Az offshore szó fordítható úgy, hogy „területen kívüli”. Tehát ezek a vállalkozások éppen ott nem tevékenykedhetnek, ahol vannak.
Jó, de felmerül a kérdés, hogy ha nem tevékenykedhetnek a vállalkozások az adott területen, akkor hogyan végzik el a tevékenységüket, hiszen a helyi működés jellemzően feltétele egy vállalkozás működésének.
Az utóbbi években éppen ezért az offshore vállalkozások már jellemzően nem végeztek mást, mint jogokat biztosítottak (licenc, franchise, know-how) vagy hiteleztek, amiért cserébe jogdíjat vagy kamatot kaptak, akár 0 százalékos társasági adónak megfelelő adó mellett.
2024.01.01-től azonban a társasági adó törvény nem ismeri el a fenti számlák alapján elkönyvelt költségeket akkor, ha a szolgáltató állam társasági adója, vagy az annak megfelelő adónem kevesebb, mint a hazai adó (9%). Tehát ha valahol kisebb az adó, mint idehaza, az már minimum gyanús.
Vannak továbbá olyan országok, akiket a társasági adó törvény „nem együttműködő”-nek minősít, ezen országok esetében a jogalkotó nem vizsgálja a társasági adó vagy az annak megfelelő adó mértékét, hanem azt mondja ki, hogy nem elismert költség a fizetett/fizetendő kamat vagy jogdíj, ha ezen államokban működő vállalkozás a jogosult.
Amerikai Szamoa
Anguilla
Antigua és Barbuda
Bahama
Belize
Fidzsi
Guam
Palau
Panama
Oroszország
Szamoa
Seychelle-szigetek
Trinidad és Tobago
Turks- és Caicos-szigetek
Amerikai Virgin-szigetek
Vanuatu
Azonban a jogalkotó megadja a lehetőséget az adózónak a kimentésre, azaz a költségek elszámolására.
E szankció alól felmentést élvez az az adózó, akinél a jogdíj, a kamat adóévi felmerülésének fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, amelynek fennállását az adózó az éves bevallás benyújtásának napjáig, de legkésőbb annak határidejéig köteles bizonyítani.
A bizonyítás tartalmazza:
a) a külföldi személy, a külföldi telephely nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét,
b) a költség, ráfordítás hátteréül szolgáló szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit,
c) a költség, ráfordítás felmerülését megalapozó célokat, ezek részeként többek között a valós gazdasági kereskedelmi előnyök és az adózási előnyök számszerűsítését.
