A foglaló az áfa szempontjából megegyezik az előlegre vonatkozó törvényi szabályozásokkal, tehát áfaköteles, annak ellenére, hogy a polgárjog további szankció jellegű rendelkezéseket is előír (erről bővebben az alábbi linken olvashat: mik a foglaló legfontosabb ismérvei? ).
Az ügylet megvalósulása esetén a foglaló teljes mértékben megegyezik az előlegszámla adóügyi elszámolásával – tehát az ügylet végösszegéből levonódik (mínuszosan jelenik meg) a foglaló értéke a végszámlán.
Az ügylet meghiúsulása esetén alkalmazható megoldás: ha egy ügylet foglalóval van biztosítva, nem alkalmazható a számla sztornózása, mert az áfa törvény kimondja: a foglaló teljesítésének időpontja a foglaló tényleges átvétele, jóváírás napja.
Fentiekre tekintettel ilyenkor egy nullára történő számlahelyesbítés alkalmazandó, melynek teljesítési időpontja az eredeti (helyesbített) ügylet teljesítési időpontja, ami a foglaló átvételének, jóváírásának napja. (Függetlenül attól, hogy a foglalót esetleg nem kell visszaadni, vagy kétszeresen kell visszaadni.)
A helyesbítő számlán az adó mértéke meg kell, hogy egyezzen a foglalón szereplő adómértékkel.
Ez abban az esetben is igaz, ha az ügylet tárgyának adójogi megítélése, vagy a felszámítandó adó mértéke törvénymódosítás keretében megváltozott az idő múlásával.
