Elkészült az éves beszámoló, a taggyűlés elfogadta, majd szabályosan közzé is tettük. Néhány hónappal később azonban kiderül, hogy hibás. Kimaradt egy jelentős költség, rossz értéken szerepel egy eszköz, nem számoltunk el egy kötelezettséget, vagy más olyan hibát találunk, amely az előző üzleti év adatait érinti.
Mi ilyenkor a teendő? Készítünk egy új beszámolót és lecseréljük a régit?
Főszabály szerint nem.
A számviteli szabályozás más logikát követ: először azt kell eldöntenünk, hogy jelentős vagy nem jelentős hibát találtunk, majd ennek megfelelően kell azt elszámolnunk.
Első lépés: jelentős a hiba?
A számviteli törvény szerint a minősítésnél nem feltétlenül egyetlen hibát vizsgálunk.
Az adott korábbi üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások eredményt, illetve saját tőkét növelő és csökkentő hatásának előjeltől független abszolút értékét össze kell számítani.
A vállalkozás számviteli politikájában meghatározza, hogy milyen értékhatár felett tekinti a hibát jelentősnek.
Ebben azonban nincs teljes szabadsága.
A hiba minden esetben jelentős, ha az adott korábbi üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át.
Ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, akkor az 1 millió Ft-os értékhatárt kell figyelembe venni.
A számviteli politika tehát ennél szigorúbb szabályt megállapíthat, de a törvényi korlátot nem írhatja felül.
Ha a hiba nem jelentős
A helyzet ilyenkor egyszerűbb.
A nem jelentős összegű hiba hatását a feltárás évének könyvelésében kell rendezni. Vagyis ha 2026-ban fedezzük fel a 2025-ös beszámolót érintő, nem jelentős hibát, annak hatása a 2026-os elszámolásban jelenik meg.
A korábbi beszámolót emiatt nem készítjük el újra és nem cseréljük le.
Ha a hiba jelentős
Jelentős összegű hibánál már más az eljárás.
A korábbi üzleti évre vonatkozó korrekciót el kell különíteni a tárgyév gazdasági eseményeitől. A következő beszámolóban ezért a korábbi év adatai és a tárgyévi adatok között külön jelennek meg az előző évek módosításai. Ez az úgynevezett háromoszlopos bemutatás.
Ennek nagyon fontos szerepe van.
Ha például 2026-ban fedezünk fel egy jelentős, 2025-öt érintő hibát, annak hatása nem torzíthatja úgy a 2026-os működés eredményét, mintha az valóban 2026-ban keletkezett volna.
A beszámoló felhasználója így külön látja:
- mi volt a korábbi év adata,
- mekkora korrekciót kellett végrehajtani,
- és mi a tárgyév tényleges adata.
De mi történik a már közzétett hibás beszámolóval?
Itt következik a szabályozás talán legmeglepőbb része.
Logikusnak tűnne, hogy ha egy beszámolóról kiderül, hogy jelentős hibát tartalmaz, akkor a vállalkozás elkészíti a helyes változatot, és lecseréli a közzétett hibás beszámolót.
A hatályos szabályozás főszabály szerint ezt nem teszi lehetővé. A 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet alapján a már közzétett beszámoló a cég kérelmére főszabály szerint nem távolítható el, és a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve a beszámoló ismételt benyújtásának sincs helye.
Vagyis akár jelentős számviteli hibát fedezünk fel, önmagában a hiba ténye nem jogosít fel a beszámoló lecserélésére.
A hibát a számviteli törvény szabályai szerint korrigáljuk, de a korábban szabályosan elfogadott és közzétett beszámoló a rendszerben marad.
Mikor lehet mégis lecserélni?
Az egyik legfontosabb kivétel az, amikor nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre. Például a taggyűlés elfogadott egy beszámolót, de tévedésből nem ezt a dokumentumot tették közzé.
Ebben az esetben a társaság nyilatkozata alapján a Céginformációs Szolgálat a tévesen közzétett beszámolót passzív státuszba helyezheti, és a megfelelő beszámoló közzétehető.
Fontos azonban, hogy ez nem a számviteli hiba javításának általános lehetősége.
Nem arról van szó, hogy a taggyűlés által szabályosan elfogadott beszámolóról később kiderül, hogy hibás, ezért elfogadunk helyette egy újat. A kivétel arra az esetre vonatkozik, amikor eleve nem az arra jogosult legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került közzétételre.
Az ismételt közzététel erre hivatkozással is csak a beszámoló eredeti benyújtásától számított egy éven belül és egy alkalommal lehetséges.
A régi beszámoló ilyenkor sem tűnik el nyomtalanul: passzív státuszban továbbra is megismerhető marad.
Milyen más kivételek vannak?
A rendelet további, speciális eseteket is meghatároz, amikor a már közzétett dokumentumokkal kapcsolatban mégis szükség lehet beavatkozásra.
Ilyen különösen, ha a könyvvizsgáló a már közzétett könyvvizsgálói jelentést visszavonja, és a visszavonásra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara jogerős határozata alapján kerül sor. Ebben az esetben a Céginformációs Szolgálat a könyvvizsgálói jelentést passzív státuszba helyezi.
Külön szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a beszámolóhoz nem megfelelő vagy nem a megfelelő beszámolóhoz tartozó könyvvizsgálói jelentést csatoltak: a rendelet feltételeinek teljesülése esetén lehetőség nyílhat a megfelelő dokumentum ismételt közzétételére.
A szabályozás kezeli továbbá azokat az eseteket is, amikor a közzététel során technikai vagy dokumentumazonosítási hiba történt, és ezért nem a megfelelő dokumentum vált nyilvánossá.
A kivételek közös logikája azonban ugyanaz: nem azért engedélyezik a cserét, mert utólag számviteli hibát találtunk az egyébként szabályosan elfogadott beszámolóban.
A kivételek jellemzően arra szolgálnak, hogy az elfogadott és a közzétett dokumentum közötti eltérést, illetve a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos speciális hibát vagy hatósági intézkedést lehessen rendezni.
Ezért egy utólag feltárt számviteli hiba esetén továbbra is abból kell kiindulnunk, hogy a közzétett beszámoló főszabály szerint nem cserélhető le.
Mióta ilyen szigorú a rendszer?
A beszámolók elektronikus letétbe helyezésének és közzétételének rendszerét a 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet szabályozza, amely 2009. május 1-jén lépett hatályba. A ma ismert szabályozás azonban azóta több alkalommal módosult.
Különösen fontos változás történt 2015-ben, amikor a szabályozás kifejezetten rögzítette, hogy a már közzétett beszámoló – a meghatározott kivételektől eltekintve – a cég kérelmére nem távolítható el.
2021-ben pedig tovább pontosították a kivételes ismételt közzététel szabályait, és megjelent az az egyéves, egyszeri korlát is, amely a legfőbb szerv által el nem fogadott beszámoló cseréjénél ma is irányadó.
A rendszer tehát tudatosan abból indul ki, hogy a már nyilvánosságra hozott beszámoló nem egyszerűen felülírható dokumentum.
Mit tegyünk tehát, ha hibát találunk?
A döntéshozó számára a folyamat négy lépésben összefoglalható:
- Azonnal határozzuk meg, melyik lezárt üzleti évet érinti a hiba.
- Vizsgáljuk meg a számviteli törvény és a saját számviteli politikánk alapján, hogy jelentős vagy nem jelentős hibáról van-e szó.
- A hibát ennek megfelelően számoljuk el: a nem jelentős hibát a feltárás évének eredményében, a jelentős hibát pedig az előző évek módosításaként, a tárgyévi adatoktól elkülönítetten.
- Külön vizsgáljuk meg, hogy fennáll-e a közzétett beszámoló ismételt benyújtását lehetővé tevő valamely kivételes jogcím.
Ha nincs ilyen jogcím, ne próbáljuk egyszerűen „lecserélni” a hibás beszámolót. A számviteli korrekciót kell szabályosan végrehajtani.
És mi történik az adókkal?
Itt azonban nagyon fontos elválasztanunk egymástól a számviteli beszámoló javítását és az adóbevallások javítását.
Az, hogy egy jelentős számviteli hibát a következő beszámolóban az előző évek módosításaként, úgynevezett háromoszlopos beszámolóban mutatunk be, nem jelenti azt, hogy az érintett adókötelezettségeket is ráérünk akkor rendezni.
Ha a feltárt hiba például áfát, társasági adót, szociális hozzájárulási adót, járulékot vagy más bevallott közterhet érint, akkor meg kell vizsgálni az érintett korábbi adóbevallást, és ha szükséges, azt az adózás rendjének szabályai szerint önellenőrzéssel helyesbíteni kell.
Például ha 2026-ban kiderül, hogy egy 2025-ös gazdasági esemény miatt a 2025. évi társaságiadó-kötelezettséget hibásan állapítottuk meg, akkor nem várunk a 2026. évi beszámoló 2027-es elkészítéséig azért, mert a számviteli korrekció majd abban jelenik meg három oszlopban.
Ugyanez igaz egy korábbi áfabevallást vagy valamely havi járulékbevallást érintő hibára is.
A számviteli hibajavítás nem helyettesíti az adóbevallás önellenőrzését.
Ezért egy lezárt évet érintő hiba feltárásakor valójában két vizsgálatot kell párhuzamosan elvégezni:
- Mit kell tennünk számvitelileg? és
- Mely korábbi adóbevallásokat érinti a hiba, és szükséges-e azok önellenőrzése?
A két eljárás időzítése és szabályai eltérnek egymástól. A háromoszlopos beszámoló bemutatási és számviteli korrekciós szabály, nem pedig lehetőség a korábbi időszak adókötelezettségének későbbi bevallására.
