Miként tudom megtenni a bejelentést?

• 20T1042E nyomtatványon elektronikusan (ügyfélkapun/cégkapun keresztül)
• telefonon az országos ügyfélszolgálaton keresztül (185-ös kék szám)
• okos telefonról, tabletről (az EFO alkalmazáson keresztül)

Fontos! A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

Mi a bejelentés határideje?

Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogviszony létesítését annak első napját megelőzően, de legkésőbb a munkakezdés napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV-nak.

Hány napig foglalkoztatható valaki alkalmi munkavállalóként?

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 1 év alatt maximum 120 naptári napon
• alkalmi munka esetén:
  • legfeljebb 5 egymást követő naptári napon
  • 1 hónapon belül maximum 15 naptári napon
  • 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztathatunk alkalmi munkavállalót – ugyanannál a vállalkozásnál

Hány órás munkaidőre tudom alkalmazni az egyszerűsített munkavállalót?

Alapesetben egy bejelentett nap 8 órának minősül, ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre túlórapótlék illeti meg a dolgozót.

Hány főt foglalkoztathatok alkalmi munkavállalóként egy adóévben?

Alkalmi munka esetén egy naptári napon az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:

• munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
• 1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
• 6-20 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
• 20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20%-át

A számításnál mindig a megelőző félév átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.  Az alkalmazás létszámkeretét a munkáltató szabadon használhatja fel, tehát ha az éves létszámkeret átlag 1 fő, úgy foglalkoztathatunk az év minden napján egy alkalmi munkavállalót, de akár egy napon 365 személyt is.

A filmipari statisztákra, mint foglalkoztatottakra, továbbá a szociális szövetkezetekre, mint foglalkoztatóra vonatkozóan ezeket a korlátozásokat nem kell alkalmazni.

Milyen szabályok vonatkoznak a bérezésre?

A foglalkoztató köteles szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a minimálbér 85 %-át, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87 %-át bérjövedelemként kifizetni az alkalmi munkavállalójának. A munkáltató úgy is határozhat, hogy ennél magasabb összeget nyújt az alkalmazottnak. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának a 130 %-áig mentesítést nyújt az adó alól, míg e felett a munkavállalónak 15 %-os SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.

Mekkora összeg fizethető ki 2020-ban a közteher megfizetése mellett?

Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?

• Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15 %-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
• A napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50 %-os „túlórapótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra.)
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, 50 %-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50 %-os „túlórapótlékot” + 50 %-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni.

Kell-e szerepeltetnem az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmemet az SZJA bevallásban?

Alapesetben nem, azonban ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem átlagosan magasabb, mint a mentesített keretösszeg, úgy az e feletti részt szerepeltetni kell a bevallásban, 15 % SZJA megfizetése mellett.

Filmipari statisztákra főszabályként ettől eltérő szabályozás érvényes. Filmipari statiszta egy napra maximum 12.000 Ft nettó jövedelmet kaphat, azzal, hogy a mentesített keretösszeg feletti jövedelemrész után SZJA fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Mikor keletkezik SZJA fizetési kötelezettség és mi a befizetésének módja?

Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy SZJA-fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben magasabb a juttatott összeg ennél, úgy a napi 9.633 Ft / 12.597 Ft feletti rész SZJA köteles.

A számítást az alábbi példa szemlélteti, egy informatikus munkakörben foglalkoztatott személy esetén:

foglalkoztatás napjainak száma: 5 nap

kapott jövedelem: 20.000 Ft / nap, 20.000 Ft * 5 = 100.000 Ft

mentesített keretösszeg (garantált bérminimum maximuma naponta): 12.597 Ft * 5 = 62.985 Ft

adóbevallásban szereplő összeg: 100.000 Ft – 62.985 Ft = 37.015 Ft

fizetendő személyi jövedelemadó (15 %): 37.015 Ft * 0,15 = 5.552 Ft

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget arányosan kell kiszámolni.

Az adófizetési kötelezettséget a magánszemélynek kell az adóévre vonatkozó SZJA bevallásában szerepeltetnie, és a határidőre (május 20.) megfizetnie.

Mikor növeli a társasági adó alapját az egyszerűsített munkavállalónak kifizetett bér?

Ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét (2020-ban: 14.820 Ft), úgy ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem fizetünk utána társasági adót.

Ezt úgy értelmezhetjük, hogy ha valaki 20.000 Ft-ot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Viszont a 14.820 Ft-ot meghaladó rész (5.180 Ft) növeli a társasági adóalapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A KIVA-s cégek esetén kicsit más a helyzet. A minimálbér kétszeresét meghaladó összeg a KIVA alapját növeli, ami után 2020-ban 12 %-os adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha valaki tehát egy napra 20.000 Ft-ot kap, úgy az 5.180 Ft (20.000 Ft – 14.820 Ft) után meg kell fizetnünk a kisvállalati adót, ami 777 Ft-os adótöbbletet eredményez.

Milyen közteher fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak?

• mezőgazdasági + turisztikai idénymunka esetén: 500 Ft / fő / nap
• alkalmi munkavállaló esetén: 1 000 Ft / fő / nap
• filmipari statiszta esetében: 3 000 Ft / fő / nap

A közterhet minden hónapban a 08-as járulékbevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni az adóhatóság részére a NAV Egyszerűsített foglalkoztatás 10032000-06057763 számú számlájára.

Mentesül ugyanakkor a közteher fizetése alól az a munkáltató, aki olyan uniós állampolgárt alkalmaz, aki másik tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, továbbá a tehermentesítésről Magyarország és az érintett EU-s ország között egyezmény van életben.

Milyen igazolásokat kell kiállítanom és kiadnom az alkalmazott részére?

• a foglalkoztató köteles a jogviszony során olyan igazolást kiállítani, amin szerepel a megszerzett bevétel és annak jogcíme
• az igazolást a kifizetést napján ki kell adni, így az összevont igazolások kiadása év végén nem kötelező

Jár-e szabadság az alkalmi munkavállalónak?

Nem kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvének a szabadságra, betegszabadságra és táppénzre vonatkozó előírásait, ezek ugyan is nem illetik meg a foglalkoztatottat.

Milyen korlátozások vonatkoznak az alkalmi munkavállalásra?

• az a vállalkozás, amely 300.000 Ft-ot elérő összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1.000, illetve 3.000 forint összegű közteher, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, mindaddig nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra, míg a felsorolt adónemek összesített adótartozása 300.000 Ft alá nem süllyed
• olyan felek esetén, akik között munkaviszony áll fenn, nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony
• közszolgáltatói tevékenységet ellátó munkáltató az alaptevékenységébe tartozó feladatokra nem alkalmazhat egyszerűsített munkavállalót
• harmadik országbeli állampolgár csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható, amennyiben rendelkezik TAJ számmal és adóazonosító jellel

Milyen ellátásra jogosult az alkalmi munkavállaló?

Az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak.

Jogosultak ugyanakkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra.

A nyugellátás számításának alapja:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1.370 Ft / nap
• alkalmi munkavállalás esetén 2.740 Ft / nap

Azaz például három ledogozott alkalmi munkás nap 3 * 2.740 Ft = 8.220 Ft-tal számít bele a nyugdíjalapba.