Bár a cafetéria elemek nem módosultak az előző adóévhez képest, a törvények változásának hatására a fizetendő adóteher évről-évre csökken, így kiemelt szerepet érdemelnek a juttatások. 2019. július 1-jétől két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó, ami a cafetéria adókötelezettségének mérséklését idézte elő. 2020-tól pedig a KIVA-s cégek esetén is kedvező változás lépett életbe, hiszen 13%-ról 12%-ra csökkent az adókulcs.

A közteher mérséklődése a kisvállalati adóalanyok esetében:

• Béren kívüli juttatások esetén 28%-ról 27%-ra
• Egyes meghatározott juttatások esetén 30,7 %-ról 29,7%-ra
• Bérjövedelemként adózó juttatások esetén 46,5%-ról 45,5%-ra

A cafeteria szerepe az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, melynek oka nem más, mint a bérjövedelemnél kedvezőbb adózása. Bár a törvényalkotói szándék nyíltan e juttatások fokozatos megszüntetésének irányába hat, mindezek ellenére e területet figyelmen kívül hagyni nem lehet, sőt, kezelése nagyobb figyelmet igényel.

Két fontos tényező, amivel a munkaadónak számolnia kell:

1. A cafeteria juttatások megítélése szinte mindig kedvezőtlenebb, mint a bérjövedelemé. Ha drágul egy cafetéria elem, és a megítélése sem jó, akkor lehet, hogy a munkavállaló inkább kevesebb összegben, de pénzt szeretne?
2. A cafetéria elemek nyújtásakor mindig figyelembe kell venni a többlet munkaidő igényt és költséget.
   • Mekkora adminisztrációs teher és költség a cafetéria szabályzat elkészítése?
   • Mekkora munka a lehetőségekről való tájékozódás, az ajánlatok bekérése ezen elemekre, a munkavállalók tájékoztatása, igényeik begyűjtése, a cafetéria elemek beszerzése, kiosztása?
   • Tekintettel kell lenni a juttatások bérszámfejtésére, különös tekintettel a fluktuáció kezelésére.
   • El kell dönteni, hogy megéri-e az az ártöbblet, ami a cafetéria elemek beszerzésekor realizálódik.

Szakértőink azt is segítenek mérlegelni, hogy a cafetéria elemek valóban megérik-e egy gazdasági társaságnak, és ha igen, úgy milyen keretek között.

 

 

Természetesen ne feledkezzünk meg az előnyökről sem!

Vannak olyan cafetéria elemek, melyeknek:

• adó és járulékvonzata nincs – ezeket kifejezetten hasznos kihasználni
• felhasználása nem, vagy alig kedvezőtlenebb, mint a készpénz felhasználása

Végül, de nem utolsó sorban pedig a vállalkozás marketingkommunikációjának is szerves része lehet a juttatás, hiszen kommunikálható úgy is, mint „cafetériát is adunk”, azzal ellentéteben, hogy „a fizetés a cafetériát már tartalmazza”, tehát itt a „kevesebb több” elv érvényesül.

A jelenlegi szabályozás értelmében a juttatásokat négyféle adózási osztályba sorolhatjuk:

• adómentes juttatás
• béren kívüli juttatás
• egyes meghatározott juttatás
• bérjövedelemként adózó juttatás

Cikkünkben bemutatjuk az egyes elemek adóvonzatát, valamint a cafetériákra vonatkozó szabályokat.

Adómentes juttatások

1. Adófizetési kötelezettség nélkül adható a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Utalvány formájában is adható (visszaváltható utalvány kivételével), amely asztali gép, laptop, monitor, tablet, nyomtató, egér, billentyűzet, szoftverek és más egyéb alkatrészek bérbevételére használható fel.
2. Sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet szintén adómentes juttatás, évente a minimálbér összegéig, azaz 161.000 Ft-ig. Sportrendezvényre szóló utalvány nem adható adómentesen.
3. Kulturális szolgáltatás keretében adóvonzat nélkül biztosítható a munkavállaló részére a muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás (kivéve a mozijegy) igénybevételére szóló belépőjegy vagy bérlet. A juttatás a minimálbér összegéig, azaz 161.000 Ft-ig adómentes. A fenti szolgáltatások igénybevételére szóló utalvány nem adható adómentesen.
4. A munkavállaló továbbképzése (ideértve az oktatás igénybevételére jogosító utalványt is, ami visszaváltásra nem jogosít), amely nem iskolarendszerű oktatás keretében valósul meg. Iskolarendszeren kívüli tanítás keretében olyan képzéseken vehet részt az alkalmazott, amely a munkaköréhez, feladataihoz kapcsolódik, vagy tevékenysége hatáskörébe tartozik.
5. A munkáltató átvállalhatja munkavállalója gyermekének bölcsődei, óvodai szolgáltatását ideértve az étkeztetést is. Az adómentesség a munkáltató vagy a munkavállaló nevére szóló számla összegéig érvényes.
6. Adómentes a belső szabályzatban meghatározott munkaruha (egyenruha, védőruha, formaruha) biztosítása, amely megkülönböztetéssel (felirat, logó) ellátott és munkahelyen kívül feltűnés nélkül nem viselhető.
7. A munkavállaló egészségének megőrzése érdekében ingyenes védőoltást biztosíthat a vállalkozás.

Egyéb elemek

Bár nem tartoznak a cafeteria elemek közé, úgy gondoljuk, hogy az alábbi tételek logikailag mégis ide sorolódnak:

8. Közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak az ezzel kapcsolatban felmerült költségeit. A minimális összeg a menetjegy vagy a bérlet 86%-a, de akár a 100%-is adóvonzat nélkül adható.
9. Gépjárművel történő munkába járás esetén minimum 9 Ft/km, de akár 15 Ft/km költségtérítést is adhat a munkáltató. Az adómentesség arra a munkavállalóra vonatkozik, amely közigazgatási határon kívülről jár dolgozni, és a munkahely egyéb tömegközlekedési eszközzel nem közelíthető meg. Fontos, hogy ez a fajta térítési mód csak a ledolgozott munkanapokra jár.
10. Munkásszállás részben felválthatja a mobilitási célú lakhatási támogatást. Ennek a juttatásnak szigorúbb feltételi vannak, ugyan is egy lakóhelységgel rendelkező ingatlan esetén minimum 2 fő munkavállaló, míg több lakóhelység esetén, lakószobánként 1-1 munkavállaló elszállásolására kell szolgálnia. További feltétel, hogy a munkavállaló ne rendelkezzen ugyanazon településen 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal olyan lakóingatlanban, ami haszonélvezettel nem terhelt.

Lakáscélú hitel nyújtása a munkavállaló részére

A folyósított hitelek összege nem haladhatja meg a 10 millió forintot 4 éves időintervallumon belül. A hitel pénzintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül folyósítható saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez vagy akadálymentesítéséhez, valamint az említett célokra korábban felvett hitel kiváltására is felhasználható.

 

 

Béren kívüli juttatások

1. A béren kívüli juttatások körébe a munkavállalóknak juttatott SZÉP kártya tartozik, amelyeket a SZÉP kártya zsebek helyett már alszámlákra lehet befizetni. A juttatás jogosultja a munkavállaló, viszont van lehetősége társkártyát igényelni, így közeli hozzátartozója is részesülhet ebben a cafetéria elemben. Egy másik változás idéntől, hogy a feltöltött összegeknek nincs lejárata, a fel nem használt egyenleg a banknál marad, amely ezután havi 3 százalékos díjat számol fel.

Széchenyi Pihenőkártya alszámlák: vendéglátás, szálláshely, szabadidő

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások esetében a személyi jövedelemadót, valamint a szociális hozzájárulási adót az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni. KIVA adóalanyok esetében viszont csak az SZJA tekintetében kell az adóalap kiegészítést alkalmazni, a KIVA-t a normál adóalap után kell megállapítani.

1. Egyes meghatározott juttatásnak minősül a SZÉP kártya béren kívüli juttatás esetén meghatározott, alszámlára vonatkozó keretösszeget meghaladó része.
2. A kifizető csekély értékben ajándékot adhat magánszemély részére évente a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegben, azaz 2020-ban maximum 16.100 ft étékben. A juttatásnak feltétele, hogy a vállalkozás az ajándékokról és az abban részesült magánszemélyekről nyilvántartást vezessen.
3. A munkáltató befizetéseket tehet a munkavállaló javára célzott szolgáltatás igénybevételére. A befizetések megtehetők nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba is felső összeghatár nélkül. A munkavállaló számos szolgáltatás igénybevételére felhasználhatja a juttatást. Pl. egészségügyi, magánorvosi szolgáltatások, szűrővizsgálatok igénybevételére.

Bérjövedelemként adózó juttatások

2019-től megjelent egy új csoport a Cafetériák tekintetében: a bérjövedelemként adózó juttatások köre, melyek 2020-ra sem változtak. Ezeknek az elemeknek a nyújtásakor nem csak a munkáltatót terhelő adóval, hanem a munkavállalót terhelő adó- és járulékokkal is számolni szükséges. Csakúgy, mint a munkabér esetében, meg kell állapítani a személyi jövedelemadót, a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci hozzájárulást is. A kifizetőnek TAO adóalanyként szociális hozzájárulási adó, valamint szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel számolnia, a KIVA adóalanyoknak pedig a kisvállalati adót kell megfizetniük.

1. Jelenleg is biztosított a lehetőség, hogy a munkáltatók átvállalják a munkavállalóik önkéntes pénztári tagdíj befizetését. Az alkalmazott számára ez a juttatási forma kedvező, hiszen a befizetett tagdíj után jogosult igénybe venni 20%-os személyi jövedelemadó kedvezményt, évi 150.000 Ft-ig.
2. Munkáltatók hozzájárulhatnak a foglalkoztatottak étkezési költségeihez munkahelyi étkeztetés formájában, valamint erre felhasználható utalványt is biztosíthatnak részükre.
3. Bérjövedelemként adózik, ha a kifizető támogatást ad az alkalmazottja albérleti költségéhez, mobilitási célú lakhatási támogatás címén. Erre megoldást jelenthet a munkásszállás létesítése, amellyel adómentes szállás nyújtható a munkavállalók részére.
4. Megszűnt a lakásszerzést, építést, felújítást szolgáló támogatás adómentessége. A lehetőség még mindig adott az ilyen jellegű költségek hozzájárulásához, viszont az adófizetési kötelezettséget von maga után.
5. Cafetériaként átvállalható a munkavállaló diákhitelének törlesztése. Megvalósulhat a Diák Hitelközpont vagy a munkavállalónak történő utalással is, viszont azzal számolni kell, hogy mindkét felet adófizetés terheli.
6. Abban az esetben, ha a vállalkozás közigazgatási határon belül élő munkavállalója részére fizeti ki a munkába járást, úgy az nem tehető meg adómentesen, bérjövedelemként adózik.
7. A cég üdülési szolgáltatást nyújthat munkavállalója és annak közeli hozzátartozója javára a vállalkozás tulajdonában lévő nyaralóban.

Abban az esetben, ha a vállalkozás Cafetéria kínálatában szerepelnek bérjövedelemként adózó juttatások is, számolni kell azzal, hogy mindkét felet terheli az adófizetési kötelezettség. Viszont, előfordulnak olyan esetek, amikor a munkavállaló nem jogosult bérre (pl. fizetés nélküli szabadság, táppénz ideje alatt), így nincs mivel szemben érvényesíteni az adót és járulékokat. Ekkor követelésként kell nyilvántartásba venni az összeget, és vagy egy következő munkabéréből kerül érvényesítésre vagy a munkavállaló megteheti, hogy közvetlenül megtéríti a vállalkozás részére az őt terhelő költségeket.

A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.