A leggyakoribb ok, hogy az apa veszi igénybe a GYED-et, hogy jövedelme magasabb, mint az anyáé, így magasabb összegű ellátásra is lesz jogosult.
Az apa leghamarabb a gyermek 169. napos korától igényelheti a GYED-et, mely ellátás mellett természetesen dolgozhat, az édesanya pedig a gyermekkel otthon maradhat. Ebben az esetben az anya írásban fizetés nélküli szabadságot kérhet a gyermek két, vagy három éves koráig, amelyet a munkáltató az Mt.128§. alapján köteles biztosítani.
A hátránya ennek a megoldásnak, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt az anya biztosítási jogviszonya szünetel, így fizetnie kell havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek összege 2026. január 1-től 12.300 forint. Ez csak orvosi, kórházi ellátásra jogosít.
Másik jelentős hátránya, hogy további gyermek tervezése esetén az anya nem lesz jogosult sem a CSED-re, sem pedig a GYED-re, mert a biztosítása szünetelt, így előfordulhat, hogy 2 éven belül nem lesz meg a 365 napi biztosítási ideje.
Munkába való visszatérés után táppénzt sem tud igénybe venni, csak annyi időre lesz rá jogosult, amennyit a visszatérés utána munkában töltött, valamint annak összege is alacsonyabb lesz.
Az az idő, amelyet az anya fizetési nélkül szabadságon tölt, GYED folyósítása nélkül, az nem fog beleszámítani a nyugdíjába sem.
Még egy fontos tényezőt is érdemes figyelembe venni: amennyiben kis korkülönbséggel tervez valaki további gyermeket, figyelembe kell venni azt, hogy az ellátásoknak egy kézben kell lenniük, tehát ha apa az első gyermekkel még GYED-en van, és közben a következő gyermekre az anya már jogosult lenne a CSED-re, akkor vagy át kell vennie a GYED-et az apától, vagy pedig le kell mondani a CSED-ről.
Látható tehát, hogy nagyon meg kell fontolni egyedileg is, hogy érdemes-e az apának igénybe venni a GYED-et, mert lehet, hogy átmenetileg több bevételhez jut a család, azonban később ez jelentős bevétel kiesést is okozhat.
