A személyi jövedelemadóról szóló törvény külön választja a kamat és a kamatjövedelem fogalmát. A kamat csoportjába tartozik a kölcsönzött tőke használatáért az adós által adott és a kölcsönző által kapott kamat, míg a kamatjövedelmet taxatíve felsorolja a törvény.
Az utóbbi csoportba tartozik többek között:
- a bankbetétek és takarékbetétek kamatai
- a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamai
- az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelem
- vagy a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye
A kamatjövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Ha a kamatjövedelem nem pénzbeli jövedelem, akkor az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. Azonban az adó mértéke függ attól is, hogy a kamatjövedelem belföldről vagy külföldről származik, valamint a kamatjövedelemben részesülő magánszemély adóügyi illetőségét is vizsgálni kell.
A kamatjövedelem után az adót a kifizető állapítja meg, vallja be és vonja le, ha pedig a jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a magánszemély köteles mindezt megtenni az adóbevallásában.
Az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után nem kell adót fizetni 2019. június 1-jétől, amelyet a Magyar Állam bocsát ki, és a lakosság részére mint befektetői célpiac részére hoz forgalomba.
A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.
