Tollunkból

Az elmúlt háromnegyed évben az ingatlanpiaci áremelkedés betetőzését tapasztalhattuk. A piac megtorpant, elemzők egy gazdasági válság előjeleit vélik felfedezni, ilyen időszakban pedig jellemzően felértékelődik az egyik legősibb befektetési mód, az arany. Egy megfelelően diverzifikált portfóliónak ez a befektetési forma intenzív gazdasági növekedés mellett is a része, azonban az ingatlanpiaci várakozások romlása vagy recesszió idején kifejezetten menekülő befektetésnek tekinthető, tehát a szerepe jelentősen felértékelődik.

Az utóbbi években már hazánkban is kialakulóban van egy szűk, de egyre bővülő vezetői kör, akik az adózásukat és vagyonosodásukat tudatosan, angolszász módon tervezik. Jelen esetben ez nem jelent mást, mint hogy a vállalkozás által megtermelt jövedelmet, amire a társaságnak nincs szüksége, nem vonják ki, hanem csak az életszínvonal fenntartásához szükséges jövedelmet veszik ki osztalékjövedelemként, míg a fennmaradó jövedelem osztalékadóval nem csökkentve a társaságban marad felhalmozásra, befektetésre várva. A szemfülesebbek ugyanakkor már nyereségadót sem fizetnek, így gyakorlatilag adózatlan jövedelmet fektethetnek be újra és újra.

Gondoljunk csak bele, ha magánszemélyként fektetjük be a vállalkozásból kivont jövedelmet, úgy 100 000 Ft-ból kifizetjük a  9%-os nyereségadót, majd a maradék 91 000 Ft-nak kifizetjük a 15%-át SZJA-ként és a 17,5%-át SZOCHO-ként (itt a felső limit a mindenkori minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap). Ha kicsi a kivett jövedelem, úgy a 100 000 Ft nyereségből 61 425 Ft lesz a felvett osztalék, amit eséllyel ugyanúgy fektetünk be, mintha a vállalkozásban tartanánk a pénzt.

Nézzük meg, mennyi pénzünk lesz, ha a pénzt ügyesen forgatva minden évben 5%-os nyereséget realizálunk:

Mint látjuk, a 0. évben adótervezéssel 63%-kal több pénzünk marad befektetésre, míg az évek alatt ez a különbség két okból adódóan is növekszik. Egyrészt a magasabb tőke magasabb hozamot eredményez, másrészt magánszemélyként a realizált hozamot évről évre le kell adózni, tehát, ha csak ellenőrzött tőkepiaci ügyletről beszélünk, úgy azt 15%-os SZJA terheli, így az 5%-os hozamnak csak a 85%-át, azaz 4,25%-ot tudunk újra befektetni. És ez még a legkedvezőbb verzió, hiszen tudatosan olyan befektetést választottunk, ahol nem kell SZOCHO-t fizetni. Így a kezdeti százalékos hozamkülönbség a példánknál maradva 92%-ról 94%-ra kúszik fel öt év alatt, míg a tőkénk 69%-kal magasabb lesz okos tervezéssel.

Konklúzió: minden befektetést adótervezéssel kell kezdenünk.

Most pedig térjünk rá a befektetési arany sajátosságaira.

Mi minősül befektetési aranynak?

A legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti, vagy nem;

továbbá a  legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizetőeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét. (Áfa tv. 235.§)

Kell áfát fizetni a befektetési arany ügyletek után?

Főszabály szerint a befektetési arannyal végzett ügyletek áfamentesek, legyen szó

• fizikai aranya adásvételéről,
• befektetési aranyat képviselő okiratok adásvételéről, melyek kiutalt, vagy ki nem utalt aranyra vonatkoznak,
• aranyalapon vezetett számlán végzett adásvételről,
• aranyban nyújtott kölcsön vagy csereügyletről, amely a befektetési aranyra tulajdoni vagy hitelezői jogot biztosít,
• a befektetési aranyra vonatkozó olyan tőzsdei vagy azon kívüli határidős ügyletről, amely a befektetési aranyra vonatkozó tulajdonjog elidegenítését, vagy az azon levő hitelezői jog átszállását eredményezi,
• befektetési aranyra vonatkozó közvetítői jutalékról, ha a befektetési aranyat értékesítő fél nevében és javára közvetít a közvetítő (ÁFA tv. 236.§)

Az áfakör választható

Azok az adózók, akik befektetési aranyat állítanak elő, vagy más aranyat befektetési arannyá alakítanak át, az adóhatósághoz történő előzetes bejelentést követően áfakörössé tehetik a tevékenységüket. Amennyiben egy gazdálkodó áfakötelessé teszi a tevékenységét, úgy ettől a választástól a választás évét követő ötödik év végéig nem térhet el. (Áfa tv. 237.§) Áfakörössé teheti továbbá a tevékenységét az az adóalany is, aki befektetési aranyat általában ipari felhasználásra értékesít. (Áfa tv. 238.§) Amennyiben ügynöki tevékenységben történik az áfakötelessé tett arany értékesítése, úgy a közvetítőnek is lehetősége van –a NAV-hoz történő előzetes bejelentés után- áfakörösen végeznie a tevékenységét. (Áfa tv. 239.§)

Specialitás az áfában

Abban az esetben, ha megvásárolt befektetési arany áfatartalommal bír, úgy az áfaalany akkor is levonásba helyezheti a rá áthárított forgalmi adót, ha az arany értékesítését adómentesen végzi.

A fentieken túl akkor is levonható a beszerzett arany áfatartalma, ha az nem befektetési, de a vevő belőle befektetési aranyat készít és azt utóbb akár adómentesen értékesíti.

Továbbá levonható az áfa akkor is, ha olyan szolgáltatást vesz igénybe az arany forgalmazója, ami az arany megjelenési formájának (rúd, lemez vagy érme), súlyának vagy tisztaságának megváltoztatására irányul. (Áfa tv. 240.§)

Abban az esetben tehát, ha az adóalany befektetési aranyat állít elő, vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át, jogosult – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e tevékenységéhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására úgy, mintha a később adó alól mentes befektetési arany értékesítése adóköteles lenne. (Áfa tv. 241.§)

Számla, nyugta vagy adásvételi szerződés?

Az arany értékesítéséről számlát kibocsátani kötelező, tehát a nyugta vagy az adásvételi szerződés nem elég. (Áfa tv. 242.§)

Nyilvántartási kötelezettség

Az adóalany a befektetési aranyról folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, melynek az alábbi kötelező tartalmi elemei vannak:

• nyitókészleten levő befektetési arany mennyisége
• beszerzett (importált) befektetési arany mennyisége adómegállapítási időszakonként
• befektetési aranyként előállított vagy azzá átalakított arany mennyisége adómegállapítási időszakonként
• értékesített befektetési arany mennyisége adómegállapítási időszakonként
• zárókészleten levő befektetési arany mennyisége

A mennyiségi nyilvántartást elkülönítetten kell vezetni a befektetési arany megjelenési formája (rúd, lemez vagy érme), súlya és tisztasága szerint.

Tételes leltárral kell alátámasztani

• a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára
• a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára
• egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó mennyiségi felvétellel.

A leltározásra a Számviteli tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (Áfa tv. 243.§)

A befektetési arany hozamának adózása

A befektetési arany ingóságnak minősül, és annak alapján adózik, amilyen adózási szabályok vonatkoznak az aranyat beszerző adóalanyra.

Társasági adó (TAO) alanyai esetében: a befektetési arany megvásárlásának eredményre gyakorolt hatása nincs, a megvásárolt aranyat készletre kell venni, és ott nyilvántartani. Amennyiben a befektetési arany értékesítésre kerül, úgy a bekerülési érték az eladott áruk beszerzési értékét fogja növelni (ráfordítás), míg az értékesítési ár árbevétel lesz, a kettő közötti különbözet lesz a vállalkozás nyeresége vagy vesztesége, ami után társasági adó fizetendő (a 9%-os társasági adó alapját több tényező is befolyásolhatja).

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) esetében: Mivel költségként a beszerzés nem számolható el, ugyanakkor az értékesítés teljes összege bevételnek számít, ezért befektetési aranyat vásárolni KATA adóalanyként nem javasolt, viszont arany értékesítésre közvetítői minőségben kiválóan alkalmas ez az adóalanyiság.

Kisvállalati adó (KIVA) alanyok esetében: KIVA adóalanyoknak éri meg legjobban a befektetési arany vásárlása, ugyanis a befektetési aranyat az adózók adózatlan (nyereségadó mentes) jövedelemből tudják megvenni, és az értékesítést követően sem keletkezik adófizetési kötelezettségük, csak akkor, ha a realizált nyereséget osztalékként a vállalkozásból ki is vonják.

Magánszemélyként végzett tevékenység esetén hogyan alakul az adófizetési kötelezettség?

Ha az aranyba való befektetés magánszemélyként történik, és az ügylet eredményeként nyereség keletkezik, úgy az arany értékesítése 15%-os SZJA fizetési kötelezettséget von maga után.

Az adó alapját a jövedelem adja, tehát a befektetési arany értékesítéséből származó bevétellel szemben el kell számolni a megszerzésre fordított összeget. Ezt okirattal kell alátámasztani, amely lehet a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta vagy más hiteles bizonylat.

Ha a befektetési arany vételáráról a magánszemély nem rendelkezik bizonyító erejű okirattal, úgy az értékesítéséből származó bevétel 25%-a minősül jövedelemnek, viszont emellett más költség már nem érvényesíthető.

Adófizetési kötelezettség az alábbi esetekben nem keletkezik:

1. Nem kell megfizetni az SZJA-t abban az esetben, ha a számított adó összege nem haladja meg a 30.000 Ft-ot. Ha az adó összege ettől magasabb, úgy csak a felettes részt terheli az adó. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély arany befektetésből származó jövedelme nem haladja meg a 200.000 Ft-ot, úgy számára az ügylet adómentes. Ha az arany beszerzéséről szóló bizonylatok már nem állnak rendelkezésre, úgy az adómentesség 800.000 Ft-os értékesítésből származó árbevételre terjed ki (800.000 Ft bevétel * 25% = 200.000 Ft jövedelem).
2. Adómentes a tevékenység, ha a magánszemély értékesítésből származó bevétele az adóév során együttesen nem éri el a 600.000 Ft-ot.
3. Továbbá adófizetési kötelezettség nélkül értékesíthető a befektetési arany, ha az eladási ára nem haladja meg a beszerzésre fordított összeget és a beszerzés tényéről rendelkezésre állnak a dokumentumok.

Fontos megjegyezni, hogy 1-2. pontokban meghatározott, adott évi értékhatárokat nem csak a befektetési arany értékesítéséből származó bevételre, hanem a magánszemély által eladott összes ingóságra együttesen kell figyelembe venni.

Az értékesítés adóját a magánszemélynek kell megállapítania, bevallania az SZJA bevallásában és a befizetést az előírt határidőig kell teljesítenie (tárgyévet követő év május 20).